A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-21 / 17. szám
kült töbrök alján gyülemlik össze, ezáltal paratartalma telítődik és ez köd vagy harmat formájában kicsapódik. A fent említett egyedülálló talaj és klímaviszonyok hatására maradhatott fenn az előbbiekben tárgyalt kárpáti sáfrány, valamint a a mocsári májvirág (Parnassia palustris) és a kosborfélék, tárnicsok néhány faja is. A Pelsöci-fennsik páratlanul gazdag növényvilága jobbára szárazság- és melegkedvelő, mészigényes, pannon—sztyeppi fajokkal van képviselve. Számottevő lelőhelyük a fennsík meredek lejtőjének karsztbokorerdeiben, sziklagyepeiben találhatók, Szalóctól Kuntapolcáig. Amikor a fennsíkon a Nagy- Hegyen és a Piros-Bérc lejtőin még a tél az uralkodó, addig Pelsőc és Vígtelke fölött a sziklák védelmében megjelennek az első hírnökök. A tavaszi hérics (Adonis vernalis), hegyi ternye (Alyssum montanum) aranysárga virágai versenyre kelnek a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) lila csokraival. Utánuk jelentkezik a ritka eper gyöngyike (Muscari botryoides) apró, fürtszerü virágzatával. Jóval gyakoribb rokona a fürtös gyöngyike (Muscari racemosum) kék virágaival élő szőnyegként borítja be a Gömöri-rét fakó gyepét. A vágásokban, sűrűbb cserjésekben találkozhatunk a szálanként növő, védett magyar lednek (Lathyrus pannonicus subsp. collinus) hófehér virágaival. A karsztvidéken még van 3—4 lelőhelye, de mindenütt kevés egyedszámban él. Amikor beköszönt május, a virágok hónapja, nem lehet betelni a szebbnél szebb (és ritka) virágok színpompójával. A füves erdőszéleken bontja szirmait a pázsitos nőszirom (Iris graminea). Liláskék alapon sárgával csíkozott virágai a levelek hónaljában párosával jelennek meg. Egy-egy virág élettartama mindössze 2—3 nap. A fennsíkon még több kisebb kolóniában él, szerencsére a virágzás idejét nem számolva, elvész a sűrű aljnövényzetben. A sziklagyepek ritka növényei közül seregesen terem az árvalányhaj (Stipa sp.), lila ökörfarkkóró (Verbascum phoenicum), ritkábban az osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum) és a borzas vértő (Onosma visianii). Elbűvölő látvány a szélben hullámzó árvalányhaj tollas termése, főleg akkor, ha a lenyugvó nap sugarai megcsillannak a selymes pillákon. Elterjedéséről megkapóan ír Wágner János az 1902-ben kiadott Magyarország virágos növényei c. könyvében: „Terem sziklás, homokos mezőkön, körülbelül azokon a helyeken, ahol a magyarság lakik." A fennsík további féltett ritkasága a cserszömörce (Cotinus coggygria). Ez a kúszó-heverő szárú cserje a Földközi-tenger mellékén otthonos, itt megmaradt kis telepe elterjedésének északi határán fekszik. A cserszömörce levelére jellemző, az őszi skarlátpiros elszíneződés. Sajnos a fennsik „életében" vannak olyan nem kívánatos változások, amelyek gyógyíthatatlan sebeket ejtenek természeti egyensúlyán. A gombaszögi kőbánya és mészgyár, valamint a kiaszfaltozott pelsőci „Závóz", mind ezek közé tartoznak. A leírtakból, bemutatottakból kitűnik, hogy a Pelsöci-fennsik növényvilága valóban csodálatos, azonban ez a csoda csak akkor lesz ezentúl is valóságos, hogyha megértő, természetszerető emberek fogják védeni egye dülálló flóráját. Dr. GORDON LÁSZLÓ (a szerző felvételeij n I HALLOTTUK n I OLVASTUK _J L LÁTTUK KÖNYV A téli olimpia képes krónikája Több mint egy éve, hogy tavaly februárban fellobbant a kanadai Calgaryban a XV. Téli Olimpiai Játékok lángja. Hogy az azóta, a Prágai Olympia Kiadó gondozásában az eseményeit összefoglaló színes album megjelenésűig eltelt mintegy tíz hónap sok-e, vagy kevés, nézőpont kérdése természetesen. Ha hazai könyvkiadási gyakorlatunk szemszögéből nézzük, úgy aránylag rövid idő, ha esetleg abból indulunk ki, hogy ugyanebben az időszakban Magyarországon már lapozható az időközben lezajlott szöuli nyári játékok pazar kivitelezésű albuma is, nos akkor viszont meglehetősen hosszúnak mondható a könyv átfutási ideje. Persze nem mindenképpen elmarasztalni akarom emiatt, hisz feltétlenül van egy kimondott előnye is a mostani megjelenésnek. Mégpedig az, hogy a nyári játékok fényében időközben kissé elszürkült calgaryi események most újraéledtek az album jóvoltából. Az ember most