A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 3. szám
Ez a torta kereken nyolcmillió dollárt ér. S ráadásul még ehetetlen is. Ugyanis márványból készült, több mint ezer gyémánt díszíti, arany s platina ékíti. A nemrég Tokióban bemutatott gyémántgyűjtemény egyik darabja. Mint tortának egyetlen előnye, hogy nem romlik. Volt Hollywoodnak az ötvenes-hatvanas években két pletykás krónikása: Louella Parsons és Hedda Hopper. Nézhette, akit a „szájukra vettek". Sok világsztár tartott is tőlük, és jogosan. Nos, az 1965-ben elhunyt Hedda Hopper és az 1972-ben elhunyt Louella Parsons sem kerülhette el sorsát: mindkettejüket filmre viszik. A Rosszmáj a csodák országában című tévéfilm Hedda Hopperét Jane Alexander (balra), Louella Parsonsát pedig Elizabeth Taylor alakítja. Nyilván némi kárörömmel... Szarv nélkül is orrszarvú az orrszarvú. Főleg, amíg pici. S bármilyen ráncos és esetlen is, mamája számára ő a legszebb bébi. KQNYV Karpeta doktor esete Jaroslav Bocek könyvét ha olvasni kezdjük, nem könnyű letenni. Én is így voltam vele, pedig nem krimi, nem fantasztikus, nem utópisztikus regény — mégis mind a három témakörből van benne, sőt nevezhetnénk akár az utóbbi harminc év hazai társadalmi keresztmetszetének, társadalmi korrajznak. (1974-ben zárul a történet.) Egy különös ember, dr. Karpeta körzeti orvos hirtelen eltűnéséről szól. danda százados a prágai bűnügyi osztály nyomozótisztje barátjának, a neves Írónak, újságírónak, sakkozótársának a véleményét kéri ki e rejtélyes ügyben. Miközben együtt nézik át újra a tanúk gyorsírással lejegyzett vallomását, elénk tárul Karpeta doktor egész eddigi titokzatos élete, illetve csak a felszín és a felszabadulás utáni harminc év. És éppen a tanúk — a harminc éven át hűséges feleség, az apját rajongásig szerető lány, Karpeta munkatársai, a nővérek,a betegek, a festőművész vő, a történettudós, a káderes, az énekesnő és még sokan mások — lazán összefüggő vallomása, szinte szociográfiai pontosságú jellemzése teszi mindvégig izgalmassá az eseményt és egyben mi olvasók is elgondolkozunk Karpeta doktor életén. Lélekelemzés, parapszichológia, az emberek egymás közti viszonya, fantasztikum, misztikum és legendás történetek foszlányai kavarognak a jegyzőkönyv lapjain. A tanúk különböző módon és más-más szemszögből mutatják be Karpeta doktort és ezt az Író kitűnő stílusváltásokkal tudja érzékeltetni, mert Karpeta mellett a tanúk jelleme is kidomborodik. A feleség, aki harminc éve élt a férjével — a vallomásból kiderül — a régi életét nem ismeri s most érthetetlenül áll a dolgok előtt:.......az uramnak rajtam kívül nem volt más kötelessége, minthogy öregedjen, és néhány év múlva nyugdíjba vonuljon. Csakhogy én olyannak ismertem, hogy mindez nem illik a képbe." Sok minden nem illik a „képbe" és éppen ezért érdekes ez a könyv is. mert hiába lapozunk kíváncsian a kötet végére, a történet nincs befejezve. Csupán az író és a nyomozótiszt új sakkpartit kezd, melyben az első lépést a világos gyaloggal Janda százados most az egyszer egészen másként teszi meg. (ozsvaid) Bartha Antal: A magyar nép őstörténete „A magyar nép őstörténetéről számos elmélet született. Választhat az olvasó. ízlése, vágya szerint fogadhatja el a szibériai, bronzkori andronovói kultúrát