A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-03 / 10. szám
A sajtó és az átalakítás Sokat várunk a sajtótól... A sajtó a tudatformálás legjobb eszköze ... A sajtó a nyíltság tartozéka, a demokrácia része... A sajtó az átalakítás motorja ... A sajtó nagyhatalom ... Mindezt és megannyi hasonló minősítést szinte naponta hallani a tömegtájékoztató eszközökről. Az említett jelzők mindegyike találó. A sajtó valóban igen nagy szerepet játszik a mindennapi életben. A betű, a szó révén elcsavarhatja az emberek fejét, zavart, nyugtalanságot kelt. A történelemből az is ismert, hogy elhazárdirozhatja akár egy ország sorsát. Ám ugyanakkor — ha akarja — lehet népi szószék, megnyerheti az emberek szivét-lelkét, lehet tettekre ösztönző, lehet az igazság bajnoka, lehet megbízható tájékoztató, teljesítheti a nevelő a szervező és az agitátor szerepét, sikerre viheti az átalakítás, a nyíltság, a demokrácia ügyét, elősegítheti a gazdasági és a politikai élet mechanizmusának a tökéletesítését. És még sok mindent tehet és tesz is a sajtó. Munkájáért az utóbbi napokban is számos elismerést kapott. Ugyanakkor az igény is megnőtt a sajtó tevékenysége iránt. Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára Prágában február 9-én a tömegtájékoztató és propaganda eszközök vezetői körében mondott beszédében egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a tömegtájékoztató eszközök váljanak az átalakítás és a demokratizálási folyamat eszközévé, biztosítsák a tárgyilagos nyilvános tájékoztatást, küzdjenek a tisztánlátásért, közérthetően magyarázzák a gazdaságban és a társadalomban végbemenő forradalmi változások célját, szilárdítsák az emberek bizalmát a párt, a Nemzeti Front és a szocialista állam politikája iránt, segítsék a nézetek szocialista pluralizmusának és a társadalomban a széleskörű párbeszédnek az érvényesülését. A főtitkár nyomatékosan beszélt arról is, hogy a sajtónak milyen lehetőséget nyújt az átalakítás. Semmi sem gátolja például azt, hogy a sajtó teret biztosítson a polemikus nézetek tisztázásának és minden olyan lelkiismeretes nézetnek, amelynek célja az útkeresés, valamint hozzájárulás a társadalom fejlődésével és a szocialista értékek szilárdításával összefüggő problémák és feladatok megoldásához. Szükséges viszont, hogy a vitát és a párbeszédet mindenkor a politikai kulturáltság és a nézetek kölcsönös tiszteletben tartása jellemezze. Néhány napja a Hét 1988-ban végzett munkája is vizsgálódás tárgyát képezte. A Csemadok Központi Bizottságának Titkársága értékelte a lap tevékenységét és megállapította, hogy a Hét „Csaknem minden számában jelentetett meg cikkeket, riportokat, elemző írásokat az átalakítás, a gazdasági és a politikai élet mechanizmusa tökéletesítése érdekében végzett munkáról, erőfeszítésekről." Kiadónk megállapítása összecseng a prágai értekezleten elhangzott idézett gondolatokkal. A Hét kollektívája elkötelezetten támogatja az átalakítást. Ahhoz, hogy a jövőben is megfeleljen az említett elvárásoknak és egyre jobban kielégíthesse az igényeket, az olvasóktól és munkatársaitól azt kéri és várja, írjanak egyre gyakrabban az átalakítást támogató, problémafeltáró, dialógust teremtő cikkeket. A szerkesztőség az elvégzésre váró feladatokat a munkatársak széles körének a segítségével szeretné teljesíteni. BALÁZS BÉLA A Szovjetunióban nyilvánosságra hozták a tavaly decemberi örményországi földrengés következményeiről szóló hivatalos adatokat. Ezekből kiderült, hogy a természeti katasztrófa 24 972 em-PENTEK beréletet követelt. A földrengés sújtotta területről 118 400 embert evakuáltak, közülük csaknem 79 000-en Örményország területén kívül találtak ideiglenes otthonra. Ja romír Obzina, a szövetségi kormány alelnöke négynapos hivatalos látogatásra Londonba utazott. Londonban a brit kormány tagjaival. közöttük Young of Graff-SZOMBAT ham lorddal, a kereskedelmi és ipari miniszterrel, Geoffrey Howe külügyminiszterrel és másokkal tárgyalt. A Csehszlovák Közvélemény Emberi Jogi és Humanitárius Együttműködési Bizottságának kezdeményezésére Prágában munkatalálkozót tartottak a testület tisztségviselői. Az ülésen az igazságszolgáltatási szervek vezetőit tájékoztatták a bécsi utótalálkozó határozatainak végrehajtása során rájuk háruló feladatokról. Az Afganisztánból kivonuló utolso VASÁRNAP szovjet egységek is maguk mögött hagyták a Szalang-hágót. Amint arról a Krasznaja Zvezda beszámolt, a Kabultól 150 km-re északra fekvő hágó volt a távozó alakulatok számára a legnehezebb szakasz. A távozást a rendkívüli időjárás és a lavinaomlás is nehezítette. San Salvadorban megkezdődött az öt közép-amerikai ország államfőjének többször elhalasztott