A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-21 / 17. szám
A CSEIVjADOK ÉLETÉBŐL A XX. KAZINCZY NYELVMŰVELŐ NAPOK Huszadik alkalommal találkoztak Kassán (Kosice) március 16—18-án a nyelvészet és nyelvművelés iránt érdeklődők. Első ízben 1967-ben rendezte meg a Kazinczy nyelvművelő napokat a Csemadok Központi Bizottsága. A rendezvénnyel egy folyamatos és rendszeres nyelvművelő mozgalmat kívánt elindítani. A nyelvművelés célja, hogy állandóan figyelje a nyelvi jelenségeket és mindenkivel megértesse az anyanyelv tisztaságának fontosságát. A három napig tartó rendezvény műsorába tartozott: kitüntetések-, díszoklevelek átadása, nyelvjárásgyűjtési pályamunkák értékelése, nyelvművelő előadások, kiállítás megnyitása a Kazinczy nyelvművelő napok történetéről és A szép magyar beszéd versenyének országos döntője. Kitüntetéssel jutalmazták nyelvművelő munkájáért Deme László professzort, Mayer Juditot és Jakab Istvánt, díszoklevelet kapott Lukács Tibor és Fibi Sándor, mint a Csemadok KB nyelvészeti szakbizottságának egykori és jelenlegi elnöke. Vörös Ottó, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa értékelte a nyelvjárásgyüjtési pályamunkákat : a beérkezett pályamunkák közül sok néprajzi jellegű volt, ezért nem mindet lehetett a bíráló bizottság szempontjai alapján értékelni. Az első helyezést Sándor Anna Kolon ragadványnevei című munkája kapta, melyet az értékelők kiadásra alkalmasnak találtak. Az első nap műsorához még két előadás tartozott: Z. Szabó László előadása „Kazinczy Ferenc mai szemmel", Kováts Miklós Kazinczy és Kassa kapcsolatáról adott elő. A második nap reggelén kiállítás nyílt a Csemadok kassai (Kosice) székházában — A Kazinczy nyelvművelő napok története címmel. Az anyag a volt Batsányi kör által őrződött meg. Újságcikkek, kéziratok, műsorfüzetek, fényképek beszélnek az elmúlt 22 évről. (A hetvenes évek elején a rendezvény két alkalommal elmaradt.) Ezen a délelőttön két előadást hallhattunk: Bencédy József a magyarországi ifjúság nyelvéről beszélt. Kovács László a szlovákiai magyar ifjúság nyelvhasználatának sajátosságairól. Bencédy József dicsérte a fi-A XX. Kazinczy nyelvművelő napok résztvevői Gyökeres György és Vass Gyula felvétele Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára (jobbról) átadja a Csemadok plakett arany fokozatát Deme László professzornak. A Csemadok érem arany fokozatát Jakab István egyetemi tanár és Mayer Judit a Madách Könyvkiadó nyugalmazott szerkesztője kapta atalok nyelvének képszerüségét és fordulatosságát és gyors reagálásukat a szóalkotásban. A visszásságok közé sorolta a gyerekek és pedagógusok közt elterjedt tegeződő köszönést, mivel a tiszteletadás rovására megy, és az óvodában és az iskolák első évfolyamaiban csökkenti a pedagógus tekintélyét. Ide sorolta az édeskés becézést és köszönést, a szavak elkoptatását és agyonhasználását és a túlzásokat is. Elítélte a szépirodalomban előforduló durva kifejezéseket, mondván: ezek a fiatalok a realizmus jegyében ki akarják fejezni az élet valóságát, azt hiszik, hogy realisták, miközben naturalisták. Szólt a kiejtés rendellenességeiről, a hadarásról, a szóvégek elnyeléséről és felkapásáról. Kovács László előadásából kiderült: hogy mindeddig nem jelent meg írás a nemzetiségi nyelvhasználat kutatásáról; hogy a nyelvi megformáltság és szóhasználat rohamosan romlik; és hogy a fiatalok egyre több (épp az iskolával kapcsolatos) kifejezést használnak szlovákul. Kovács László nem egyoldalúan nyelvészeti szempontból vizsgálta a kérdést: a nyelv elkorcsosulásával összefüggésben van a fiatalok magatartásformája, a társadalomból való kivonulás, illetve az ifjúság kevésbé hatékony beépülése a társadalomba — mondta. — Szerepet játszik a külső világ zajszintje, a fiatalok föltűnési vágya és a megszokás. A városokban és részben a falukban is megszűnik a szétvert közösségek kontrollja. Mindkét előadó kihangsúlyozta, hogy a gyerekeket nem is a köznyelvig, hanem a felnőttségig kell elvezetni. Nemcsak arra kell tanítani őket. hogyan beszéljenek amikor kedvesek akarnak lenni, hanem hogy akarjanak kedvesek lenni. A pedagógus szempontjából semmiképp sem az általános elítélés a helyes magatartás, a tanítónak vállalnia kell a nevelői szándékot is ebben a devalválódott értékű világban. Az előadásokat követő vita élénk és tartalmas volt. hosszúra kerekedett. A kérdésekre Fibi Sándor, a Csemadok nyelvi szakbizottságának elnöke és Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára válaszolt. A második nap került sor A szép magyar beszéd versenyének országos döntőjére. A versenyt Jakab István, a Komensky Egyetem magyar tanszékének docense értékelte. Elmondta, hogy az eredmények az eddigieknél jobbak voltak, a kiejtéssel nem volt sok gond, kevésbé fordult elő nyelvjárásosság és bántó pöszeség. A szövegalkotásban az alapiskolások az ügyesebbek és kevés középiskolás tudta fololvasással az élő beszéd hatását kelteni. Az alapiskolások közt az első helyezett Csenge! Mónika lett Hetény (Chotín), a második Köteles Zsuzsánna Tornáról (Túrna nad Bodvou), a harmadik Huszanyik Katalin Losoncról (Lucenec). A középiskolások első helyezettje a kassai Bélák Attila, a második Kovács Katalin Selyméről (Sara), a harmadik Csonka Eszter lett Rimaszombatból (Rimavská Sobota). A közönség díját Bélák Attila kapta, az újságírók díját Csenge! Mónika. Ezután két előadás következett sajtónk nyelvi színvonaláról. Vörös Ottó folyóiratunkat, a Hetet értékelte, Szabómihály Gizella a Csehszlovák Rádió magyar adásának nyelvi arculatáról adott elő. Az előadásokat követő vitában kiderült, hogy 40 év alatt először került sor arra, hogy hivatalos fórumon értékeljék a rádió magyar adásának nyelvi színvonalát. A televízió magyar adásának munkatársa elmondta, hogy szükség volna a magyar televízió nyelvi arculatának elemzésére is. A Kazinczy nyelvművelő napok ezévi rendezvényén bebizonyosodott, hogy gondjaink sokasodnak és hogy mind a nyelvészeti, mind a nemzetiségi létünkből fakadó problémáink széleskörű érdeklődést váltanak ki és megoldást követelnek. Egyre nagyobb feladat hárul a pedagógusokra, nyelvészekre és ezentúl elsősorban a Csemadok KB képviselőire. akik feladata, hogy a nemzetiségi alkotmánytörvény paragrafusai bekerüljenek a közhasználatba. ÉCSI GYÖNGYI 6
