A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 3. szám
hosszúságú hasábokra vagdalta, s azokat „hajastó'" (— héjastól) tette be a kemencébe, hogy „megpá/ftsa" (— megpácolja). A kemencét hasonlóan fűtötte ki, mint kenyérsütés előtt. Miután ez megtörtént, a parazsat „szrvonóval" (— szénvonóval) előre húzta, s bekerült a pácolandó anyag. Ezt követően a kemence ajtaját „betapasztotta" (“ sárral szigetelte), kéményét lezárta, s körülbelül két és fél óráig „gőzölte" (=“ pácolta) a fát. „Pálítás” (— pácolás) közben a kemencét nem szabad kinyitni, „mer akkor kicsap a gőz, oszt nem palik meg a fa". Ezután a folyamat után a fa teljesen „megfőtt" (— megpácolódott). „Akkor jó az anyag, ha legyün a bőre (— héja), őszi hasad" — mondta adatközlőm. Ha a kemencében való pácolás nem sikerült tökéletesen, a fahasábokat forró vízbe kellett tenni. A frissen pácolt fa „vastagát" két, négy vagy hat „gerezdre" (■* darabra) hasította. Ennek eszköze a vastagabb kés és a „hasító". A vastagabb kést a fa felső részére helyezte, s kalapáccsal ütögette azt, hogy „megnyissa" a hasábot. Utána a nyílásba helyezett hasitóval végezte tovább a műveletet. A gerezdeket „haja/óval" letisztította, majd szélesebb és keskenyebb „pántokra~ (= hasított részekre), szalagokra szeletelte azokat. A kész pántokat végül simára pucolta. A kosárfonást megelőzte még a „káva" elkészítése. A káva tulajdonképpen a kosár hátoldalának váza; erre kötik a kosármadzagot. A kelenyei kosárfonó ezt „agácsfából" (— akácból) készítette. Feldolgozás előtt az akácot is „főznyi (— pácolni) költött" a kemencében. A pácolt vékony akácot a mester „faragószéken" vonókéssel simára faragta. A káva nagysága körülbelül megegyezett a kosár magasságával és szélességével. Alsó két végén téglalap alakú rést vágott, s ebbe helyezte a „káva pántját". A káva pántján „kismodlával" (=■ fából készült munkaeszközzel, melyen téglalap alakú vályatok voltak) kijelölte a „lyukak távolságát". A „lyukak" tulajdonképpen téglalap alakú kivágások, melyekbe a kosár tartópántjait kell belehúzni. A kosár említett részére Csáki István „kimer"-rel (— hegyes vasszerszámmal) általában hét „lyukai ütött". Ezeket „megfúrta” „vésőkés"-sei kivéste, majd reszelövel kireszelte. CSÁKY KÁROLY A szerző felvételei IBefejező rész a következő számban) tő. Nem akarta ő azt mondani, hogy a sorok mögül Francois Villon szól. Dehogy Villon! Faludy György szólt a verseivel. Wohl József Ausztráliában letelepedve nem alapított családot. Alapítványok támogatásával egyetemet végzett. Verseit a fővárosi rádióállomások közölték éveken át. Most, negyvenegy évesen — néprajzosként ténykedve — felhagyott a versírással. A munkája teljes embert igényel. E két életpálya mondatja velem, hogy annyi hitvesztés, annyi balszerencse után mégiscsak megmaradhatunk, mi emberek! A szölőindáktól sötét ablaküvegek mögött majd akad kéz, hogy lemásolja a következő verssorokat: „Mint nagy kalap, borult reám a kék ég, és hű barátom egy akadt, a köd. Rakott tálak közt kivert az éhség, s halálra fáztam rótt kályhák előtt." Ami bennünket összeköt még. az a szelíden hajló póráz, amit a költészet aranyzsinórhídjának neveznék. VAJKAI MIKLÓS LnJ KINCSÜNK AZ/WtmrHV Javulás a láthatáron, avagy Az állattenyésztés alapjai című tankönyv A közelmúltban a sajtóból és a Kazinczy-napokon értesültünk arról, hogy a Priroda három olyan tankönyvet jelentetett meg, amelyek fordítási színvonala nem kielégítő. Ezen előzmények után nagy érdeklődéssel vettem kezembe Az állattenyésztés alapjai című könyvet Burda és Virciková szerzőktől, amelyet Juriga Eleonóra fordított. A tankönyv színvonala jó, képekkel gazdagon illusztrált. A fordított könyv egyik hiányossága az lehet, ha félretájékoztat, elferdíti az információkat. A könyv első fejezetében olvashatjuk: „Az állatok nagyon értékes élelmiszereket, tejet, húst, tojást, sütőipari nyersanyagokat (szarvat, patát, tollat, szőrt) nyújtanak." Hogyan jön a szarvhoz, tollhoz a sütőipar? Sherlocki nyomozás eredményeként megállapítható, hogy a perársky szót, a fordító elnézte, és mint pekárskyt