A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-19 / 21. szám

HÉTVÉGE

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók XXXIV. Országos Népművészeti fesztiváljának műsora

1989. május 26. — péntek

17.00— 20.00 A gyermekegyüttesek központi versenye; (Léva — Barátság Művelődési Központ) Közreműködik a szekszárdi (Magyarország) Babits Mihály Megyei Művelődési Központ Bartina táncegyüttesének gyermekcsoportja.

20.00— 22.00 Gyermek tánc- és játszóház; (Léva — Barátság Művelődési Központ)

1989. május 27. — szombat

11.00 „Nyitra-vidék tárgyi néphagyománya" — néprajzi kiállítás megnyitása; (Zselizí Városi Ifjúsági Klub. Béke utca) Közreműködik a Csemadok Kolonyi Alapszervezetének éneklöcsoportja.

15.00— 17.00 Gyermek tánc- és játszóház; (Zselizí Városi Művelődési Központ) házigazda a zselizi Bokréta gyermektánccsoport.

17.30— 19.00 Csak tiszta forrásból — Nyitra-vidéki lakodalmi szokások bemutatása. Fellépnek a járás folklórcsoportjai és a Párta járási folklórcsoport.

(Zseliz — szabadtéri színpad)

19.00— 23.00 ..Zseliz köszöntése" — kétrészes ünnepi műsor; (Zseliz — szabadtéri színpad)

a) Tisztelgés a fesztiválnak. Fellépnek az 0NF '88 nagydijas csoportjai: a komáromi Hajós, a nagyidai losvai, a dunaszerdahelyi Csallóközi, a gyermektáncegyüttesek központi versenyének győztes csoportjai, a Cakanka és a Radosf szlovák folklórcsoport a Bartina gyermektáncegyüttes, az Ökrös népzenei együttes Magyarországról.

b) Az tfjű Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes műsora. Közreműködik a Ghímes zenekar.

22.30— 02.00 Táncház a Zselizi Városi Művelődési Központban. Házigazda az Hjú Szivek és a Csemadok Zselizi Alapszervezete; muzsikál a Ghímes zenekar

1989. május 27. — vasárnap

08.00— 10.00 Zenés ébresztő és térzene, valamint a Csehszlovák Rádió Hívogató műsorának sugárzása a városi hangszóróban. Közreműködik az Elitex fúvószenekara

10.00— 11.00 A Hősök emlékművének megkoszorúzása és menettáncbemutató. Főtér és Petőfi utca.

11.00— 13.00 Vasárnapi matiné — háromrészes műsor. (Zseliz — szabadtéri színpad)

a) A budapesti Ökrös népzenei csoport és szólistáinak műsora

b) Tavaszköszöntő a Csermosnya és a Bódva völgyében — a Kassa-vidéki járás folklórcsoportjainak tavaszi népszokásokat bemutató műsora.

c) A Csemadok Somorjai Alapszervezetének és a Somorjai Városi Művelődési Központ Csalló Népművészeti Együttesének műsora.

13.30— 14.30 Majális — a Lévai járás fesztiválköszöntö műsora (Zseliz — szabadtéri színpad)

15.00— 18.00 „Mezei virágok" — népművészeti ünnepi műsor. Fellépnek; az országos versenyben szereplő gyermektánccsoport ok, Sarisské étiavniky. ukrán gyermekcsoport, a trencséni Radosf gyermektánccsoport, a szekszárdi Bartina gyermektáncegyüttes, a Csemadok Zselizi Alapszervezetének vegyeskara. a Szőttes népművészeti együttes és az Ifjú Szivek MDTE tánckara.

Ételről, italról a Jednota fogyasztási szövetkezet gondoskodik. Belépőjegyek naponta — felnőtteknek 25.— Kcs; — gyerekeknek (14 éves korig), katonáknak és nyugdíjasoknak 5.— Kcs A Schubert-parkban mindkét napon népművészeti kirakodó vásári A sátrak előtt a színpadi műsorok szüneteiben az együttesek zenekarainak és szólistáinak műsora, valamint mesterségek bemutatása!