értekezlete. A tanácskozáson Salvador, Nicaragua, Costa Rica, Guatemala és Honduras elnöke vett HÉTFŐ 13 részt. Tanácskozásuk témája a térségben kialakult konfliktusok békés rendezésére vonatkozó terv megvalósításának lehetősége volt. A Csemadok Központi Bizottsága Titkárságának vezetői február 8-án sajtótájékoztatót tartottak a Szövetség megalakulása 40. évfordulója alkalmából. Tájékoztatták az újságírókat a Csemadok munkájáról és a jövőben elvégzésre váró feladatokról. Gyökeres György felvételén a Csemadok KB tanácstermében megtartott sajtótájékoztató résztvevői. | VISSZAPILL/MÓ FEBRUAR '89 Plenáris ülést tartott a szövetségi kormány. Megtárgyalta Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 15—20 évre ÄSrjP ,, L Budapesten ünnepélyes keretek között megnyitották a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központ új épületét. Jelen volt a Matej Lucán szövetségi miniszterelnök-helyettes vezette kor-SZERDA 8 mányküldöttség, magyar részről Pozsgay Imre, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, valamint a külügy- és kulturális minisztérium vezető képviselői. CSÜTÖRTÖK 9 szóló koncepciójának közös csehszlovák-szovjet javaslatát. A két ország közötti kereskedelemben jelenleg az ágazatközi árucsere formáját alkalmazzák. Médoes Q/oajőí Lapunk a héten ünnepi köntösben nemzetiségi dolgainkat érintő, a múltat összegező s a jövő feladatait elemző cikkekkel, riportokkal, beszélgetésekkel köszönti a Csemadok megalakulásának 40. évfordulóját. Nem könnyű e négy évtized mozgalmas, eredményekben, gondokban gazdag történetét egy lap keretében összefoglalni. És nekem se könnyű a dolgom, most, hogy a levelet írom, hiszen fiatal korom óta tagja voltam a Csemadok KB Titkárságának, szerkesztője a Fáklyának és a Hétnek. Elsősorban a személyes emlékek a meghatározók, a gyakori kiutazások, az éjfélig tartó viták, szinjátszókörök, tánccsoportok próbái a fütetlen termekben, író-olvasó találkozók, egyszerű szavalókórusokból kialakult irodalmi színpadok stb. Az őszinte lelkesedés, a tenniakarás vágya lepett meg legjobban. És az ötletek, melyek jó része meg is valósult. Minden rendezvényt telt ház előtt, a közönség élénk érdeklődése kísérte. Azt mondják, könnyű volt akkor, nem létezett televízió, az elektronika gyerekcipőben járt, nem uralkodott el a papucskultúra. Az embereknek több idejük maradt a közösségi alkotómunkára, az önkifejezésre. Egymás társaságát is jobban keresték. Bizonyítani akartak. Én még tanúja voltam nagyhírű tánccsoportok, irodalmi színpadok, színjátszó együttesek születésének és lassú sorvadásának. A Jókai Napokon egy-egy kiugró siker, lett légyen az vers- és prózamondó, műkedvelő színész vagy rendező érdeme, hetekig beszédtéma volt. Ugyanúgy a gyenge, silány előadás is terítékre került, bármilyen fájó sértődéseket is okozott a lelkes, de tapasztalatlan gárdának. Mindig azok törtek előre, ahol voltak olyan rátermett vezetők, akik megfogták a szekér rúdját és kihúzták a kátyúból, a tespedésből a szekeret, cipelték azt a bizonyos kopott zongorát. Egy-egy kisváros, nagyközség vagy aprófalu kulturális életének meghatározói, szellemi erjesztöi voltak a pedagógusok. Később egyre inkább a falu fiatal értelmisége vette át a stafétabotot. Klubok, népművelési, honismereti nyári táborok alakultak és a hagyományok ápolása néprajzi értékeink megőrzése, jövőnk problémái kerültek előtérbe. Hosszú volna felsorolni, hogy a négy évtized alatt mi mindent tett a közművelődés, a népművészeti mozgalom területén a Csemadok. A Csemadok XIV. országos közgyűlésének beszámolójában arról is szó esett, hogy a gyorsuló idő törvényszerűen a régi gondolkodásmód gyökeres megváltoztatását követeli meg mindannyiunktól. új értékrendszert kell kialakítani. A mai késés holnap már behozhatatlan hátrányokkal járhat. Az eddiginél színvonalasabb, hatékonyabb értelmi-érzelmi többletet adó közművelődést kell biztosítani. Ez nemcsak nemzetiségi, de össztársadalmi érdek is. Újra fellapozom a fáklya jegyében cimü kétnyelvű képes összefoglaló kiadást (Rácz Olivér munkája) melyben igyekszik áttekintést nyújtani a Csemadok sokrétű tevékenységéről. E könyv előszavát Juraj Zvara professzor irta és ennék zárómondatait a 40. évforduló alkalmából érdemes tanulságként felidézni: „Napjainkban — s ez vonatkozik a Csemadok tevékenységére is — olyan alapvetően új feladatok állnak előttünk, hogy megvalósításuk során a történelmi hagyatéknak csupán egy részét hasznosíthatjuk. A jelen értékmérője egyre inkább a jövő lett, nem pedig a múlt. Ennek ellenére: a történelem, a múlt logikus értékelése, számbavétele nélkül lehetetlen a jövőre vonatkozó döntések és prognózisok felvázolása."