fordította sütőiparra. A 214-ik oldalon olvasható: „Az ondót cseppfolyós nitrogénnel — 196°C mélyhütik és lombikokban tárolják." Ez az állítás sem igaz. A megadott hőmérsékletnél, minden üveg robbanásszerűen eltörik, holott a lombit csak üvegből készül. Az igazság az, hogy a fordító a „banka" szónál a szótárban a bank és a lombik ekvivalenseket találta. Mivel úgy tűnt, hogy a bank messze esik az ondótól, a lombikot választotta és nem volt szerencséje. Az ondót, ondóbankban, spermabankban tárolják. így tudja ezt a humánszexuológia is. Nem szerencsés a következő mondatrész sem: „Az állati eredetű liszteket elhullott állatok testének feldolgozásával állítják elő a hullaégetökben", a 297-ik oldalon. A hullaégetők végterméke a hamu. nem a takarmány. A szlovák kafilériának is van hosszabb hivatalos neve; magyarul Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat (ÁTEV). Másik nem elhanyagolható fordítói mulasztás. ha fordítás nélkül vesszük át a szót és illesztjük a célnyelvbe. Ilyen esettel találkozunk a 203-ik oldalon a „bízón" esetében, ami bizony magyarul bölény, latinul is ..bison". Bizony! A 238-ik oldalon az aminosavakkal kapcsolatban „radikális, radikál" szavakat találunk. Ez magyarul gyök, így található a Szlovák—magyar szakkifejezések gyűjteménye, 1968 c. iskolai szakszótárban is. Mindennapjainkban gyakori terminológiai vétségek közül a könyvben leggyakrabban az „állattenyésztési termelés" (zivoéíéna vyroba) található, ami magyarul csak állattenyésztés. A fordító a könyv címének megalkotásával ezt maga is igazolja, de aztán végleg megfeledkezik róla. Amint már többször is hangoztattuk a „önellátottság" helyesen önellátás. A prírodné prostredie nem „természetes környezet". mert a szlovák terminus megfelelője a természeti környezet, a magyar terminus megfelelője pedig a „prirodzené prostredie". Engels szállóigévé vált rövid mondatát: „Az élet a fehérjetestek létezési módja" nem lehet fordítani, csak idézni, mert ilyen formát is felvehet „Az élet létezési formája a fehérjetesteknek." A korrigálásra szoruló terminusokból megemlítjük, hogy „A szarv a kérődzők fején növő képlet" mondat utolsó szavát szaruképlet-té kell alakítani. A „mirigytüsző" terminust a szótárakban, tankönyvekben nem találjuk. A szlovák alveola magyarul alveolus, amit a fordító is használ, és mirigyvégkamra, mirigyhólyagocska vagy alveollusz. Az „olajmagvak" (semená olejnin) olajos magvak. Az olajnövényeknek eltérő a képzésmódjuk. A szótári részben nem a pulyka felel meg a szlovák móriaknak, hanem a morka, míg az előző pulykakakas vagy pulykabak. A tejelés nem a dojivosí megfelelője, hanem laktációt jelent. A dojivosf megfelelője a tejtermelőképesség, tejelőképesség, míg a dojnosf megfelelője a tejtermelés, tejhozam és tejelékenység. A fordító jól közelítette meg a feladatát. Az egyes témakörök lefordítása előtt áttanulmányozta az adekvát irodalmat, kikereste a szakkifejezéseket. Ez a dicsérendő hozzáállás nem volt elég a genetika fejezethez. A „vlohy" szlovák genetikai szakterminust mind az öt esetben „hajlam"-nak és nem génnek, faktornak fordítja. A kromoszómákban magyarul nem „építőtervek (stavebné plány) vannak, hanem utasítás, információ. A „krííenec" szót mind a két esetben „keresztezett"-re fordítja a fordító és nem a megfelelő hibrid szóra. A Punnett-féle négyzetrajz, pedig Punnett-tábla. Az „öröklődő anyag" (dedicná látka) helyesen genetikai anyag, örökítő anyag. A „dediőne zaloieny" összetétel nem örökletesen hajlamos hanem genetikailag megalapozott, örökletesen meghatározott.