AZ ORVOS VÁLASZOL

Vérátvitel és biztonság

Érdekes és sokakat izgató kérdést vetett fel levelében L Péter d.-i olvasónk: „Úgy tudom, az AIDS vírusának terjesztője nemcsak a fertőzött egyén ondója ill. hüvely váladéka, esetleg az anyatej. hanem a vér is lehet. Eddig igen keve- > set hallottam és olvastam erről, de eszembe jutott: Szavatolják-e. hogy az önkéntes véradó nem fertőződik meg a vérvétel alkalmával s biztos lehet-e a sérült vagy a beteg, hogy a vérkeringésébe juttatott idegen vér nem tartalmazza-e az egyelőre gyógyíthatatlan betegség vírusát?"

Az önkéntes véradás elképzelhetetlen tartozéka a sérültek és betegek gyógyításának. Kórházainkban főleg a balesetek számának növekedésével egyre nagyobb a vérigény. Vannak esetek, hogy 8—10 liter vérre van szükség egv-ogy ember megmentéséhez. Ez a gyógyszer ma még nem helyettesíthető más anyaggal, kizárólag egészséges emberek szervezetéből lehet kiegészíteni a készletet. A véradó mozgalmat a Csehszlovák Vöröskereszt irányítja és más szervezetekkel együttműködve terjeszti. Az egészségügyi szolgálat pedig a véradás biztonsága felett őrködik.

Ez nem könnyű feladat és már a toborzásnál, a jelentkezésnél veszi kezdetét. Eleve kizárják azokat, akik fertőző májgyulladáson (sárgaságon). tüdőgümőkóron, malárián estek át. allergiás betegségben szenvednek.

A jelentkezőt tüzetesen megvizsgálják, megállapítják vércsoportját, alkalmasságát egészségi állapotát Az egészséges embertől is csak akkor vesznek vért ha állapota minden tekintetben kielégítő.

Az önkéntes véradónak számolnia kell a fokozott orvosi ellenőrzéssel. Az egészségügyi dolgozók ma nyíltan osztják meg vele ismereteiket. Az AIDS elterjedése óta az ellene való védekezés lehetősége került a figyelem középpontjába.

Ma a civilizáltaknak tekinthető országokban természetes, hogy a véradókat az AIDS-vfrus jelenléte szempontjából is szigorú vizsgálatnak vetik alá. Hazánkban már két évvel ezelőtt bevezették az ellenőrzést, amely a vírus jelenlétét a vérben akkor mutatja ki, midőn a szervezetben már kialakultak a specifikus ellenanyagok. Elméletileg nem zárható ki. hogy a fertőzés időpontja és a teszttel kimutatható ellenanyagok kialakulása közti szakaszban elvégzett vizsgálat negatív. Gyakorlati szempontból fontosak a további óvintézkedések: Minden vérátvitel szavatoltan steril, egyszer használatos eszközökkel történik. A vérvétel nyomán a donor vérét további ellenőrzésnek vetik alá.

Olvasónk levelében nem merült fel a kérdés, de idekívánkozik a teljesség kedvéért: A vér akkor is fertőzhet, ha pl. közúti balesetnél oly személynek nyújtunk elsősegélyt, akinek vérében jelen van az AIDS vírusa. Ezt senkiről sem tudhatjuk, másrészt az AIDS-től való félelem nem mentesít a segélynyújtás kötelezettsége alól. ly esetre ajánlható, különösen ha tekintetbe vesszük kezünk bőrfelületén az apró, szinte meg sem figyelhető sérüléseket, horzsolásokat, hogy gépkocsink vagy hátizsákunk egészségügyi felszerelését egy pár gumikesztyűvel egészítsük ki. Dr SZÁNTÓ GYÖRGY

