A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-28 / 18. szám
A CSEMADOK ÉLETÉBŐL ÁTALAKÍTÁS Államunk politikai intézményrendszerében betöltött szerepkörük néhány fontos intézkedés következtében jelentősen megnövekedett — annak érdekében, hogy nagyobb hatáskörrel és önállósággal s több felelősséggel láthassák el a szocialista demokrácia elmélyítésével kapcsolatos feladataikat, az eddiginél hatékonyabban szolgálhassák a társadalmi átalakítás igényeit és a lakosság szükségleteinek kielégítését. A megnöveke-Úgy érzem, nem járok messze a valóságtól, mikor azt állítom, hogy napjaink szótárában az átalakítás meg a vele rokon értelmű szavak fordulnak elő a leggyakrabban. Ilyen vagy olyan összefüggésben — hiszen mindennel összefügg — valamennyi korosztályt, társadalmi réteget, párttagot és pártonkívülit, hívőt és vallás nélkülit egyaránt érint és foglalkoztat. így is van ez rendjén, hiszen minden törekvés arra irányul, hogy ez, a társadalmi előrelépést kitűző, a szocialista fejlődést kifejező s egyben tartalmát is meghatározó stratégiai cél elérése, az érte való küzdelem valamennyiünk közös ügyévé váljék. Mindez meghatározóan érinti és befolyásolja a közművelődés, a tömegpolitikai munka, igy a Csemadok módszereit és irányvételét az elkövetkező időszakban. A jelzett elvárás elhangzott már a CSKP KB főtitkárának előadói beszédében a párt XVII. kongresszusán, három évvel ezelőtt. A nemzetgazdaság fejlesztésével kapcsolatos új feladatokról szólva Gustáv Husák elvtárs utalt rá, hogy csak a dolgozók fokozottabb részvételével valósíthatók meg, ami magában foglalja bekapcsolásukat az irányításba, a munkaszervezésbe, s persze szem előtt tartja az anyagi és erkölcsi ösztönzők fontosságát is. Az előadói beszédben fontos igényként kellő hangsúlyt kapott a termelés minőségének kérdése, különös tekintettel annak politikai jelentőségére. Husák elvtárs kifejtette : „Egyenesen meg kell mondani, hogy az e téren elért fordulat nélkül egyetlen kitűzött célt sem lehet elérni, nem lehet elérni magas termelékenységet és meggyorsítani a tudományos műszaki haladást. Az ilyen tudat formálásában hatékonyabban kellene részt vállalnia a tömegpolitikai munkának." A feladat tehát egyértelműen megfogalmazódott, a címzett ismeretes — a soron lévő lépés: a végrehajtás, mégpedig minél céltudatosabban, minél eredményesebben. Érdekében szüntelenül keresni kell az újszerű, hatékony módszereket, munkaformákat, ami persze nem merülhet ki csupán a korosztályok, szociális csoportok igénye szerinti formai változatosság alkalmazásában, újabb és újabb ötletekben. A hatékonyabb tömegpolitikai munka azt is feltételezi, hogy alkotó módon, kezdeményezően kiaknázzuk a kedvező társadalmi-politikai feltételeket, azt a közösségi légkört, amely a CSKP XVII. kongresszusán a következő megfogalmazásban kerül a nyilvánosság elé: „A párt politikájában nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy gondosan figyelembe vegye hazánk osztályainak és szociális csoportjainak, nemzeteinek és nemzetiségeinek közös érdekeit, hogy a munkásosztály vezetésével szüntelenül erősödjék társadalmunk egysége. Politikánk állandó irányvonala a szocialista demokrácia fejlesztése és tökéletesítése, a dolgozók állami és közügyek megoldásában való részvételének bővítése. Minél színvonalasabbá és rugalmasabbá válik a szocializmus politikai rendszere — melynek magvát a nép hatalma képezi —, annál inkább szilárdul majd egész társadalmi rendszerünk, és létrejönnek a társadalom dinamikus fejlődésének új lehetőségei." ÉS KÖZMŰVELŐDÉS A fent kifejtett gondolatok