A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-14 / 16. szám
A szőlőhegyről lefele — Kürt, az iskolások szalagtánca NÉPÜNNEPÉLYEK A Csemadok kulturális megnyilvánulásai, fórumai között tiszteletre méltó helyet foglalnak el a népünnepély jellegű szabadtéri kulturális rendezvények. Ezek jelentősebb része a tavaszi, nyári és a koraöszi hónapokban megrendezett járási, kerületi és országos Csemadok napok, népművészeti fesztiválok, kulturális ünnepélyek, másik részét pedig az egy település, illetve Csemadok alapszervezet rendezte juniálisok, aratási és szüreti ünnepélyek jelentik. Míg régebben az aratási ünnepélyek is közkedveltek voltak, addig ma inkább a szüreti ünnepélyek kerültek előtérbe. Az aratási ünnepély rendezvénysorozat is megmaradt, de azok főszervezője ma már az egységes földműves-szövetkezet, a járási mezőgazdasági igazgatóság, stb. tehát a szűkebb szakma lett. A Csemadok alapszervezetek csak kulturális műsorszolgáltatással segítik az ünnepély szebbé, értékesebbé tételét. A szüreti ünnepélyeknek viszont a Csemadok alapszervezetek a gazdái, irányító, szorgalmazó szervezői. Természetesen a szüreti ünnepélyek is az egész falu, illetve városközösség közös ünnepei, sőt szervezésükbe, előkészítésükbe is több társadalmi szervezet és gazdasági egység kapcsolódik bele. Például így van ez Somorján (Samorín), ahol a szüreti ünnepélynek már több évtizedes hagyománya él, de így van Csábon, Kürtön (Strekov), Kisgéresen, s egyebütt is. Az ünnepélyeknek több közös vonásuk van. Megmozgatják az egész falu. illetve a szőkébb környék lakosságát az által, hogy igénylik tőlük az aktív szereplőként való részvételt. A rendezvény színvonalának érdekében elvárják tőlük, hogy vegyenek részt a kulturális műsorban, legyenek részesei a szinpompás felvonulásnak, járuljanak hozzá a néprajzi, illetve a gyümölcskiállításhoz, stb. A másik közös tulajdonsága az ünnepélyeknek, hogy minden alkalommal értékes látványosságra törekszenek. Ezért rendezik a ma már egyre nehezebben megszervezhető lovasbandériumból, a gazdag szőlőtermést bemutató kocsisorból, a szőlő termesztésével és a borral kapcsolatos különböző hagyományos tréfás jelenetek felelevenítéséből összeszerkesztett felvonulásokat is. A felvonulás végighalad az egész falun. A kürtiek például a felvonulás „lovasrészlegét" átküldték a szomszéd falvakba is. És nem hiányzik a felvonulásból a szekérre ültetett zenekar sem. Kürtön a híres-neves Pepes zenekar húzta a jobbnál jobb csárdásokat. Zenéjüktől és a felvonuló, táncoló csoportok énekétől hangzott a falu főutcája. Mindenütt törekszenek az ünnepély látványosságának a fokozására is. A kulturális műsorral egyenértékű szerves része az ünnepélynek a sokrétű felvonulás, a hívogató előjáték és a gyümölcs és néprajzi kiállítás is. Tudatosan készülnek erre és a rendezéshez társnak bevonják a település kertészeit, illetve a járás muzeológus és néprajzi szakembereit is. Mindenütt, minden rendezvénynél az egyenlők között is az első a kulturális műsor. Itt aztán valóban összefognak a környék, a szomszédos falvak Csemadok alapszervezetei, az iskolák és a kulturális központok, hogy megfelelő színvonalú műsort állítsanak elő. A tánc-, az ének-, a zene- és a folklórcsoportok egész évben tudatosan készülnek a fellépésre. Egy-egy ünnepély műsorában két-háromszáz szereplő is színpadra lép. Kürtön is így volt ez tavaly. Itt voltak vagy ezren. Somorján ennek a háromszorosa szokott összejönni, de mindenütt nagy érdeklődés kíséri a rendezvényt. A szüreti ünnepély — a termés betakarításának nagy ünnepe — a régi hagyományok közé tartozik. Takács Sándor a török idők kutatója írja róla, hogy... „A szüret a XVI— XVII. században igazi sátoros ünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasíettek. Városaink statútumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt. „Kisfaludy Sándor Csobánc című regéjében pedig Így dalol róla: „... Durrogtanak a mozsarak. Hogy a bércek ropogtak. Kongtak a még üres hordók, Az ostorok pattogtak; Harsogtak a tárogatók, A hegedűk zengének. Szólt a duda, tapsolt a tánc S a sarkantyúk pengének." Ezt az ünnepi hangulatot, a falu közösségének összekovácsolódását, az egymáshoz tartozás tudatának felerősítését szolgálják a formájukban hagyományos, tartalmukban mai szüreti ünnepélyeink. A negyven éves Csemadoknak e hagyomány újraélesztésében, napi életünk részévé tételében is jelentős szerepe van. TAKÁCS ANDRÁS Fotó: a szerző Rendhagyó Amióta ismerem, tudom róla, hogy április 11 -én, a költészetnek szentelt napon született. De hogy melyik esztendőben ...? Most, amikor az is kiderült, hogy kereken ötven évvel ezelőtt, bizony meglepődtem. Pedig hát az elmúlt esztendők során gyakran találkozunk, — nem csak futólag, nem csak hivatalból, de baráti természetű beszélgetéseknek is rendszeresen helyet adunk ebben az örökké szűkreszabott időben. Lévén pedig, hogy a korról, és nem az életkorról, a napi teendőkről, eseményekről szólunk, — az életkor kérdése annál is inkább mellékes maradt, mert Sidó Zoltán nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy hány esztendős. Legfeljebb csak úgy bejelenti olykor-olykor, hogy „most megnősült a nagyobbik fiam, most férjhezment a lányom, most nagyapa lettem ..." Pedig hát tudom róla: mélységesen családközpontú ember. Tudom továbbá: hivatali, közéleti teendői messzemenően gátolják abban, hogy a magánéletét is hiánytalanul gyakorolhassa, hiszen a kettőt egyeztetni a prózai időhiány miatt aligha lehet. Úgy látszik, neki mégis sikerül. Rejtély, hogyan csinálja. Ráadásul sosem ideges, vagy legalábbis nem látszik rajta ... A Csemadok élén betöltött elnök tisztje Szlovákia fővárosához, képviselői megbízatása ugyanide, illetve Prágához köti öt, lakóhelye pedig Érsekújvárhoz. A fentiekből eredő teendői pedig ... Hm. Ha végigsorolnám, azon települések százait kellene leírnom, amelyekben a Csemadok kilencvenezres tagsága tömörül, aztán hozzáadni még legalább százat — határokon belül, és kívül is. Mert ahová hívják, vagy ahová a belső kötelesség, a protokolláris fegyelem szólítja, oda ö el is megy, jelen van, időben érkezik, és sosem siet a távozással, mert az nem csak udvariatlanság, de a Csemadok, vagy a személye iránti bizalmat is megingató lépés lenne. Ismétlem: rejtély, hogyan csinálja — kivált, ha azt is számításba veszem, hogy életének legalább az egyhatodát ütőn tölti. Vonat, gyalogszer, gépkocsi, repülő. Kárbament időnek ezeket a holtnak tetsző órákat sem tekinti, mert útközben olvas, megbeszél, vagy ha úgy adódik, állandó vonatozó-társaival máriásozni is leül a kupéban. Mindezt csak azért érdemes említeni, hogy hozzátegyem: nem a közvetlen közéleti ember szerepét akarja ily módon eljátszani. Hiszen ö természetéből adódóan közvetlen ember. Koszorúzás A Csemadok a Habsburg ellenes, polgári demokratikus forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett március 15.-ei megemlékezéseket Bratislavában évek óta mindig nagy érdeklődéssel kísérve szervezi és nagy részvétellel tartja meg. Az előbbi évekhez hasonló kegyeletteljes megemlékezéseket tartott ez idén is. A Csemadok Bratíslavai Óvárosi Alapszervezete által március 13-án este 19.00 órai kezdettel a Damica művelődési otthonban rendezett ünnepi akadémián Gá,l Sándor, csehszlovákiai magyar író mondott a 141 évvel ezelőtti márciusi napok jelentőségét méltató beszédet. A kulturális műsorban felléptek: a Duna utcai magyar tanítási nyelvű iskola diákjai 6 Fotó: Prandt Sándor