JOGI TANÁCSOK

„ Vidéki örökség" jeligével olvasónk azt írja, hogy 1958 óta használ egy szőlőt, amelyet a nagyszülői örökség felosztása során a nagybátyja adqtt át neki. Az írásbeli megállapodásban nem tüntették fel sem az ingatlan telekkönyvi adatait, sem a kiterjedését, s azt sem. hogy ajándékozásról vagy eladásról van-e szó. így az értéket vagy a vételárat sem. A megállapodást eddig sehol hivatalosan nem érvényesítették. Olvasónk nagybátyja még 1970-ben meghalt, gyermekei nem voltak, így a felesége volt az örököse, aki 1975-ben szintén meghalt.

Olvasónk szomszédja — aki rokona — a szőlője egy részéből kidobta a karókat és azt elfoglalta. — Olvasónk most megtudta, hogy az állami közjegyző az elhunytak után lefolytatta a hagyatéki eljárást és annak megállapítása után, hogy a nagybácsi felesége törvényes örökösök hátrahagyása nélkül halt meg, a vagyonukat. így a kérdéses szőlőt amelyet olvasónk 1958 óta használ, az államnak adta át.

Olvasónk azt kérdezi, hogy érvényesítheti-e a szőlőre való jogát, felléphet-e a szomszédja — rokona — ellen, aki a szőlője, egy részét elvette tőle, és milyen törvényes alapon adta át a közjegyző a nagybátyja és özvegye vagyonát az államnak?

Az 1958-ban kötött megállapodás érvényességét az akkor érvényben volt törvényes előírások, elsősorban az 1950. évi polgári törvénykönyv alapján kell megítélni. Olvasónk adatai alapján úgy tűnik, hogy olvasónk a kérdéses szőlő tulajdonjogát — a megállapodás alaki és tartalmi hiányosságai miatt, valamint azért, mert ezt sehol nem hagyták jóvá (nem regisztrálták stb.) nem szerezte meg, s az továbbra is nagybátyja tulajdonában maradt.

Az 1970-ben elhunyt nagybátyja után — minthogy leszármazottai nem voltak —, a törvényes örököse a felesége lett, aki 1975- ben szintén elhunyt.

Nyilván abban az időben egyikük után sem folytatták le a hagyatéki eljárást, talán azért is, mert egyikük sem használt semmiféle ingatlant (szőlőt), s Így vagyontalannak tartották őket vagy azért, mert a hátramaradottak abból a feltételezésből indultak ki, hogy az ingatlanaikat már a rokonaiknak átadták, illetve azok közt felosztották.

Most azonban, amikor kiderült, hogy a kérdéses ingatlanok, Így az olvasónk által használt szőlő is még mindig az elhunyt nagybácsi nevén van vezetve, mert a tulajdonjoga senkire sem lett átírva, az állami közjegyzőség, akár hivatalból is, vagy valakinek az indítványára, lefolytatta a hagyatéki eljárást. Ebben megállapította, hogy a nagybácsi örököse az özvegye volt, s minthogy az utóbbinak sem leszármazottai nem voltak, sem szülei, sem testvérei nem éltek és végrendeletet sem hagyott hátra. így örökösök hátrahagyása nélkül halt meg, s az egész vagyona a Polgári Törvénykönyv 462. paragrafusa értelmében az államra szállt.

Ez ellen az az öröklési rend és a közjegyzői eljárás ellen olvasónk semmit sem tehet, mert nem tartozik a törvénye örökösök körébe.

Az öröklés kérdésében utólag még azt lehetne kideríteni, hogy a nagybácsi özvegyének nem volt-e olyan ismerőse vagy rokona. aki vele az elhalálozását közvetlenül megelőző egy évig és az elhalálozása idején közös háztartásban élt és ez okból a közös háztartásról gondoskodott, vagy az eltartásával az elhunytra volt utalva. — Ha ilyen

Á. I S

személy lett volna, akkor ez a Polgári Törvénykönyv 475. paragrafusa szerint a törvényes örökösök harmadik csoportjában örökölte volna az özvegy vagyonát.

