A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-28 / 18. szám
K3NÁCZ ÉVA Kaposkelecsény (Kapuáanské Kl'aéany). Tőketerebesi (TrebiSov) járás: — Már gyerekkorom óta sokat kirándultam a falunk mellett lévő kiserdőbe, ahol van egy nagy dobogó is. Általában itt rendeztek szabadtéri műsorokat, s itt találkoztam legelőször azzal a fogalommal, hogy Csemadok. Tehát e szervezet igencsak dédelgetett bennünket, ezzel is magyarázom, hogy a mi környékünkön egyre több fiatal érzi magáénak a Csemadokot. Magam is lelkes tagja vagyok, hiszen korábban néhány barátnőmmel együtt alakítottunk tánccsöportot, felléptünk a környező falvakban, városokban, Királyhelmecen, Nagykaposon, Ágcsemyön és sorolhatnám. Elmaradhatatlan rendezvény már a Tiszai napok, ilyenkor vendégművészek is fellépnek mifelénk, de szervezünk különféle kirándulásokat, író-olvasó találkozókat. Tavaly ellátogattam a Ghymesi művelődési táborba, ami nagyon elnyerte tetszésemet, és sajnálom, hogy nálunk nincsen ilyen nyári tábor. Ami nemzetiségi kisebbségünk jövőjét illeti, én optimista vagyok, s mivel látom, hogy egyre több fiatal ismerősömet érdekel ez a kérdés, s egyre nagyobb számban kapcsolódnak be a Csemadok munkájába, nem hinném hogy okunk lenne aggódni. GYÖRGY ERNŐ Ragyolc (Radzovce), Losonci (Luőenec) járás: — Örülök, hogy ma már nyíltabban beszélünk ezekről a kérdésekről. Nálunk, FIATALOK A CSEMADOKRÓL 1989 jubileumi év a Csemadokban. Kulturális szervezetünk márciusban volt negyvenéves, akkor bővebben is méltattuk az elért eredményeket. Most viszont huszonéves fiatalokat, a jövő nemzedékét kérdeztük meg: hogyan vélekednek a Csemadok munkájáról, betölti-e szerepét ez a hivatalos fórum, s hogyan látják nemzetiségünk jövőjét? Riportalanyaink véleménye, nézetei nem általánosíthatók, mégsem hagyhatók figyelmen kívül. Először Kelet-Szlovákiába látogattunk ... Ragyolcon a Csemadok alapszervezete aktívan működött és működik, hiszen sok emlékem fűz ide, többek közt néptánccsoportban táncoltam. Mégis a mai fiatalokat — legalábbis mifelénk — az ilyen jellegű foglalatosságok nem igen érdeklik, inkább elmennek diszkóba. Pedig hát a népi hagyományokat nekünk kéne ápolni, hogy majd gyerekeinknek is bemutathassunk belőlük egy keveset. így hát a Csemadok-alapszervezet nálunk szűkülöben van. A fiatalok nagy része a SZISZ-szervezetbe tömörül, de ez nem jelent semmiféle elkülönülést. Több klubestet kellene szervezni, s elsősorban olyan tematikát feldolgozni, amire nagy az érdeklődés. Egyesek sajnos nem ismerik a magyar irodalmat és annak neves képviselőit, nem járnak olyan szakkörbe, ahol a nemzetiségi kultúrát ápolják. BALÁZS HENRIETTA Fülek (Fifakovo). Losonci járás: — A Csemadokhoz engem a Palóc néptánccsoport fűz, de igen szorosan! Tartást, szilárd gerincet adott, s erősítette a nemzetiségi öntudatomat, amire bizony a mi környékünkön nagy szükség van. Sajnos, most hunyt el Molnár Tibi bácsi, aki lélekben egybekovácsolta a gyerekeket. A Csemadok Füleki Alapszervezete mellett vegyeskórus is működik, de ez nem igen vonzza a fiatalokat. Talán ez azért van. mert városon nem kötődnek annyira az emberek, mint falun, itt kisebb