A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-01 / 14. szám

AZ ORVOS VÁLASZOL Állkapocsficam „Édesanyánknak már többször is kiugrott helyéröl az állkapcsa, ami mindig nagy ije­delmet vált ki a családban. Szerencsére közel lakik a fogorvosunk asszisztensnője, aki egy mozdulattal helyreteszi." írja P. Lász­­lóné, aki szeretné, ha bővebben ismertet­nénk e jelenséget. Válaszunk talán másokat is érdekli. A felső és az alsó állcsontot kétoldalt ízület kapcsolja össze, amely az emberi testben az egyetlen oly laza ízületi tokban helyezkedik el, hogy rendszerint akkor sem szenved komolyabb károsodást, ha kifica­modik. A legtöbb esetben csupán rándulás­ról van szó. Előfordul, hogy az izületi fej kimozdul az ízvázából, de az izomműködés helyrevezeti. A valódi ficam jellemzője a csonttörések­hez hasonlóan az, hogy az érintett testrész — ez esetben a száj — működésképtelen. Állkapocsficam esetén a szakszerű elsőse­gély alkalmazásáig ill. az orvosi segítségig nagyrészt vagy teljesen lehetetlen a száj­mozgás. a beszéd, a rágás és a nyelés. A nyitott szájból nyál folyik. Vannak emberek, akik életük során ismé­telten átélik ezt a kellemetlen helyzetet. Különösen nőknél fordul elő, valószínűleg az izületi tok nagymértékű lazasága vagy az állcsontok beteges elváltozásainak következ­tében. Akadnak olyanok, akik már meg sem ijednek, hanem betanult mozdulattal, ügyes fogással segítenek magukon. Idősebb korúaknái is gyakori az állkapocs­ficam. Oka lehet a száj túlzott kitátása, pl. Mit tud az ugrókötél? Változó világunkban ez a régi játék is válto­zik. A legmodernebb fajták két végének fo­gadójában például számlálószerkezet van építve, amelyről az ugrándozás végén leol­vasható, hányat ugrott az ember egyvégté­­ben. Egy magyar lap már versenyt is rende­zett vállalkozó szellemű olvasói között ugró­­kötélgyakorlatból.-Az önkéntesen összeverő­dött kis csapat tagjai nem egyszerre, hanem egymás után produkálták ugrásaikat, ki-ki ameddig bírta. A számlálóról leolvasható eredményt a versenytitkár jegyezte. Kitűnő szobasport is egyben ez az ugrókötelezés. Szinte minden porcikánkat megmozgatja, és ez a mozgatás bizony nagyon ráfér korunk emberére. Angliában épp most terveznek országos ugrókötél-bajnokságot. Mivel már foszforeszkáló kötelek is kaphatók, a döntőt éjszaka kívánják tartani, elsötétített aréná­ban, ahol csak a világító, csillámló kötelek forgása látszik majd. Van-e lombhullás a trópusokon? Nálunk tavasszal rügyeznek a fák, nyáron lombba borulnak, ősszel lehultatják levele­iket, és elraktározzák az értékes klorofillt a következő tavaszig. A forró égövi őserdők­ben viszont nincs se ősz, se tél. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ott minden lomb örök­zöld. Ezekben az erdőkben az év minden szakában látható csupasz fa. Egyik növény ekkor pergeti le leveleit, a másik máskor, de fogorvosi kezelés során, de a köznapi élet­ben mégiscsak többször: nagy, kemény gyü­mölcsbe harapás, ásítás, kacagás, kiáltás, hányás során, esetleg görcsös állapotban. Előfordulhat baleset következtében, ütés vagy állonvágás eredményeként. Az elsőse­gélyt nyújtó személynek tájékozódnia kell, nincs-e szó egyidejűleg más sérülésről is. Megesik, hogy nincs jelen senki, aki elsajátí­totta volna az elsősegély alapjait. Kellő szak­tudás és gyakorlat nélkül ne próbálkozzunk az állkapocs helyreigazításával, mert a „mentést" végző személy is megsérülhet, az állcsontot kétfelől tartó ujjai a hirtelen össze­záruló fogazat közé kerülhetnek. A több sérülést szenvedett embert állapo­tának megfelelően szükséges ellátni az élet­­fontosságú szervrendszerek működésének, a vérkeringés, légzés biztosításával. Aki nem mer hozzálátni a ficamos állka­pocs helyreigazításához, legalább kötszerrel rögzítse a sérült állát és kissé előredőlt ülő helyzetben juttassa el a legközelebbi köror­vosi, fogorvosi rendelőbe vagy a kórházba. Ha eszméletlen állapotban van az állkapocs­­ficamos sérült, stabil oldalhelyzetbe fektetve szállítandó. Már az is jó szolgálat, ha a kiugrott állkap­­csú embert környezete megnyugtatja és hozzásegíti, hogy mielőbb elérje az orvost, aki egyszerű, gyakorlott fogással helyezi vissza az állcsontot rendes helyzetébe. Ez a friss ficamra vonatkozik. Más az elhanyagolt állkapocsficam kezelése. Olykor az orvosnak izomfeszültséget feloldó injekciós eljárást kell alkalmaznia. Helyreállt állapotban ésszerű néhány hétig óvatosabban bánni az állkapoccsal: ásítás­nál, nevetésnél, dalolásnál vagy evésnél csak annyira nyitni a szájat, hogy a fogazat éle közt ne legyen 2 cm-nél nagyobb a rés. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY a fák mindenképpen igyekszenek megszaba­dulni elaggott leveleiktől, hogy kissé megpi­henve újakat növesszenek helyettük. Egyéb­ként a valódi „örökzöldek" nevében is túlzás az „örök" szó, hiszen a fenyők és társaik elöregedett tűlevelei folyamatosan lehulla­nak, helyet adván utódaiknak. Ki, mi a táltos? Az ugor eredetű táltos szó jelentése: varázs­ló, varázserővel bíró. Hogy kiből lesz varázs­ló. azaz táltos, azt a pogánykori magyar regék szerint felsőbb hatalmak döntik el és a kiválasztottat meg is jelölik. Aki táltosként jön a világra, annak legalább az egyik kezén hat ujja van, szájában foggal születik, vagy valami más különösség utal már csecsszopó korában küldetésére. E táltosokból lesznek a mondákban a legmagasabb rendű sámánok, a törzsek bölcsei, papjai. Bármikor képesek révületbe esni, s ebben az állapotukban szellemekkel érintkezni, befolyásolni tudják az időjárást, és átváltozási készségük is szin­te korlátlan. Hol bikává, hol tüzes kerékké vagy égbe csapó lánggá változva végzi ki­­sebb-nagyobb feladatait. A táltos szóból ered egyébként a megtáltosodni kifejezés, de Táltos már személynév is volt nálunk. Népmeséinkben viszont zsarátnokfaló cso­dáló a táltos, egy pompás paripa, amely gyakran nyomorult gebe képében jelenik meg. Ilyenkor csak az ismeri fel, akinek szánták. De ami a fő: mindig megmenti a hőst. EMBERI SORSOK JÓMADARAK Az SZSZK Főügyészsége a napokban egy sajtóértekezleten adta közre a fiatalkorúak bűnözésének 1988-as mérlegét, rámutatva egyben e nemkívánatos társadalmi jelenség szélesebb összefüggéseire, illetve a mielőbbi és hatékony orvoslás lehetőségeire. Nos, milyenek hát a mai fiatalok ? Kétségtelen, hogy a többség tanul, dolgo­zik, értelmes életet él és jól beilleszkedik a családi, iskolai vagy munkahelyi környezet­be. Ugyanakkor — anélkül, hogy eltúloznánk szerepüket s így torz képet festenénk az ifjúságról — újra meg újra beszélni kell azokról a tizenévesekről is, akik óraszámra az utcákon lődörögnek, rossz társaságba keverednek. — Büntetőpolitikánkban nem a megtor­lás, hanem az újabb bűncselekmények meg­előzése. a bűnelkövetők jó útra segítése az elsődleges cél. Ez fokozottan érvényes a vádlottak padjára, az igazságszolgáltatás elé kerülő fiatalokra. Koruknál fogva ők még nevelhetők, s ezért megkülönböztetett fi­gyelmet kell nekik szentelni. Örömmel nyug­tázható, hogy míg a nyolcvanas évek elején az összes elítéltnek tíz-tizenkét százaléka volt fiatalkorú, ez az arány most, az évtized vége felé sem magasabb — hangzott el bevezetőben a sajtótájékoztatón. E biztatónak tűnő adatok ellenére nyíltan meg kell mondani: a bűnelkövetések sokfé­lesége, a következmények súlyossága több tekintetben is riasztó. Igaz, a galeribünözés — néhány kirívóbb esettöl eltekintve — visz­­szaszorult, de a jogerősen elitéit tizenévesek között viszont sok a szocialista társadalmi tulajdon, vagy a személyi vagyon elleni bűn­cselekményt elkövetők száma. Nyugtalanító adat, hogy viszonylag magas a visszaeső fiatalkorú bűnözők száma; valamint az is, hogy az utóbbi esztendőkben történt betöré­ses lopásoknak több mint egyharmada tizen­éves tettesek rovására Írandó. Bíróságaink erre vonatkozó vizsgálatai alapján a legtipikusabb esetek közé a gépko­csik, hétvégi házak feltörése, fosztogatása, illetve a munkahelyen és munkásszálláson elkövetett tolvajlás tartozik. Csalás és sik­kasztás — érthetően — kisebb számban fordul elő, hiszen a tizenéveseknek erre álta­lában kevesebb lehetőségük adódik. Rablá­saik szenvedő alanyai viszont jobbára ittas személyek. Az utóbbi időben kevesebbszer fordult elő „jómadarak" által elkövetett ga­rázdaság, ami jórészt a bíróságok szigorúbb és következetesebb ítélkezési gyakorlatának köszönhető. Ugyancsak biztosra vehető, hogy a példás büntetéseknek nagy szerepük volt — és' van továbbra is — a szervezett galeribünözés csökkentésében. Sajnos, ez nem jelenti