Az utóbbi esetben olvasónk érvényesíthetné ez ellen az örökös ellen azt a körülményt, hogy a kérdéses ingatlant a nagybácsija neki ajándékozta (vagy eladta).

Felmerülhet még az a kérdés, hogy olvasónk nem szerezte meg a szőlő tulajdonjogát elbirtoklás útján, amely jogintézményt a Polgári Törvénykönyv 1983. április 1 -jén hatályba lépett kiegészítése — a 135/a paragrafusban — ismét a tulajdonjogmegszerzés módjának ismeri.

Eszerint azonban az elbirtoklás — ingók esetében három évi, ingatlanok esetében tíz évi zavartalan, háborítatlan birtoklás esetében csak az olyan dolgok esetében lehetséges, amelyek személyi tulajdon tárgyát képezhetik (ilyenek az ingóságok, a családi házak, az üdülők, garázsok). De magántulajdonban levő mezőgazdasági ingatlanok (kertek, szőlő) tulajdonjogát nem képezhetik személyi tulajdon tárgyát, nem lehet elbirtoklással megszerezni. - Így ez a tulajdonmegszerzési mód olvasónk esetében nem jöhet számításba.

Ami pedig a szomszéd által elkövetett birtokháborítást illeti, olvasónk a háborító ellen, aki a szőlőjéből a karókat kidobta s a szőlő egy részét elfoglalta, a Polgári Törvénykönyv 132/a paragrafusa alapján bírósági pert indíthat és kérheti, hogy az kötelezze a szomszédját a háborítás megszüntetésére, az előző állapot visszaállítására és az okozott kár megtérítésére. — Olvasónk, mint jóhiszemű birtokos, védelemben részesül minden jogtalanul beavatkozó harmadik személy ellen. Kivételt csak az ingatlan jogos tulajdonosa képez, akinek joga erősebb, mint a birtokló személyé, ez ellen tehát nem léphet fel.

Olvasónknak azt ajánljuk, hogy forduljon ügyvédhez, aki az eredeti megállapodás, valamint a telekkönyv és az ingatlannyilvántartás adatai és az elhunytak utáni hagyatéki eljárás iratai alapján megítélheti, hogy olvasónk tehet-e még valamit, hogy az 1958 óta használt szőlőt megtarthassa, vagy megszerezhesse.

K. T. ekeli (Okolicná) olvasónk azt kérdezi, hogy a vagyonközösség bírósági megszüntetése után, amelyet a bíróság az ingatlannak (árverésen történő) eladásával rendelt el, mi a további eljárás. — Az olvasónk által beküldött újabb bírósági végzés alapján, amellyel a bíróság elrendelte az ítélet végrehajtását az állami közjegyzőség — a közjegyzői rendtartás szerint újra megbecsülheti az ingatlant, majd az előirt módon — a hirdetőtáblán, a hnb megkeresésével — kihirdeti az ingatlan eladásának feltételeit Több jelentkező esetében kiválasztja azt. aki az ingatlant megveheti, s ha ez a megállapított vételárat kifizeti, a végrehajtási bíróság a letett vételárat a jogosult társtulajdonosok közt felosztja. Ha azonban nem akad érdeklődő, aki az ingatlant megvenné, akkor a végrehajtási eljárást beszünteti.

Az eddigi lakótól bírósági perrel követelhetik a lakbért, felmondani neki pedig csak a törvényes feltételek teljesítése mellett lehet (pl. nem fizet lakbért vagy ha a családi ház — majdani — új tulajdonosa akar a házba beköltözni), de ebben az esetben is megfelelő pótlakást kell kapnia.

Dr. B. G 19