is az aktivitás. Szívesen emlékszem vissza a gimnáziumi éveimre, ahol Kálossi János bácsi volt mindig az, aki szívügyének tartotta a nemzetiségi ügyet. Matematikus létére mindig közel hozta a diákokhoz az anyanyelvet, megszerettette velünk az itteni magyar néphagyományokat. CSERI MELINDA Ipolynyék (Vinica), Nagykürtösi (Verity KrtíS) járás: — Nálunk, Nyéken a Csemadok alapszervezete nagy múlttal rendelkezik, s már alapiskolás korom óta igyekszem aktívan bekapcsolódni tevékenységébe. Sajnos, kevés fiatal tagja van. A mai serdülőket ugyanis minden vonzza a videótól kezdve, a moziig, de a népzenére rá se hederitenek. A Csemadokot csak addig ismerik, amíg bálokat rendez. Pedig ide tartozik a Matesz, illetve a Thália egy-egy vendégszereplése, a kiállítások, a kórusban való szereplés. A nehézséget talán ott is kell keresnünk, hogy fiataljaink nagy része hétköznapokon valamelyik városban tanul, s csak hétvégekre járnak haza, s ha aktívak a SZISZ-ben, nem lehet elvárni, hogy a Csemadokban is szíwel-lélekket dolgozzanak. Azt hiszem, ha elérik a harminc évet, úgyis Csemadok-tagokká válnak, mert akkorra már megalapozzák a jövőjüket, nem vándorolnak, s jut idejük a kultúrára is. Falunk lakosságának igen nagy része magyar nemzetiségű, s én nagyon bízok abban, hogy még sokáig megmarad ilyen összetartó nagyközösségnek. Nyugat-Szlovákia: ANDRUSKO ANDREA Érsekújvár (Nővé Zámky): — Az én véleményem, hogy a Csemadok a fiatalok részére nem biztosít olyan elfoglaltságot, ami kielégítené az ő igényüket is. Például ismerek a járásunk területén egy-két olyan alapszervezetet, ahol pang a kulturális élet. A fiatalok pedig az állandó mozgást, az életet szeretik, nem fognak folytonosan csak olyan tevékenységet végezni, amiben túl sok a nevelési cél, hiszen van elég kötelességük az iskolában. Személy szerint nagyon szeretem a művelődési táborokat, vagy a gombaszögi, zselizi és hasonló fesztiválokat, mert ott van zajlás, nincs unalom. A Csemadok akár az emberek „napi szükségletévé" is válhatna — talán furcsán hangzik — de képzeljük el, ha egy klub mindig nyitva állna, ahová az emberek bármikor betérhetnének. Biztosan nem mennének annyian a vendéglőkbe, kocsmákba — ahogy az sok falun szokás. Erre az igényre viszont először az embereknek kéne rájönniük, s kezdeményezniük ilyen klubhelyiségek létrehozását... Újvárban egyre több magyar szót hallok, mig nyolc évvel ezelőtt visszaesést lehetett tapasztalni. NAGY ÁRPÁD Dunaszerdahely (Dunajská Streda): — A mi járásunk lakosságának nemzetiségi összetételében nyolcvan százalékban dominál a magyar nemzetiség. Ilyen körülmények között, ahol az ember a vásárlástól a hivatalos ügyintézésig akadálymentesen mozoghat az anyanyelvén, kevésbé érezzük egy ofyan szervezet szükségességét, mely az öszszetartozást szolgálja. Ezért a fiatalok nagy része nem is kapcsolódik be a Csemadok munkájába, viszont hasonlóképpen viszonyul az ifjúsági szervezethez is. Az okot talán a kissé átformálódott, csak az anyagiakat hajszoló világban kellene keresnünk. Ami pedig létünket illeti, a Szerdahelyi járásban igazán nincs okunk a panaszra. KOLLER SÁNDOR A szerző felvételei 7