- A genetika, viszonylag új, nehezen érthető tudomány, mint pl. a számításelmélet; egyszeri olvasásra nem érthető, és köznyelvi szótárral nem fordítható. Genetikai szlovák—magyar szótár még nincs, csak kéziratban, mint a szlovák—magyar mezőgazdasági szótár része. A sors iróniája, hogy több mint tíz éve ugyanabban a könyvkiadóban porosodik, ahol a tárgyalt és az írás elején említett könyveket is kiadták. Kisebb fordítási hibának tekinthető néhány enyhe ferdítés. A „harántcsíkos izomszövet" helyesen harántcsíkolt izomszövet, a „tenyésztői viszonyok" helyesen tenyésztési viszonyok, a ,.zsírgazdag tej" zsírban gazdag tej. a „küllembírálat" kültemi bírálat, a „borjútermelés" borjúnevelés, a „szükségelt energia" energiaszükséglet, az „ömlékeny takarmány" ömlesztett takarmány. a „nehézfejhetőség" nehezenfejhetőség. Szintén helytelen az „ivarzást előhívó ösztron" mondatrész, helyesen kiváltó, előidéző. A „tejkollekciót" a sertés tejtermelésével kapcsolatban és a „félfehérjés takarmányt" a magyar nyelv nem ismeri. Itt az első esetben körülírással, a másodikban a szinonima kihagyásával lehetett volna élni. A technikusok a rektális kivizsgálást nem „érvényesítik". hanem alkalmazzák. Az ellés „valószínűleges" időpontjánál jobb a várható. A „véneltelített" szónál a nemi szervekkel kapcsolatban jobb a vérbő. A fordító elsőként vezeti be az új mértékegységrendszert és alkalmazza a tömeg, tömeggyarapodás, testtömeg és a kevésbé tetszetős „testi tömeg" valamint az atomtömeg, élőtömeg szavakat, nem csoda, hogy a régi alakjuk is még előfordul a könyvben, mint a súly, súlygyarapodás, testsúly, élősúly. A hektolitersúly új formáját a hektolitertömeget a lexikonokból pótolhatjuk. Komoly bonyodalmat okoznak a fordító által használt „vágótömeg", vágási tömeg és „holt tömeg" terminusok. A terjedelmes nemzetközi összehasonlítás után megállapíthatjuk, hogy a 170-ik oldalon, a „mrtvá hmotnost" fordításaként használt „holt tömeg", mint terminus, a tükörfordítás terméke. Az eredeti tankönyvekben, lexikonokban nem található; helyette a hasított felek tömege, vágás után mért testtömeg, hasított test tömege, vágott tömeg és hasított tömeg' használatos. A jatoöná vyfainosf fordításaként használt vágótömeg nem rossz terminus; a hatvanas években terjedt el. vágósúly formában. Mivel kizárólag hatott az, hogy a vágósúlyt százalékban fejezték ki, jelenleg már elavult, és most a vágási százalék, kitermelési százalék, hasított-tömeg százalék, vágási kitermelés és vágási hozam használatos. A mrtvá hmotnosf és szinonimája a jatoőná hmotnosf nem fordítható „vágási tömeg"-re mint ahogy a fordító teszi, mert a vágási tömeg (súly), az egyetemi tankönyv szerint élőtömeg (súly), vágási testtömeg, vágás előtti testtömeg, más források szerint élőtest tömeg, testtömeg is, szlovákul zivá hmotnosf. Az Állami Tenyésztési Vállalat intézménynevet, a Státny plemenársky podnik ekvivalenseként, nem kifogásoljuk. A terminológiai szakbizottság a következő megnevezéseket ajánlja: Országos Állattenyésztési Minősítő Intézet, Országos Állattenyésztési Felügyelőség. Országos Törzstenyésztési Vállalat. A tenyésztési állomás (plemenárska stanica) megnevezés kissé félrevezető; egyértelműbb volna a törzstenyésztő állomás, ugyanígy a tenyésztési szolgálat (plemenárska sluzba) inkább törzstenyésztési szolgálat lehetne. E bekezdés észrevételei nem nöhetik túl az ajánlás szintjét. Az „új fajtát előállító" vagy „fajtaelöállító keresztezés" nem „kombinacné krizenie". A kombinációs keresztezés csak egy a használatos módszerek közül, s ha az adott célra irányul, akkor szlovákul plemenotvorné krizenie. A kifogásolt terminusok nagy része már korábban került bele a tankönyveinkbe, és az elődök rovására írható. Kár, hogy a beavatottak korábban nem tették szóvá a hiányosságokat; elfeledték, hogy a kritika hiánya az előrehaladás kerékkötője. A szakbirálat gyakorlásának szükségességét nálunk újabban az Akadémia elnöksége is szorgalmazza. A könyv fordításának nyelvezete jó, a tananyag könnyen tanulható. A fordító másoktól eltérően jól használja a funkcionális, fólsav, tej-hús. és hús-tej hasznosítás, termelőképesség terminusokat. A felsorolt hibák és finomitási lehetőségek száma nem nagy a terjedelemhez viszonyítva. A fordító jelentős javulást ért el a kiadó és a felhasználók javára, s teljesítményével azt sugallja, hogy a fordított könyv színvonalának meghatározója a fordító. Ha nem maradt volna ki a máshol szokásos fordítás szakmai ellenőrzése, még jobb könyvnek örülhetnénk. A fordítónak megvannak az adottságai; további munkára biztatjuk őt. CSUKA GYULA 11
