A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 3. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A HÉT 7 KÉRDÉSE Benyák Mária: OLOMOUC ESŐBEN Nagy Kornélia: GERSTNER ISTVÁN KÉPEIRŐL Fonod Zoltán: HIDAK PARTOK KÖZÖTT Dr. Budai Ernő: FEJLŐDŐ KISTELEPÜLÉS Miklósi Péter: NOTESZLAPOK Varga József: LÁTOGATÓBAN GOETHÉNÉL ÉS A MESTER­DALNOKOKNÁL Címlapunkon Gyökeres György felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozáséban, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavaterstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Húszéves a Madách Könyv- és Lapkiadó. E két évtized alatt milyen hatással volt a kiadó a csehszlovákiai magyarság szellemi életére ? — Egy kicsit túlzásnak tűnhet, ha azt mondom, hogy a Madách is hozzájárult a csehszlovákiai magyarság szellemi életének kibontakoztatásához. Ha igaz, hogy a könyv kulturális érték (és szerintem elsősorban az!), akkor az eltelt húsz év alatt megjelent köny­veink nagy többsége hatással volt, formálta olvasóink világképét, ízlését, nemzetiségi tu­datát, hazaszeretetét és megértését más népekkel, akikkel közös hazában élünk. A legintenzívebb formálóerejük talán a cseh­szlovákiai magyar alkotásoknak van, mert ezek állnak legközelebb az olvasókhoz, kö­zös gyökérből fakadnak. A meggyőző erejük is erőteljesebb, közvetlenebb. Csak az elmúlt öt évben több mint 1 millió példányt jelentő tételben több mint 160 csehszlovákiai ma­gyar művet adtunk az olvasó kezébe. Ezek a müvek ne lettek volna hatással a csehszlová­kiai magyarság szellemi életére? A demokratikus kibontakozás, a gazda­sági átalakítás mennyiben érinti most a kiadót? — Baj lenne, ha nem érintené. A Madách szerves része a szlovákiai könyvkiadásnak. Az év második felében átalakul a hazai könyvkiadás szerkezete és így a Madách is része lesz a szlovákiai könyvterjesztők és könyvkiadók egyesülésének, továbbra is mint anyagilag támogatott könyvkiadó. A támo­gatást továbbra is a Kulturális Minisztérium fogja biztosítani. Természetesen nem olyan mértékben, mint eddig. De ez törvényszerű is. Könyveink példányszámát csak nagyon megfontoltan emelhetjük. Nem „termelhe­tünk" raktárra. Amit kiadunk, azt el is kell tudnunk adni. Ezért sokkal átgondoltabban, differenciáltabban kell megválasztanunk azokat a témaköröket, amelyek iránt az olva­sók nagyobb érdeklődést tanúsítanak. Bőví­tenünk kell a kiadói jogosítványunkat más témákkal is, amelyek talán eddig háttérbe szorultak, de amelyek iránt érdeklődnek az olvasók. Még szorosabb kapcsolatot szeret­nénk teremteni a Csemadok-alapszervezete­­ivel, járási bizottságaival. Több író-olvasó találkozón és egyéb rendezvényen kell részt vennünk, amelyek jelzik: mi az, amit igényel az olvasó, a társadalom. A közös könyvkiadás, a magyarországi kiadókkal való együttműködés módja változott-e az utóbbi években? Milyen elvek alapján választják ki a behozott könyveket és van-e ebbe a kiadónak beleszólása ? — Természetesen változott és állandóan változik. S ebben lépést kell tartanunk, ne­hogy lemaradjunk. A magyarországi könyvki­adókkal már húsz éve jó a kapcsolatunk. Vannak olyan könyveink, amelyeket a ma­gyarországi könyvkiadók nagy példányszám­ban vesznek át tőlünk, ami gazdasági téren javítja lehetőségeinket. A behozatal megvá­lasztása a Madách és a magyarországi könyvkiadók közös ügye. Igyekszünk behozni olyan könyveket, amelyek kulturális értéket jelentenek, amelyek gazdagítják olvasóink értelmi és érzelmi világát. Meg kell jegyez­nem, hogy a csehszlovákiai könyvpiacra nemcsak kiadónk hoz be magyar könyveket, hanem a szlovák könyvterjesztő vállalat és a Prágai Magyar Kultúra is, velük évente egyeztetjük a behozatalt, hogy ne hozzuk be ugyanazt a könyvet kétszer, és bővüljön a választék. Tudjuk, hogy egy-egy verseskötet, tanul­mánygyűjtemény kiadása veszteséges vállalkozás. A kiadó statútuma alapján vállal­nia kell ezek kiadását. Miből fedezi a vesztesé­get? — A világon mindenhol úgy van, hogy a kortárs irodalom, különösen egy-egy verses­kötet, tanulmánygyűjtemény kiadása veszte­séges De veszteséges minden olyan könyv kiadása — számításaink szerint, amely nem haladja meg a 15 ezer példányszámot. En­nek ellenére, mi a jövőben is kiadjuk ezeket a könyveket, ha ezek kulturális értéket jelen­tenek és felkeltik olvasóink érdeklődését. Hogy miből fedezzük a veszteséget? Az állami támogatásból és azokból a könyvek­ből, amelyeket a közös könyvkiadás kereté­ben nagy példányszámban vesznek át Magyarországon. Minden évben kiadunk egy egész sor ilyen könyvet közösen az Európa, a Gondolat, a Közgazdasági és Jogi Könyvki­adóval, a Móra