A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-24 / 13. szám
is különféle méretű csokifigurákat készít — a piac igényei szerint; a télapó-ünnepségek előtt fehér szakállú Mikulásokat, húsvét előtt nyuszikat, bonbonnal telített hatalmas húsvéti tojásokat, az alkalomhoz illően illusztrált desszerteket... A gyár múltját illetően az 1924-es dátumot — okvetlenül meg kell említeni: ugyanis 1924-ig a cég — cukorgyár volt. A szemfüles, kereskedelemben jártas gyártulajdonos gondolt egyet, s kibővítette a termelést cukorka és csokoládégyártásra is, ké sóbb már csak kakaóból, csokoládéból készült termékek készültek itt. 1948-ban a gyárat átépítették, s a 600 dolgozót foglalkoztató termelőegység hazánk egyik legmodernebb csokoládégyára volt már abban az időben is. De most már hadd csöppenjünk bele a jelenbe, vagyis kedves olvasó: sétáljunk egyet a gyárban: — Tudja — kezdte a beszélgetést az idős mester —, az itt gyártott élelmiszeripari termék alapanyaga a kakaócserje termése, a kakaószem. A mi konszernünk Ghánából, Nigériából vásárolja ezt az alapanyagot, amit aztán itthon pörkölünk, darálunk, ömlesztünk. Az olasz, magyar és hazai gyártmányú, többségükben computer működtette gépeink ezt formába öntik, csomagolják. A nem szakember csak ámul és bámul, amikor a hatalmas gépcsarnok belső tereiben bolyong. Ember alig alig látható itt, ám hosszú gépsorokból, robotokból annál több: a „figurarészlegen" ottjártamkor nyuszik ezrei „csücsültek" a futószalagokon. Miután a hütőrészlegen is „átutaztak", vagyis „megkeményedtek" a csokiból készült tapsifülesek egy „gyorskezü" robot sztaniolba öltöztette őket. A ládákba került nyuszikat a festőrészleg asszonyai „simogatják" ecseteikkel festenek nekik szemet, orrot, bajuszt, s amolyan szelíd karmokat. De hasonlóképpen „születik" a csokitojás is, ami iránt szintén óriási az érdeklődés. A hazai piacon kívül Nyugat-Németországba, Belgiumba, a távoli Ausztráliába szállítja a gyár termékeit. A 874 személyt foglalkoztató gyár dolgozóinak 82 százaléka nő. Radomir Vinter igazgató beszélgetésünk alkalmával hangsúlyozta azt, hogy a gyár női alkalmazottai mindig is példát mutattak fegyelemből, rendszeretetből. Ezt a bizalmat bizalommal, odafigyeléssel viszonozza a konszern vezetősége: amellett, hogy aránylag jól megfizeti a gyár dolgozóit, különböző szolgáltatásokkal igyekszik javítani az alkalmazottak életkörülményein. A gyár szolgálati sorházaiban sok dolgozó lakhat, élhet jó körülmények között, de a rehabilitációs központ, az üzem saját óvodája is az itt élők jólétét szolgálja. KALITA GÁBOR tem például földimogyorót, próbálkoztam banántermesztéssel is. Jelenleg is van mandarin-, citrom-, és fügefám. Ezeket természetesen — az időjárástól függően — lakásban, illetve a kertben tartom. Sokat törtem a fejem, mit csináljak a házam előtti 2 500 négyzetméternyi területtel. A falubeliek általában kukoricával vagy gyümölcsfákkal ültették be a ház előtti területeket. Én viszont szerettem volna ezt a területet olyan növényekkel, cserjékkel beültetni, amelyek nemcsak gazdasági hasznot hoznak a tulajdonosuknak, hanem esztétikai élményt is nyújtanak az arrahaladóknak. Tulajdonképpen így született meg egy amolyan kisebb park létrehozásának az ötlete. S hogy mi minden szükséges egy ilyen ötlet megvalósításához? Nos, mindenekelőtt egy kis pénz, néhány dendrológus barát, akik szívesen segítenek ha kell, aztán természetesen elengedhetetlenül fontos a türelem