A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-26 / 22. szám

a Dunaszerdahelyi Pedagógiai Központ Bábszekciójának a vezetői posztját is be­tölti, így bizony neki is jól jön a segítség. Ha a gombai óvodások bábcsoportjáról esik szó, okvetlenül meg kell említeni Nagy Irén takarítónő nevét, aki 19 éve alkalmazottja az intézménynek: Nélküle nem lennének ilyen szépek ezek a bábok, hiszen mindig segédkezik ezek elkészíté­sénél. Ö említette, hogy sokszor napokig is „eljátszadoznak" egy-egy bábfigurával annak érdekében, hogy az valóban „sike­rült" legyen. A legutóbb egy halfigura elkészítésével jártak így. Ha ugyanis a báb az első felmutatásra nem tetszik a gyere­keknek, hát akkor azt át kell alakítani. A gombai óvodának nemcsak a belső tere, hanem a kertje is tágas: s bár már kialakítottak itt egy játszóteret az igazga­tónő — szerencsére — nem elégedett a kert felszereltségével: — Elterveztük, hogy közlekedési pályát építünk majd itt — a Gombai Állami Gaz­daság és a szülők segítségével. A táblákat már beszereztük, így bízunk abban, hogy ez a pálya tavasszal elkészül. S ideálmod­tam egy szabadtéri bábszínházát is. Szép, napos időben bábjátékokat adhatnánk itt elő a kisiskolásoknak, a falu gyereke­inek ... Mit is fűzhetnénk ehhez, ha nem azt, hogy: így legyen ... KALITA GÁBOR A szerző felvételei tilt? ::: ::: ::: ::: Ml ••• ••• ••• — m :H :: ::: iti ••••• ••••••• ••••••• ••• ••• ••• •§• ••• ••• ••••••• ••••••• ••••••• ••• ••• ••• ••• Mi 9 it\ iiiüii----••• ••• _••• ••• — ••• ••• ••• ••• m ••••• ••••••• ••••••• • M • «M M# ••• ••••••• ••••••• ••••••• • •• ••• ••• ••• ItüSSS *••••«* Dobozból dobozba, végül az idén nyil­vánosság elé került a filmhíradók so­rozata, amelyet a Szlovák Tanács­­köztársaság filmesei készítettek az északi hadjárat eseményeiről. A Vö­rös Filmriport, vagyis a Cerveny film­riport híradós sorozatáról van szó és az 1919. május 20. és június 30. közötti napok, hiteles szemtanúk szerinti történetéről. Fontosak az előzmények is, hogy a román királyi hadsereg már április 16-án megtámadta a Tanácsköztár­saságot, május 10-én pedig északon, a demarkációs határvonal mentén mintegy 150km-es szélességben és 45 km-es mélységben hatolt be terü­letére az intervenciós hadsereg. Erre válaszként indította el a Tanácsköz­társaság május 20-án az északi had­járat néven ismert, védekező és fel­szabadító jellegű ellentámadást. Nézzük meg a filmriportokat! A 16. gyalogezred törzskarát szlovák ön­kéntesek alakítják meg, és azonnal elkezdik a toborzást. Felszabadítják Füleket (Fiíakovo). Rozsnyón (Rozna­­va) nemzetközi brigádot, szlovák ve­zénylési nyelvű alakulatokat szervez­nek a bányászok. Május 30-án Lo­sonc (Lucenec) és Krupina is felsza­badul. Zvolenbe elsőként a szlovák önkéntesek érkeznek meg. Kassára (Kosice) és Presovba is bevonulnak a vöröskatonák. Kassán megjelenik a Kosické cervené noviny, Presovban a Nasa cervená zástava című újság. Kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársa­ságot. Antonín Janousek, az elnök szónokol. Bemutatkoznak a légiósok soraiból kilépett, a direktóriumnál je­lentkező önkéntesek. Bardejov is fel­szabadul. Kórházban gondozzák a fogságba esett sebesülteket. Az óvo­dában mesefilmet vetítenek. Élelmi­szert oszt a presovi vörös őrség. Kik fényképezték ezeket a riporto­kat? Hetven évvel ezelőtt ilyen vá­laszt kaptunk volna: a vonatos ripor­terek. Ma már persze, kellő történel­mi távlatból, sokkal pontosabb és részletesebb választ kaphatunk. A Magyar Tanácsköztársaság kiki­áltása után a mozgóképek gyártásá­nak és vetítésének az ügyét arra a 6 tagú direktóriumra bízták, melynek tagjai Adler Dezső, Michal Adorján, Farkas Jenő, Szabó István, Széles László és Pécsi Rudolf voltak. A mo­zikban vetített Esti Híradó ekkor kap­ta új nevét: Vörös Film Riport. És ekkor kapott