viszont azt, hogy bírósági tárgya­lótermeinkben épp ilyen ritkán találkozni ennek enyhébb formájával: a csoportos bűn­­elkövetéssel. Ellenkezőleg: az ifjúkornak által elkövetett bűncselekményeknek jelentős há­nyadát egymást bátorítva-segítve, ketten vagy többen viszik véghez. Előfordul, hogy ezekben a „bűnszövetségekben" már nagy­korúak. esetleg felnőttek is részt vesznek. A garázdaság megnyilvánulásainak csökkené­séről dióhéjban pusztán annyit, hogy a fiata­lok — a korábbi évekhez viszonyítva — lényegesen kevesebbszer követnek el hivata­los személy elleni erőszakot, erőszakos nemi közösülést, illetve az élet és a testi épség ellen irányuló bűncselekményeket. A fiatalkorúak bűnelkövetéseinek okai kö­zött első helyen a rendezetlen családi körül­mények állnak. A tizenévesek a feszültségek­kel teli otthoni környezet, a bizalmatlanság, az italozás, a durvaság és a rossz példák egyéb megnyilvánulásai láttán érzelmileg el­it idegülnek, magukra maradnak és nem ta­lálják igazi helyüket. Innen tulajdonképpen már csak egyetlen lépés kell ahhoz, hogy „sorstársakat" keressenek — és máris meg­van a törvénnyel való szembekerülés veszé­lye. Okvetlenül figyelemre méltó, hogy a fiatalkorú bűnözök közül sokan manapság már nem az úgynevezett csonka családokból kerülnek ki, hanem a rossz családi életet élő szülök közös háztartásából, nemegyszer pe­dig a túlzott anyagi jómód fészkeiből. Jópár­­szor előfordul, hogy államilag gondozott fi­atal is bíróság elé kerül. Ez azt bizonyítja, hogy ezek a gyerekek hiába kapnak meg mindent az intézetben, a kiegyensúlyozott családi élet hiánya gyakran érzelmi sivársá­got szül. A bírósági akták bizonyítják azt is. hogy egyre több fiatalkorút — és ebben a lányok sem jelentenek kivételt! — az ital bátorít bűnelkövetésre. Az erőszakos cselekmények egyik legfőbb indítéka éppen az alkoholfo­gyasztás. Az SZSZK Főügyészsége és alacsonyabb szintű szervei szakemberek bevonásával ku­tatják a fiatalkorúak bűnözésének okait. En­nek alapján nyert megállapítást, hogy min­den fiatalban egyformán ott lappanganak ugyan a serdülőkor sajátosságai: az öntuda­tosodás, a függetlenségre való törekvés, a romantika és a kockázatvállalás iránti vágy; ám mindez csupán akkor sodorja lejtőre a tizenéveseket, ha e természetes vágyak ki­élési lehetőségeit a család, az iskola vagy a munkahely nem tudja megteremteni... Em­lítést érdemel, hogy a vagyon elleni bűncse­lekmények elkövetésének okaként korábban sokat emlegették a rászorultságot, az anya­giakat. Manapság már a legritkább esetben fordul elő, hogy a fiatalokat ez viszi a bűnbe. , Sőt! Az elítéltek többsége megfelelő, vagy az átlagosnál is jobb anyagi körülmények között élt, a szüleik túlságosan is bőkezűen támo­gatták őket, esetleg már önmaguk is keres­tek. Ezt bizonyítja az is, hogy a lopáson ért fiatalkorüaknak általában nem a legfonto­sabb létfenntartási cikkek, hanem a luxus­áruk megszerzése volt a céljuk. Külön érdemes szólni a fiatalkori bűnözés és a csavargás összefüggéseiről. Az erre vonatkozó felmérések szerint a bíróságok elé kerülő fiatalok mintegy fele a bűncselek­mény elkövetése előtt csavargó életet élt. Ez főképpen városi jelenség, de gyakran fordul elő ilyesmi a különböző nevelőintézetekből megszökött tizenévesekkel is. Persze, előfor­dul az iskola, a szülők, a megszokott közös­ség elleni ösztönös, serdülőkori lázadás is. Ilyenkor általában a szökés következménye­itől, a várható büntetéstől való félelem jut­tatja tévútra a törvényszegőkké vált fiatalo­kat. A szökésben lévő, csavargó tizenévesek kedvelt átmeneti tartózkodási helyei a pálya­udvarok, vasúti kocsik, pincék, barlangok, elhagyott épületek. A bujkálok leleplezését sokszor megnehezítik az alkalmi befogadók, akik így — közvetve — esetleg hozzásegíte­nek védenceik későbbi bűncselekményeihez. A fiatalkorú törvényszegőkkel szembeni szigorúbb, vagy enyhébb büntetések — ki­­nek-kinek „érdemei" szerint — együttes cél­ja : odafigyelni a „jómadarakra", és a hamis romantika meg a kalandvágy helyett, az értékes jellemformáló és erkölcsi tartást adó érzelmi kapcsolatok erősítése. Persze, ennek szilárd alapjait mind a csa­ládokban, mind az iskolai vagy a munkahelyi környezetben kell megteremteni. (M-) 19

Next

/
Thumbnails
Contents