ihletet, szárnyakat adnak a felvilágositó-nevelö munkának, a közösség ügyeiért tenni képes és akaró emberek ezreit hozza lendületbe, ösztönzi cselekvő hozzájárulásra az élet minden területén. S éppen erről van szó, hiszen a szocialista társadalom vívmányai közé tartozik annak a felismerésnek a fokozatos valóra váltása, hogy a nép alkotóereje, kezdeményezőkészsége és öntudata a társadalom fejlesztésének kimeríthetetlen tartalékforrása. Ilyen összefüggésben jelentős mértékben megnövekedik a Nemzeti Frontnak, mint a szocialista demokrácia széles társadalmi alapokra helyezett fejlesztése kifejezőjének a szerepe. Megerősíti ezt a CSKP XVII. kongresszusán kifejtett álláspont, miszerint „A szocialista demokrácia fejlődésének magasabb fokát elérni elsősorban is annyit jelent, mint tovább fejleszteni a Nemzeti Frontba tömörült szervek és szervezetek, a törvényhozó testületek és nemzeti bizottságok tevékenységét. amelyekben a lenini értelmezésű szocialista népi önigazgatás elemei érvényesülnek, fejlődnek és elmélyülnek." A gyakorlatban ez a kommunistáknak a párton kívüliekkel, más pártok tagjaival való kapcsolatainak elmélyítését, a társadalmi osztályok, nemzetek és nemzetiségek, szociális és hivatásbeli rétegek szorosabb együttműködését jelenti. A Nemzeti Frontnak, amely a párt vezető szerepét valósitja meg politikai rendszerünkben, kulcsszerepe van abban, hogy egyre hatékonyabban elősegítse tagszervezetei révén a lakosság részvéte-^ lét a szocialista társadalom építésében, irányításában és a szocialista életmód kialakításában. Szükséges itt megjegyezni egy új szempontot a társadalmi szervezetek jogkörét illetően, mely értelmében szoros egységben kerülnek napirendre kötelességeik és jogaik mind a társadalmi feladatok teljesítésének, mind pedig a saját tagságuk törvényes és jogos érdekei védelmének vonatkozásában. Még nem is oly régen ezt a kettős kötődést egyoldalúan értelmezve a társadalmi szervezetekkel szemben a társadalmi feladatok iránti elvárások kerültek előtérbe a tagság jogos érdekei védelmének a rovására, ami aztán szükségszerűen magával hozta a tagság elkedvetlenedését, passzivitását s végeredményben formálissá fokozta le a szervezet létét és működését. Ez a szemléletbeli változás, az arányok reális értékelése a társadalmi szervezetek kötelességeinek és jogainak vonatkozásában újabb alkotó energiát, kezdeményező kedvet és akaratot szabadít fel, új értékek megteremtésére ösztönöz, a közösség gyarapodásának ügyét szolgálja. A társadalmi- és érdekszervezetek eredményes munkája szempontjából nagyon fontos szerepet töltenek be a nemzeti bizottságok és az általuk irányított intézmények. dett hatáskör több felelősséget is hoz magával, hiszen a nemzeti bizottságoknak, mint a népi hatalom letéteményeseinek biztosítaniuk kell, hogy minden lakossági aktivitás, kezdeményezés szocialista törvényesség, a csehszlovák államiság kereteiben történjék. A nemzeti bizottságokról szóló, módosított törvény új fejezetet nyit a választott államirányitási szervek és a választók, vagyis a lakosság kapcsolatában. Ebben a vonatkozásban is új feladatok várnak az ismeretterjesztőkre, népművelőkre — a tömegpolitikai munkaszakaszra. Szükségszerűségképpen kerül napirendre a szorosabb együttműködés követelménye a társadalmi szervezetek és az illetékes államirányítási szervek között, mert a hatékonyabb munka megköveteli a munkatervek egyeztetését, a személyi és anyagi erők és eszközök csoportosítását. Nem kétséges, hogy az emberközpontú közművelődés, a különböző érdeklődésű egyéneket és csoportokat tiszteletben tartó