Ferenc Könyvkiadóval és másokkal. Évente sok cseh és szlovák szerző köny­vét adják ki magyar nyelven. Viszont a cseh és szlovák könyvkiadók nagyon kevés csehszlovákiai magyar író könyvével ismerte­tik meg olvasóikat. Mi ennek az oka? Milyen az együttműködés a hazai kiadókkal? Ajánla­nak-e nekik saját kiadású könyveket fordítás­ra? — Kiadónk évi termésének 50 százaléka fele-fele arányban a szlovák és a cseh irodal­mi művek magyar nyelvű kiadása. Évente valóban több mint húsz szlovák vagy cseh irodalmi mű kerül a magyar olvasó kezébe idehaza. Magyarországon és Magyarorszá­gon keresztül közvetve az egész magyar nyelvterületre. Ezt a szlovák irodalmi közvé­lemény, az írószövetség, a párt és az állami szervek nagyon pozitívan értékelik. Kiadónk ezen a téren bizonyos mértékben semmi mással nem helyettesíthető feladatot teljesít. Persze, fordítva ez teljes mértékben nem érvényesül, annak ellenére, hogy a Kulturális Minisztérium már többször szorgalmazta a rf 7l to&Cf&tt* Dr. KLIMITS LAJOS igazgatóhoz a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat munkájáról csehszlovákiai magyar írók szlovák nyelvű megjelentetését. Egy évtizeddel ezelőtt még fehér hollónak számított egy-egy csehszlo­vákiai magyar mű szlovák megjelenése De az utóbbi időben egyre több írónk műve lát napvilágot szlovák nyelven is. Karol Wla­­chovsky és Vojtech Kondrót kezdeményezé­sére. A csehszlovákiai magyar irodalom cseh nyelvre való fordítása még mindig ritka. Az a néhány cseh hungarológus inkább a magyar­­országi irodalom felé fordul. Nyilván számuk­ra a csehszlovákiai magyar irodalom kevésbé ismert. Az írószövetség lenne hivatott lépé­seket tenni a cseh fordítók és kiadók felé. A Komensky Egyetem Magyar Tanszékén is jó lenne elgondolkodni azon, hogy tehetséges szlovák fiatalokat is képezzen, akikből ké­sőbb a csehszlovákiai magyar irodalom szakavatott tolmácsolói válhatnának. Minden kiadónak sarkalatos, érzékeny pontja a könyvpropagáció. A Madách-ki­­adonak ez régi problémája. Mit tesznek annak érdekében, hogy ne csupán a raktárra termel­jenek ? — Az új gazdasági körülmények minket is arra késztetnek, hogy a könyvpropagációnak nagyobb figyelmet szenteljünk. Úgy hiszem ez a követelmény már a múlt évben beindult. Ha szemügyre vesszük a múlt év rendezvé­nyeit, könyvvásárral egybekötött kiállításait, részben elégedettek lehetünk. Sajnos, nem minden esetben voltak ezek a rendezvények egyformán hatékonyak. A kiadó számára a legeredményesebbek azok a kiállítások vol­tak, amelyeket a Csemadokkal közösen ren­deztünk. Ezeken rendszerint író-olvasó talál­kozók is voltak, egybekötve dedikálással, és ha jól megrendezték őket, az érdeklődés is nagy volt és a könyveink szép számban elkeltek. Ezeket a rendezvényeket közösen a Csemadok alapszervezeteivel és járási bi­zottságaival tovább szeretnénk folytatni. Szeretnénk felújítani a Könyvbarátok illetve a Versbarátok Körét. Szerződést szeretnénk kötni a Slovenská kniha néhány könyvesbolt jával, amelyekkel már eddig is jó a kapcsola­tunk, s látjuk a vezető szakmai rátermettsé­gét, kezdeményező, kereskedői szellemét. Van jónéhány ilyen könyvesbolt Dél-Szlová­­kia területén: Komáromban (Komárno), Bra­­tislavában, Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) és másutt. Mit vár a következő esztendőktől? Mi hiányzik még a folyamatos, eredményes munkához? — A legnehezebb időszakban kerültem a kiadóba. Már nehéz volt a tavalyi év is. De az idei, az előzetes számítások szerint még nehezebb lesz. A könyvkiadásban az idei év lesz a váltás éve. A munkát a kiadóban jobban meg kell szervezni, hogy minden a terveink szerint haladjon. A kéziratok időben legyenek előkészítve és megfelelő időben kerüljenek a nyomdába. Tudom, hogy a ki­adó minden dolgozója lelkiismeretesen végzi a dolgát és tisztában van azzal, hogy ami tegnap még jó volt, az ma már nem felel meg, s holnap még kevésbé. A kiadó dolgo­zói vállalják ezeket a nehezebb körülménye­ket is, ha tudják, hogy munkájuknak értelme van, az erőfeszítések eredményt hoznak. De ha azt látják, hogy nem jelenik meg a terve­zett könyv általuk nem befolyásolható okok­ból, ha a nyomda képtelen a szerződésben meghatározott időben elkészíteni a könyvet, elszomorodik az ember. Elszomorodik, de nem adhatja fel a harcot. Mégiscsak az lenne a legjobb megoldás, ha valahol Csalló­közben létrejönne egy szakosított nyomda könyvkötészettel, s itt készíthetnék könyve­inket és a központi magyar nyelvű újságokat és folyóiratokat. Lehet, hogy ez ma még álom. De az álmok megvalósulhatnak! OZSVALD ÁRPÁD Fotó: Gyökeres György 2

Next

/
Thumbnails
Contents