újraélheti bizonyos fokig a havas és jeges versengések akkor szintén szenzációszámba menő eseményeit, izgalmát, újra hatalmába kerítheti a televíziós közvetítések során megismert sportlétesítmények pazar mivolta, a megnyitó ünnepség színpompája. Újra szemtől szemben érezheti magát a havas lejtök és jégpályák csillagaival, kimagasló egyéniségeivel; a háromszoros aranyérmes Nykánennel és a gyorskorcsolyázó holland Yvon van Genippel a további aranygyűjtőkkel, Gunde Svannal, Zurbriggennel, az olasz Tombával, a műkorcsolya csillagaival, Boitanoval, Katarina Wittel, Besztyemjanovával és Bukinnal. Vagy felidézheti a jégkorongtorna mérkőzéseinek forró hangulatát, vagy éppenséggel a záróünnepély, a búcsúzás megható szépségét. S újraélheti természetesen a csehszlovák sportolók sikereit, Ploc és Malec, valamint a síelők ezüstös és bronzos örömét vagy éppenséggel a hokisok levitézlését. A kötet dokumentációs részében az érdeklődő választ kap az olimpiával, az olimpia színhelyeivel kapcsolatos minden lényeges kérdésére, s megtalálja természetesen a játékok eredménylistáját is. Ezen túl a könyv szövegi részében — megtalálja az egész játékok, majd külön-külön az egyes sportágak versenyeinek tömör krónikáját is. Pavel Kiapus, Pavel Novotny, Zvonimír Supich és Karel Procházka dolgoztak e .szövegi és dokumentációs részen, a közel 200 színes felvétel pedig többségében a WEREK ügynökségtől, Peter Pospísiltöl és Stépán Skorpiltól származik. Németh Gyula SZÍNHÁZ Vendégjáték Londonból A világ egyik legtöbbet utazó színháza az 1981-ben alakult és azóta a földkerekség több mint 250 városában vendégszerepeit londoni Cheek by Jow! társulat. Az együttes neve legföljebb értelemszerűen fordítható le. és ebben a formában körülbelül annyit jelent, mint bizalmas közelségben, avagy arccal arc mellett, esetleg vállvetve ... Mindezt csupán azért érdemes prágai és bratislavai vendégjátékuk kapcsán részletezni, mert amit a színpadon produkálnak, az valóban a szó legnemesebb értelmében „workshop"nak, azaz műhelymunkának tekinthető. Legalábbis a hozzánk hozott előadásaik mindenképp ezt bizonyították. Bratislavai vendégjátékuk első estéjén Szophoklész tragédiáinak egyikét: a Philoktétészt mutatták be a Hviezdoslav Színház zsúfolt nézőtere előtt. Sietek hozzáfűzni: aligha véletlen, hogy csehszlovákiai turnéjukra ezt a darabot hozták el, hiszen ez a két évvel ezelőtt született produkció fesztiváldíjakat is nyert. Az előadás külön érdekessége, hogy a földi lét szörnyű kínjait végigszenvedő Philoktétész emberi kálváriáját hetvenöt percbe tömörítve, szünet nélkül adja elő a társulat — elsősorban a szophoklészi tragédiának arra az üzenetére helyezve a hangsúlyt, hogy az igazságba vetett szilárd hit és az emberi jóság még a legreménytelenebb helyzetekben is kivívhatja az istenek könyörületét. A Londonból érkezett Cheek by Jowl társulat vendégjátékának második napján egy Shakespeare-mű: A vihar szerepelt a programon. Pontosabban ennek az 1612-ben irt, ötfelvonásos színműnek egy, a valóban rendhagyó színpadi stílusgyakorlatok közé sorolandó adaptációja. Precízen, aprólékosan kidolgozott örömszínház ez a produkció, amelyben ez a világjáró társulat a szöveg fölé helyezi a színészi játék kifejező erejét. Ilyenformán szinkrontolmácsolás nélkül is szinte minden pillanat érthető, sőt közérthető. A színészek sajátos viszonyrendszert alakítanak ki egymással, miközben lehengerlő tempójuk a koncentráció és a színészi jelenlét kivételesen magas fokát mutatja. És ha mindennek összegezéseképpen azt mondom: érdemes volt meghívni hazánkba a londoni Cheek by Jowl társulatot, akkor ezt inkább a vájtfülűek és a rétegigényekkel rokonszenvezők szemszögéből állítom. Miklósi Péter FILM Akii Miklós Mikszáth Kálmán kalandos, romantikus regényének színes magyar filmváltozatát láthatta az ipolynyéki közönség a VI. Mikszáth Kálmán Irodalmi és Kulturális Napok nyitó rendezvényén. A film alapanyagául szolgáló művet 1903 januárjától fél éven át a Vasárnapi Újság közölte folytatásokban. A folytatásos közlések nagy olvasói sikert hozhattak, hiszen még ugyanabban az évben füzetekben is kiadta a regényt tizenkét folytatásban, sőt könyvalakban is megjelent Akii Miklós