indoiráninak, ősiráninak, szamojédnak, ugornak, magyarnak ... Csak ennyiféle megfejtés lehetséges?. . . Tudomány-e a magyar őstörténet? Vagy csak »vasárnapi tudomány«? Talán mégsem. Talán az önkényes értelmezések indítják el az elméletinflációt, a tudományos érték devalválódását. Ne árts! — vallotta Hippokratész. A Volga—Káma-vidék és az Urál melléke az uráli népek őstörténetének színhelye. Ez az elmélet tudós nemzedékek munkálkodásában finomodott." A legújabb eredmény: Bartha Antal testes monográfiája az Akadémiai Kiadó gondozásában. Nem ún. ismeretterjesztő, tudománynépszerüsitö munka. Ebből, úgy hisszük, talán tűi sok is van már. Annál kevesebb az alapkutatásokat a szélesebb olvasóközönséggel is megosztó akadémiai kiadvány. Nos, Bartha Antal müve ilyen. Sehol egy biztos pont, sehol egy letisztult elmélet, csak hipotézisek, föltételezések. S mégis: aki végigrágja magát e nem könnyű szövegen, mérföldekkel közelebb kerül a magyar őstörténet dzsungelének labirintusaihoz, mint valaha is. E sorok írójának legutóbbi ilyen jellegű élménye a magyar őstörténeti kutatással kapcsolatban, egy több mint húszesztendős. munka: László Gyula monográfiája „A magyar őstörténet legkorábbi szakaszai". Mi sem természetesebb, minthogy e dzsungelben aligha férhet meg két dudás egy csárdában. Bartha és László Gyula, régóta tudjuk, vitapartnerek. E kötetben is. Az 1. fejezet (Őshazák és népek) az őshazaelméleteket és tanulságait veszi sorra. Aztán következik a „Finnugor őshaza a Volga—Káma vidékén" című fejezet. Aztán: Életmód és magyar őshaza. Szellemi műveltség stb., stb. Impozáns problematika. A választott műfajból következik, hogy mindig Ádámmal- Évával kezdi s csak miután végigrágtuk magunkat az eddig volt hipotéziseken, elméletben, csak aztán tudjuk meg a szerző véleményét. Ha megtudjuk egyáltalán, mert — tudóshoz méltón — nagyon óvatosan ejti ki a saját véleményét, noha mindenről van saját, leggyakrabban másokkal vitatkozó véleménye. (cselényi) SZÍNHÁZ Az önjelölt Nehéz feladatra vállalkozott a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatának dramaturgiája, amikor úgy döntött, hogy a Hviezdoslav Színház játéktervébe iktatja a klasszikus szlovák drámairodalom ismeretlen és minden valószinűség szerint valóban legrégibb tragédiáját: Ján Paíárik száz esztendővel ezelőtt irt, mostanáig csupán könyvdrámának tartott szomorújátékát — Az önjelöltet. Nehéz feladatra, mert a rátapadt előítéletektől mentesen, de belső ellentmondásaival egyetemben, ráadásul a mai néző számára értelmezve kellett előadni azt az érdekes történelmi mozzanatokból szőtt, számos kitételében társadalmilag máig időszerű darabot. Az önjelölt decemberi ősbemutatója bebizonyította: rejtvénydarab ez a shakespeare-i királydrámák ihlette mű, tele csapdával. így nem véletlen, hogy hazai színházainkban eleddig nem tűzték műsorra. Látszólag ugyanis túl egyszerű a Borisz orosz cár uralkodásának idején játszódó cselekményből kibontakozó képlet: a hazugság, az öncélú törtetés akkor is bűn. ha egy kitűnő hadvezér, a szabadság és az egyenlőség jelszavát hirdető ember teszi. Olyasvalaki, aki úgy érzi, hogy cárként igazságosabban és a nép bizalmát élvezve tudna uralkodni. Igen ám, de ha a rendező ki akarja kerülni ezt a leegyszerűsített képletet, egyszerre minden rejtéllyé