és a szorgalom. Első befektetést rendezett parkban számos dísznövény található sem a parkba 3 300 korona volt, ezen dísznövényeket és cserjéket vásároltam. Később persze sikerült néhány növényt szaporítani, létrehoztam egy faiskolát is a parkban. Jelenleg 95 fajta, körülbelül 200 darab dísznövény és cserje található itt. — Őszintén szólva ritkán látni ilyen rendezett parkot, mint az öné. Sehol egy darab papír, a fák példásan földdel betakargatva, valamennyi dísznövény mellett egy tábla áll, amelyen a növény latin neve olvasható. Ön már évek óta rokkantnyugdíjas, ki segít a park rendben tartásában? — Egyelőre szerencsére olyan az egészségi állapotom, hogy az ezzel kapcsolatos munkák elvégzését még egyedül is bírom. Egyébként a helyi nemzeti bizottság elnöke erkölcsileg támogat. Ez az egyedüli támogatás amit Hallgatom Both Józsi bácsit, amint túl a hatvanon is kamaszos lelkesedéssel beszél az egzotikus növényeiről, cserjéiről. Elmondotta, hogy sikerélményt jelent számára, ha a mandarinvagy a citromfa gyümölcsöt hoz, ha sikerül egy igényes dísznövényt szaporítania. Néhány évvel ezelőtt fejezte be házának az építését, amelyet saját maga tervezett. A berendezés túlnyomó részét is saját maga készítette, híven valamikor kitanult asztalosmesterségéhez. A falakon feltűnően sok az olajfestmény, mint később kiderült ezeket is Józsi bácsi festette. Eddig körülbelül 150 képet festett, s mivel már évek óta a természet hü barátja, a képek többsége is a természetet ábrázolja. KAMONCZA MÁRTA Fröhlich Gusztáv felvételei A TERMÉSZETBARÁT ÖRÖME Az 1989-es év többek között a környezetvédelem éve is. Jó alkalom ez arra, hogy tizenkét hónapon keresztül még több időt fordítsunk a környezet ápolására, tisztántartására, mint az előző években. Természetesen akadnak olyanok — mégha kis számban is — akik nem azért szentelnek időt az őket körülvevő természet rendben tartására, mert ez az év történetesen a környezetvédelem éve, hanem ezt erkölcsi kötelességüknek is érzik. A sülyi (Sulany) Both József tizenöt évvel ezelőtt elhatározta, hogy a község „zöldebbé tétele" érdekében a háza előtti negyedhektárnyi területen parkot létesít. Arról, hogy hogyan sikerült ezt a nemes elgondolását megvalósítania, már ö maga beszél: — Annak ellenére, hogy az asztalosmesterséget tanultam ki. huszonegy évig méhészként dolgoztam az állami gazdaságban. Tehát ebből már kiderül, hogy elég szoros kapcsolatban álltam a természettel. Itthon is foglalkoztam különböző egzotikus növényekkel, ültetkapok. Előfordult olyan eset három évvel ezelőtt, hogy valakik lepermetezték a parkot, kárt téve ezzel a növényzetben, sőt már arra is volt példa, hogy egy-egy értékesebb cserje, dísznövény eltűnt. Nemrégen például öt darab egzotikus fenyőt loptak el. — Elmondaná, hogy milyen kevésbé ismert növények, cserjék találhatók a ház előtti területen? — Van például gömb alakú hamisciprus, kaliforniai mammutfenyö, cukorsüveg, két darab koreai jegenyefenyö, egy darab simafenyő. Pár évvel ezelőtt a parkban még halastó is volt. Nem volt nagy, mindössze hat négyzetméter, 40—50 hallal. Először a gólyák kezdték halászni a halakat, aztán jöttek a környékbeli gyerekek is horgászni. Egyszer aztán az egyik gyerek véletlenül belecsúszott a vízbe. Szerencsére volt a közelben egy felnőtt, akinek sikerült kimentenie a fiút. Ekkor elhatároztam, hogy megsemmisítem a tavat még mielőtt komolyabb következményekkel járó balesetet okozna. Both József 5