cs. kir. udvari mulattató története címmel. Mikszáth tökéllyel valósította meg a folytatásos regény, elbeszélés műfaji törvényeit. Az egyes részek bővelkednek fordulatokban, amelyek így kielégítik az olvasó igényeit arra a hétre, ugyanakkor jó oka van türelmetlenül várni a következő heti folytatást. Mikszáth eleven, szemléletes, ízes stílusa magával ragadta az olvasót, aki meg nem unhatta a mese szövését. Révész György rendező szabadon bánt az alapanyaggal, új epizódokat talált ki, másokat áthelyezett vagy továbbszőtt, igyekezett egységes formát, folyamatos meseszövést adni a filmjének. Az igyekezet ezúttal csődöt mondott. A film szétesik, aki nem olvasta Mikszáth regényét, az előtt nem áll össze egy egésszé a „kalandos, romantikus" történet. Akii Miklós, I. Ferenc császár udvari bolondja a film főszereplője, aki nőcsábász. ügyes kókler, komédiás, udvari tanácsadó egy személyben, született kalandor. Tulipános Fan-tan testvére. Bajba sodródik, élete veszélyben forog, de furfangos eszével, rátermettségével szerencsésen megmenekül, kimászik minden csávából. Sőt, elnyeri szíve választottját, frigyükön az isten és a császár áldása. Alakítója Hirtling István, olykor felvillantja színészi intellektusát, színpadról már ismert tehetségét, Akii megformálásában azonban adós marad. Nem ő tehet róla, hogy Akii alakja, jelleme, arca belemosódik a többi fő- és mellékszereplő tengerébe. Közülük is a császárt megszemélyesítő Helyey László, a Szepessy báró jelmezébe bújt Cserhalmi György és a Kovács Ilonkát üdén-frissen játszó cseh Éva Vejmélková neve érdemel említést. A film operatőre Szécsényi Ferenc, zenéjét Szörényi Levente és Mártha István szerezte. Urbán Aladár FOLYÓIRm, POLIP Új lapot forgatok. Annyiban új, hogy koncepciójában érezhető a felszabadultság, meg annyiban, hogy ez a tetszetős színes rockmagazin már nálunk is kapható — igaz a többi laphoz képest eléggé magas áron. A címoldal, akárcsak más hasonló jellegű folyóiratoké, merész, bizarr, egyúttal szemnek tetszetős, a képmontázsból már első látásra lehet következtetni a belső tartalomra. Budapestet ma már nem hiába nevezik a szocialista Európa rockzenei Mekkájának, hiszen az idén is számos világsztár fordult meg a Sportcsarnokban, illetve a Népstadionban (Duran-duran, BROS, Kool and the Gang) s még további csemegék várhatók az elkövetkező hónapokban. A POLIP szerkesztői igen jól telibe találtak, amikor koncertbeszámolóknak is helyet adnak lapjukban, igyekezve visszaadni a koncerthangulatot, s érzékeltetni az ottani atmoszférát azokkal is, akik távol laknak a magyar fővárostól (beleértve a csehszlovákiai magyarságot is). Böngészve a szerkesztőgárda névsorában örömmel állapítottam meg, hogy a POLIP-ot neves zenei szakértők, kritikusok állítják össze (csak néhány név a teljesség igénye nélkül: Göczey Zsuzsa, Lörincz Andrea, Zorán Sztevanovity, Mola György, Zétényi Zoltán vagy a főszerkesztő Frank Iván). Az itt felsorolt nevek minőségileg kifogástalan Írásokat garantálnak, s amint azt tapasztalhattam, azok a popelőadók is nyílt teret kapnak a negyvennyolc oldal valamelyikén, akik idáig valamilyen kényszer miatt kimaradtak a magyar rockéletböl. Végre itt az első olyan magyar rockszaklap, amely sok apró hírt is közöl a magyar popelőadók legaktuálisabb dolgairól — ezt az idáig betapasztatlan űrt az Ifjúsági Magazinnak sem sikerült kitöltenie. A Traces rovat rendszeresen a külföldi popzenét is reflektorfénybe állítja, de elsősorban a kuriózumokat emeli ki. A Háttérben illetve a Sztárintim rovat egy-egy popelőadót ismertet meg érdekes megvilágításban. A POLIP című magazinra olyannyira jellemző a sokrétűség, hogy műfajon belül is a legszélesebb irányzatokkal foglalkozik a heavy-metaltól a dzsesszig, az igényes rocktól a teenybopper irányzatig. Ami talán az ilyen jellegű folyóiratnál nem megszokott, helyet kapott a folkzene is Táncháztáji hírmorzsák címmel. A szerkesztőgárda természetesen a tinédzser korosztályra is gondolt, Így néhány színes posztert is közölnek külföldi, illetve magyar sztárokról. A hanglemezgyűjtők hónapról-hónapra részletes tájékoztatást kapnak a világban megjelenő új korongokról, mindezt a kiadó nevének a feltüntetésével is! Koller Sándor 9
