A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-14 / 16. szám
A Csengettyű énekkar (Gál István felvételei) NÉGY ÉVTIZED Arról van inkább szó, hogy olvasni, beszélgetni, és máriásozni egyként szeret, attól függően, milyen a hangulata. Ámde senki ne gondolja, hogy Sidó Zoltán a hangulatok embere. Rendkívül fegyelmezett, udvarias, ám ez a tulajdonsága az érdemi viták során szünetelhet is, kivált akkor, ha igaza van, s ezt nem a főnök, hanem a jobban érvelő pozíciójából akarja bizonyítani, — szelíd indulattal, vagy kevésbé szelíddel. Sosem fordult még elő, hogyha a hivatalában tartózkodik — letagadtassa magát. A fedezet nélküli „házonkivüliség" lehet bármilyen divatos és bármilyen praktikus, ö nem gyakorolja, mert nem tartja becsületes eljárásnak. Legfeljebb azt mondja: most vendégeim vannak, most dolgozom, most nincs időm. De ezt is ritkán mondja. Pedig hát gyakran vannak vendégei, gyakran dolgozik sürgős munkán, de ideje valahogy mindig, mindenkire akad. Én legalábbis így tapasztaltam az esztendők során. Illetve volt egy kivétel, nevezetesen a legutóbbi, amikor meglógott előlem, mert tudta, hogy e születésnapi sorok ügyében keresem. Talán szerénységből, talán azért, hogy megkíméljen tőle: ne kelljen beosztottként szépeket írnom a főnökömről. Mégis megírtam a fenti jókat, mert a lapomtól is, személyemtől is távol áll a hízelkedő szándék. No meg azért, mert Sidó Zoltán ötven éves. De hadd tegyem hozzá: egy kicsit bosszúból is tettem, amiért meglógott előlem, hogy ne írhassunk róla. De ráadásnak is van egy baráti fricskám kedves Sidó Zoltán. Most elárulom rólad, amit tulajdonképpen titkolsz. Azt, hogy festeni szoktál. Ritkán ugyan, de időnként kiballagsz az anyalai határba, együtt egy barátoddal, ahol festőállvány, vászon, tubusok, ecsetek kerülnek elő. Ezügyben nem azon csodálkozom, hogyan tudsz erre is időt szakítani. .. Inkább az eltitkolt képeken csodálkozom. Merthogy tetszenek. KE SZELI FERENC A Csemadok Kassai (Kosice) Városi Bizottsága március 5-én tartotta meg az idei első ülését. A tanácskozás két részből állt. Az első a hagyományos munkaülést jelentette, amit az az ünnepi megemlékezés zárt le, amelyen a VB tagsága és a vendégek megemlékeztek Szövetségünk megalakulásának 40. évfordulójáról. A tanácskozáson jelen volt az SZLKP VB, a VNB és a Nemzeti Front küldöttsége is. A Csemadok KB delegációját dr. Gyimesi György a KB elnökségének tagja vezette, amelynek tagja volt Habán Ottó a KB titkára. A tanácskozást Gazdag József a VB elnökségének tagja nyitotta meg, azt követően Kolár Péter mérnök a VB titkára ismertette az elmúlt év munkájáról szóló összefoglalót. A Kassai VB munkájában az elmúlt időszakban a legalapvetőbb változás a szervezeti életben ment végbe. Az új alapszabály értelmében ugyanis lehetőség nyílt arra, hogy a nagyobb lélekszámú településeken — így Kassán is — Szövetségünknek több alapszervezete is lehet. A VB e lehetőség alapján látott hozzá Kassán az alapszervezetek átszervezéséhez. Ennek gyakorlati eredményei mára már dokumentálhatók, hiszen alig egy év leforgása alatt 16 új alapszervezetet hoztak létre Kassa különböző lakónegyedeiben, s ezek mobilitására jellemző, hogy az elmúlt évben szinte minden héten volt valamilyen Csemadok-rendezvény a városban. Közülük a legkiemelkedőbbnek mondható a Magyar Múseum megalapításának jubileumára szer-A CSEMADOK ÉLETÉBŐL vezeti rendezvény, valamint a Sarló 60. évfordulójának ünnepsége. Hasonlóan sikeres rendezvény volt a könyvvásárral egybekötött irodalmi napok is. Fontos mozzanata volt az elmúlt évnek, hogy mintegy hatvan főiskolás részvételével újjáalakult a Fábry Zoltán Ifjúsági Klub. Az 1988-as év értékelését vita követte. Béres József, Szövetségünk alapító tagja a Csemadok negyven évvel ezelőtti megalapítására emlékezett vissza, s az azt követő gazdag kulturális és művészeti munkáról beszélt. Szakái László mérnök felszólalásában egy másik jubileumra emlékeztetett: húsz évvel ezelőtt alakultak meg Kassán a körzeti helyi szervezetek. Nógel Tibor mérnök a magyar tanítási nyelvű ipariskola kulturális tevékenységét foglalta össze. Dr. Máté László pedig azt a kérdést vetette fel, hogy a Kassán élő magyarság milyen mértékben van, illetve lehet jelen a város életében. A VB munkaülése után a Szakszervezetek Házában került sor Szövetségünk megalakulásának 40. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésre. Ezen Rácz Gusztáv, a VB elnöke mondott ünnepi beszédet. A továbbiakban az SZLKP VB, a VNB és a Nemzeti Front küldötte üdvözölte a Csemadokot az évforduló alkalmából. A Csemadok KB küldöttsége nevében Dr. Gyimesi György köszöntötte a Csemadok Városi Bizottságát és a vendégeket. Ezt kővetően került sor a kitüntetések és az oklevelek átadására. Az ünnepi ülést kulturális műsor követte. A Csengettyű énekkar és az Új Nemzedék szórakoztatta a közönséget. GÁL SÁNDOR március 15>én töfi Sándor: A XIX. század költőihez című versét szavalta. Petőfi Sándor szobrát Tóth József (felvételünkön a harmadik sorban középen) fökonzul vezetésével megkoszorúzta a Magyar Népköztársaság bratislavai konzulátusának küldöttsége is. (zsa) Prand! Sándor felvétele szavalatokkal, Németh Imre, az Ifjú Szívek szólistája, Reiter István hegedűművész és Varga Tibor nagymegyerí (Calovo) versmondó, a Jókai napok többszörös győztese. Március 15-én a Csemadok Bratislavai Városi Bizottságának küldöttsége a lígetfalui parkban megkoszorúzta Petőfi Sándor szobrát. Ünnepi beszédet dr. Püspöki Nagy Péter, történész mondott. A kulturális műsorban fellépett: a Galántai Kodály Daloskor. Előadta: Bárdos Lajos: Dalában él..., Kodály Zoltán: Fölszállott a páva és Bárdos Lajos: Láng és fény című szerzeményét. Fülöp Tímea, a Féli Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákja Füst Milán: Magyarokhoz című versét, Rancsó Dezső, főiskolai hallgató Pe