művelődéspolitika a jövőben egyre inkább tesz majd toleráns engedményeket a hangzatos „tömegpolitikai munka" rovására, és előtérbe helyezi „az emberekkel" való munkát, kihangsúlyozva ennek a termékeny alkotásra, kezdeményezésre serkentő vonásait s az ál-, tala megvalósuló mély szocialista humanizmust. A CSKP KB 12. ülése a párt politikai munkája minőségét illetően magasra helyezte a mércét, amikor a pártszervekkel, szervezetekkel, minden becsületes kommunistával szemben támasztott elvárásokról szólt. A követelményeket Milos Jakes elvtárs igy fejezte ki: „Szükséges, hogy a pártszervek és szervezetek számára tevékenységükben rendszerré tráljék a nyitottság, a széleskörű nyilvánosság azért, hogy a dolgozók bekapcsolódhassanak a közös feladatok megoldásába, részesei lehessenek a beavatott párbeszédnek a pártpolitika alakításáról, megvalósításáról, olyan problémák megoldásáról, amelyekkel szemben találják magukat." A CSKP KB szavainak érvényt kell szerezni a társadalmi szervezetek tömegpolitikai munkájában is, hiszen időszerűségét növeli az a tény, hogy a párt, a Nemzeti Front szervezetei, egész társadalmunk a XVIII. pártkongresszusra készülve fokozni igyekszik a gazdasági fejlesztés és a demokratizálás ütemét. Az átalakítás meggyorsításáért felforrósodó korszellem válhat olyan társadalmi erővé, amely kirekeszti és semlegesíti a szocialista fejlődés ellenségeinek igyekezetét és bomlasztó törekvéseit. Mindezek tudatában tehát a Csemadok munkáját, és általában a közművelődést, a jelen időszakban úgy keli irányítani, hogy az a szocialista fejlődés és a demokratizálás követelményeinek megfelelő tudatformálás, az alkotó útkeresés célravezető eszköze legyen. PETRIK JÓZSEF Az átalakítás, a közművelődés, a nyilvánosság, az iskolaügy, a demokrácia, nem utolsósorban a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi és tömegszervezetek aktivitása nagyon időszerű és szinte kimeríthetetlen napi téma, amelyről a Hét is egyre többet szeretne írni. Kérjük ezért olvasóinkat, levelezőinket, hogy írják meg az említett témával kapcsolatos véleményüket, észrevételüket, javaslatukat. Az írásokat a beérkezés sorrendjében közöljük. „Becsüljük csaknem százezer főnyi szervezetük érdemdús tevékenységét" A Hét április 1-jén megjelent 14. számában „Becsüljük csaknem százezer főnyi szervezetük érdemdús tevékenységét" címmel közöltük Ondrej Saling, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának, a Csemadok megalakulása 40. évfordulója alkalmából Bratislavában tartott ünnepi ülésén mondott beszédét. Nyomdai hiba folytán a beszéd szövege befejezetlenül jelent meg. A beszéd utolsó bekezdése helyesen így olvasandó: „A Csemadok is rendelkezik annak minden lehetőségével, hogy még nagyobb mértékben és cselekvöbben részt vegyen a feladatok megoldásában, az átalakítás folyamatában. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Nemzeti Front és a benne tömörült szervezetek aktivizálásáról szóló dokumentumából kitűnik, hogy az önök szervezetében is fontolóra kell venni munkájuk továbbfejlesztésének, a csehszlovák kultúra részeként nemzetiségi kultúrájuk magas eszmei és művészi szintű gyakorlásának módját. Meg. kell teremteniük a széles körű véleménycserének a nem formális vitának előfeltételeit, elfogadva az észrevételeket s a választott szervek tevékenységében szilárdítva a testületi jelleget, elsősorban pedig növelve az alapvető láncszemeiknek és minden tagjuknak aktivitását. Más szóval fontolóra kell venni, hogyan mozgósíthatóak s miképp növelhető részvételük a CSKP politikájának megvalósításában". 6
