A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-26 / 22. szám
a Dunaszerdahelyi Pedagógiai Központ Bábszekciójának a vezetői posztját is betölti, így bizony neki is jól jön a segítség. Ha a gombai óvodások bábcsoportjáról esik szó, okvetlenül meg kell említeni Nagy Irén takarítónő nevét, aki 19 éve alkalmazottja az intézménynek: Nélküle nem lennének ilyen szépek ezek a bábok, hiszen mindig segédkezik ezek elkészítésénél. Ö említette, hogy sokszor napokig is „eljátszadoznak" egy-egy bábfigurával annak érdekében, hogy az valóban „sikerült" legyen. A legutóbb egy halfigura elkészítésével jártak így. Ha ugyanis a báb az első felmutatásra nem tetszik a gyerekeknek, hát akkor azt át kell alakítani. A gombai óvodának nemcsak a belső tere, hanem a kertje is tágas: s bár már kialakítottak itt egy játszóteret az igazgatónő — szerencsére — nem elégedett a kert felszereltségével: — Elterveztük, hogy közlekedési pályát építünk majd itt — a Gombai Állami Gazdaság és a szülők segítségével. A táblákat már beszereztük, így bízunk abban, hogy ez a pálya tavasszal elkészül. S ideálmodtam egy szabadtéri bábszínházát is. Szép, napos időben bábjátékokat adhatnánk itt elő a kisiskolásoknak, a falu gyerekeinek ... Mit is fűzhetnénk ehhez, ha nem azt, hogy: így legyen ... KALITA GÁBOR A szerző felvételei tilt? ::: ::: ::: ::: Ml ••• ••• ••• — m :H :: ::: iti ••••• ••••••• ••••••• ••• ••• ••• •§• ••• ••• ••••••• ••••••• ••••••• ••• ••• ••• ••• Mi 9 it\ iiiüii----••• ••• _••• ••• — ••• ••• ••• ••• m ••••• ••••••• ••••••• • M • «M M# ••• ••••••• ••••••• ••••••• • •• ••• ••• ••• ItüSSS *••••«* Dobozból dobozba, végül az idén nyilvánosság elé került a filmhíradók sorozata, amelyet a Szlovák Tanácsköztársaság filmesei készítettek az északi hadjárat eseményeiről. A Vörös Filmriport, vagyis a Cerveny filmriport híradós sorozatáról van szó és az 1919. május 20. és június 30. közötti napok, hiteles szemtanúk szerinti történetéről. Fontosak az előzmények is, hogy a román királyi hadsereg már április 16-án megtámadta a Tanácsköztársaságot, május 10-én pedig északon, a demarkációs határvonal mentén mintegy 150km-es szélességben és 45 km-es mélységben hatolt be területére az intervenciós hadsereg. Erre válaszként indította el a Tanácsköztársaság május 20-án az északi hadjárat néven ismert, védekező és felszabadító jellegű ellentámadást. Nézzük meg a filmriportokat! A 16. gyalogezred törzskarát szlovák önkéntesek alakítják meg, és azonnal elkezdik a toborzást. Felszabadítják Füleket (Fiíakovo). Rozsnyón (Roznava) nemzetközi brigádot, szlovák vezénylési nyelvű alakulatokat szerveznek a bányászok. Május 30-án Losonc (Lucenec) és Krupina is felszabadul. Zvolenbe elsőként a szlovák önkéntesek érkeznek meg. Kassára (Kosice) és Presovba is bevonulnak a vöröskatonák. Kassán megjelenik a Kosické cervené noviny, Presovban a Nasa cervená zástava című újság. Kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot. Antonín Janousek, az elnök szónokol. Bemutatkoznak a légiósok soraiból kilépett, a direktóriumnál jelentkező önkéntesek. Bardejov is felszabadul. Kórházban gondozzák a fogságba esett sebesülteket. Az óvodában mesefilmet vetítenek. Élelmiszert oszt a presovi vörös őrség. Kik fényképezték ezeket a riportokat? Hetven évvel ezelőtt ilyen választ kaptunk volna: a vonatos riporterek. Ma már persze, kellő történelmi távlatból, sokkal pontosabb és részletesebb választ kaphatunk. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után a mozgóképek gyártásának és vetítésének az ügyét arra a 6 tagú direktóriumra bízták, melynek tagjai Adler Dezső, Michal Adorján, Farkas Jenő, Szabó István, Széles László és Pécsi Rudolf voltak. A mozikban vetített Esti Híradó ekkor kapta új nevét: Vörös Film Riport. És ekkor kapott megbízatást Pauli k Béla, hogy a filmhíradósok részvételével, a Vörös Hadsereggel együttműködve szervezzen propagációs vonatot. Ez a sajátos feladatú, jól felszerelt, propagációs vonat volt a filmhíradósok mozgómühelye. A laboratóriumokon kívül kisebbfajta nyomda is helyet kapott a vonaton. Itt készítették és másolták, sokszorosították a vetítésre kész filmtekercseket, fényképezték rájuk a szlovák feliratokat, s nyomtatták alkalmanként a magyar és szlovák szövegű röplapokat. Természetesnek, az internacionalista magatartás megnyilvánulásának tartották a kétnyelvűséget, mert hiszen működésüket jóval a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása előtt elkezdték, filmhíradóiknak nemcsak magyar, hanem szlovák elnevezést is adtak: Cerveny filmriport. A tevékenység eszmei irányítója, bár akkor még nem csatlakozott a párthoz, a neves író és filmesztéta, Balázs Béla volt. Filmrendező és dramaturg pedig az az Oskár Damo-Devic, aki 1923-ban, emigránsként az Aranyfarkas (Zlaty vlk) című filmet rendezte. Bécsi József volt az operatőrök vezetője, aki korábban, 1903- tól már játékfilmeket is fényképezett és 1912-ben filmen is megörökítette a nevezetes véres csütörtök eseményeit. A vonat laboratóriumának vezetője Turchányi Olivér volt, aki emigránsként 11 évig dolgozott a bécsi Mondial filmgyárnál és a világszerte elterjedt Filmatyp feliratnyomó gép feltalálója. Filmoperatőrként dolgozott a vonaton Oláh József, több, későbbi játékfilm rendezője, valamint az osztrák származású E- scher Károly, a későbbi neves fotóriporter, érdemes művész, aki életművéért a Nemzetközi Fotóművész Szövetség (EFIAP) legmagasabb kitüntetését is megkapta 1964-ben. Ok voltak a vonatos riporterek. Tevékenységük irányítását a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása után két szlovák népbiztos, Edmund Krompassky és Václav Suk vette át. Nekik köszönhető, hogy a kassai Ervin Gajdzicza több felvételt is készített a vonatról. Azt a felvételt, amelyen a vonat Presovba érkezése előtt, a vágányon állva látható, a Práca napilap szerkesztőségének archívumában őrzik. Érdekes, külön fejezetben megírható történet, hogy mikor és miért kerültek dobozból dobozba az akkor készített filmriportok. Először a horthysta rendőrség zárta dobozba, miután felhasználta az üldözött és a bíróság elé állított forradalmárok azonosítására. Onnan csak a felszabadulás után, 1950-ben vették elő a magyarországi filmesek A dicső Tanácsköztársaság című dokumentumfilm forgatásakor, egyes részletek tanulmányozása céljából. Dr. Vietor Márton szlovákiai történész is végignézte néhányszor, mielőtt megjelentette volna 1955-ben kiadott tanulmányát. A csehszlovák illetékesek egyezményes csere nyomán 1958-ban kapták meg a filmriportokat. Tíz évre megint dobozba kerültek. Csak akkor vették elő, amikor Ctibor Kovác filmrendező adatokat gyűjtött az eléggé szabadosán, egyesek szerint komplikálva szerkesztett, 1969-ben bemutatott, Na úsvite című filmjéhez. Két év múlva, 1971-ben a prágai filmrendező, Josef Sedlácek vette ki a dobozból ezeket a filmriportokat, mielőtt forgatni kezdte volna Utajená história című filmjét. Több riportot beleszerkesztett saját filmjébe, amivel rendkívüli sikert aratott. Ezután 1975-ben, Kromérízben, a dokumentumfilmek seregszemléjén a teljes sorozatot bemutatták. Mind a mondanivalóját, mind a művészi kivitelezését méltatva elismerésben részesült. Az idén végleg kikerült onnan. A vetítés jogát a legilletékesebb, a presovi Szlovák Tanácsköztársaság Múzeuma kapta meg, mely az ünnepi szimpózium után a környéken és más vidékeken is készséggel bemutatja majd az érdeklődőknek. HAJDÚ ANDRÁS Reprofotó: Hajdú Endre A Vörös Film Riport június 8-án közölt filmjének egyik jelenete: PreSovba is bevonult a Vörös Hadsereg 13