válik. Mert: ki ez a cári trónra törekvő Dimitrij, minő ember ez az önjelölt? Miféle alak, ha a nép bizalmára hivatkozva gyilkosságokba keveredik, minek kell neki politikai méltóság ahhoz, hogy Lengyelország nádorának lányáért doboghasson a szive; miért tudná elviselni, hogy egy életre szóló hazugság segítse a trónra? Ha szerkezetében kissé laza is, ám gondolatfelvetésében végtelenül bonyolult dráma Ján Palánknak ez a száz év késedelemmel színre került szomorújátéka. Ján Sládecek dramaturgiai beavatkozásai. Pavol Haspra rendezése és főképp Dusán Jamrich alakítása a címszerepben azért teremtett izgalmas és jó előadást, mert lehámozva az egyszerű látszatot, az emberi dráma rejtelmeire tette a hangsúlyt; a személyiségdrámán keresztül engedett bepillantást a politikai-társadalmi drámába. Az önjelöltet színpadra segítő alkotógárda ezen túlmenően, ráérzett a darab múlt században született szövegének jelenkori igazságaira is. Ez a kulcsa annak, hogy ez e sok szereplős, száz esztendeig könyvtárakban szunnyadó darab mondanivalója ma is markáns, drámai hitellel szolgálja az előadást. Miklósi Péter HANGLEMEZ Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló Giovanni Battista Pergolesi rendkívül érdekes zeneművét, „Az úrhatnám szolgáló" (..La serva padrona") című intermezzót jelentette meg lemezen a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. Annál is figyelemre méltóbb ez a vállalkozás, mert korunkban intermezzók önmagukban való szinrevitelére általában egyik opera sem vállalkozik, így színpadi előadásban alig láthatóak. A zenetörténetből tudjuk, hogy az intermezzók általában a komoly operák (az ún. opera seriák) felvonásközi szüneteiben hangzottak el, az opera buffa, azaz a vígopera szüneteiben ilyen intermezzókra nem került sor. Az intermezzók fő jellemzője az időtartamuk: zenei formájukat is meghatározta a viszonylag szűkre szabott idő. Ezért általában csupán két-három nem túlságosan terjedelmes áriából és egy záróduettből álltak, melyekhez csembalókiséretes recitativók járultak. Rsrgolesi „Az úrhatnám szolgáló" című intermezzója a XVIII. századi zeneirodalom egyik legsikeresebb művévé vált. Már Nápolyban is, ahol az ősbemutatója volt, fergeteges sikert aratott. Röviddel ezután bemutatták a tengerentúlon, New Yorkban és Baltimoreban is, ahol a siker talán még nagyobb volt. Sokan vitatták, mi a titka Pergolesi intermezzója nagy sikerének. Hiszen a mű önmagában egyszerű alapanyagból, kevés eszközzel készült, mégis zseniális muzsikának tartják. A cselekménye is eléggé szokványos. A temperamentumos „úrhatnám szolgáló", Serpina elhatározza, hogy meghódítja gazdáját, Ubertót, aztán feleségül megy hozzá, ami végül — egy kis csel után — sikerül is. A Hungaroton-lemezen Serpina szerepében a kitűnő szopránénekesnöt. Farkas Katalint halljuk. Interpretációját egyaránt jellemzi a tiszta intonáció, a vitathatatlan muzikalitás és a hóditó nőt kitűnően kidomborító színészi alakítás. Uberto szerepében a kiváló basszust, Gregor Józsefet halljuk. Buffo-figurájában megformálja a férfi miniatűr pszichológiai drámáját is. Rendkívül érdekes és színvonalas a zenei kíséret is, melyet a nagyszerű szombathelyi Capella Savaria zenekar szólaltat meg korhű hangszereken, Németh Pál vezényletével. Sági Tóth Tibor 9