megbízatást Pauli k Béla, hogy a filmhíradósok részvéte­lével, a Vörös Hadsereggel együttmű­ködve szervezzen propagációs vona­tot. Ez a sajátos feladatú, jól felszerelt, propagációs vonat volt a filmhíradó­­sok mozgómühelye. A laboratóri­umokon kívül kisebbfajta nyomda is helyet kapott a vonaton. Itt készítet­ték és másolták, sokszorosították a vetítésre kész filmtekercseket, fény­képezték rájuk a szlovák feliratokat, s nyomtatták alkalmanként a ma­gyar és szlovák szövegű röplapokat. Természetesnek, az internacionalista magatartás megnyilvánulásának tar­tották a kétnyelvűséget, mert hiszen működésüket jóval a Szlovák Ta­nácsköztársaság kikiáltása előtt el­kezdték, filmhíradóiknak nemcsak magyar, hanem szlovák elnevezést is adtak: Cerveny filmriport. A tevékenység eszmei irányítója, bár akkor még nem csatlakozott a párthoz, a neves író és filmesztéta, Balázs Béla volt. Filmrendező és dra­maturg pedig az az Oskár Damo-De­­vic, aki 1923-ban, emigránsként az Aranyfarkas (Zlaty vlk) című filmet rendezte. Bécsi József volt az opera­tőrök vezetője, aki korábban, 1903- tól már játékfilmeket is fényképezett és 1912-ben filmen is megörökítette a nevezetes véres csütörtök esemé­nyeit. A vonat laboratóriumának ve­zetője Turchányi Olivér volt, aki emigránsként 11 évig dolgozott a bécsi Mondial filmgyárnál és a világ­szerte elterjedt Filmatyp feliratnyo­mó gép feltalálója. Filmoperatőrként dolgozott a vonaton Oláh József, több, későbbi játékfilm rendezője, valamint az osztrák származású E- scher Károly, a későbbi neves fotóri­porter, érdemes művész, aki életmű­véért a Nemzetközi Fotóművész Szö­vetség (EFIAP) legmagasabb kitünte­tését is megkapta 1964-ben. Ok vol­tak a vonatos riporterek. Tevékenysé­gük irányítását a Szlovák Tanácsköz­társaság kikiáltása után két szlovák népbiztos, Edmund Krompassky és Václav Suk vette át. Nekik köszön­hető, hogy a kassai Ervin Gajdzicza több felvételt is készített a vonatról. Azt a felvételt, amelyen a vonat Pre­sovba érkezése előtt, a vágányon állva látható, a Práca napilap szer­kesztőségének archívumában őrzik. Érdekes, külön fejezetben megírha­tó történet, hogy mikor és miért ke­rültek dobozból dobozba az akkor készített filmriportok. Először a hort­hysta rendőrség zárta dobozba, mi­után felhasználta az üldözött és a bíróság elé állított forradalmárok azonosítására. Onnan csak a felsza­badulás után, 1950-ben vették elő a magyarországi filmesek A dicső Ta­nácsköztársaság című dokumentum­film forgatásakor, egyes részletek ta­nulmányozása céljából. Dr. Vietor Márton szlovákiai történész is végig­nézte néhányszor, mielőtt megjelen­tette volna 1955-ben kiadott tanul­mányát. A csehszlovák illetékesek egyez­ményes csere nyomán 1958-ban kapták meg a filmriportokat. Tíz évre megint dobozba kerültek. Csak akkor vették elő, amikor Ctibor Kovác film­rendező adatokat gyűjtött az eléggé szabadosán, egyesek szerint kompli­kálva szerkesztett, 1969-ben bemu­tatott, Na úsvite című filmjéhez. Két év múlva, 1971-ben a prágai filmren­dező, Josef Sedlácek vette ki a do­bozból ezeket a filmriportokat, mi­előtt forgatni kezdte volna Utajená história című filmjét. Több riportot beleszerkesztett saját filmjébe, ami­vel rendkívüli sikert aratott. Ezután 1975-ben, Kromérízben, a dokumen­tumfilmek seregszemléjén a teljes sorozatot bemutatták. Mind a mon­danivalóját, mind a művészi kivitele­zését méltatva elismerésben része­sült. Az idén végleg kikerült onnan. A vetítés jogát a legilletékesebb, a pre­sovi Szlovák Tanácsköztársaság Mú­zeuma kapta meg, mely az ünnepi szimpózium után a környéken és más vidékeken is készséggel bemutatja majd az érdeklődőknek. HAJDÚ ANDRÁS Reprofotó: Hajdú Endre A Vörös Film Riport június 8-án közölt filmjének egyik jelenete: PreSovba is bevonult a Vörös Hadsereg 13

Next

/
Thumbnails
Contents