A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-03 / 10. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Mécs József: ÓVÓNŐKÉPZŐ - MEGOLDÁST SÜRGETŐ GONDOKKAL Korcsmáros László: A SZÉPSÉG MÍVESE Lacza Tihamér: TÁLAMON ALFONZ ÚJ KÖNYVÉRŐL Dr. Kiss László: A LÁZ — ELLENSÉG VAGY JÓBARÁT? Benyák Mária: AZ ÚJJÁÉPÜLT VÁROS — TASKENT AZ ORVOS VÁLASZOL Címlapunkon Gyökeres György felvételei A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ó. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem Jirzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavaterstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A Csemadok megalakulása 40. évforí dulója alkalmából úgy illene, hogy a múltról beszéljünk. Mégis inkább a jövőre vonatkozó véleményedet kérem: hogyan képzeled el a Csemadok jövőjét ? — Egyáltalán nem ünneprontás, ha az évforduló előretekintésre serkent s a múlt idézése helyett inkább a jövővel kapcsolatban kérdezel. Véleményem szerint a Csemadok jövője közös a szocialista demokrácia tökéletesedésével s a közügyek igazgatásában egyre fontosabb szerepet betöltő Nemzeti Front távlataival. A Csemadok jövőjét azért kapcsoltam öszsze a Nemzeti Front távlataival, mert éppen a Nemzeti Frontra hárul az a feladat, hogy összefogja az általa tömörített szervezetek és politikai pártok kezdeményezését, a politikai és társadalmi élet kérdéseinek megoldására tett javaslatait, melyeket — feltételezem — a jövőben egyre inkább az alulról építkezés és nem a központokból induló utasítás fogja jellemezni. Természetesen, a Csemadok továbbra is feladatának tartja majd a hazai szocialista magyar kultúra és kulturáltság ügyét. A Nemzeti Frontban kulturális szövet: ségként is a múltnál politizálóbb szervezetté vált a Csemadok. Elképzelésed szerint milyen irányba terelődik majd ez az aktivitás ? — Az a tény, hogy a Csemadok kulturális szövetség, több oknál fogva sem zárja ki annak lehetőségét, hogy politikus legyen. A kulturális politika a politika szerves része. Erre utal alapszabályainkban a tevékenységünk formáit és módjait meghatározó cikkely is, amely szerint a Csemadok rendszeres, az egész társadalom érdekeinek megfelelő politikai-nevelő, kulturális-népművelő és közérdekű tevékenységet folytat. A leglényegesebb ok pedig a Nemzeti Front ismert dokumentuma, amely azt a célt követi, hogy az általa tömörített szervezetek, tekintet nélkül ifjúsági, érdekvédelmi, kulturális és egyéb sajátosságukra, egyre aktívabban vegyenek részt a politika kialakításában, megvalósításában, de ellenőrzésében is. Ezzel az elvvel összhangban, a XIV. országos közgyűlésünkön felvett kérdések megoldása érdekében, javaslatokkal fordultunk a szlovák kormány nemzetiségi tanácsához, majd pedig az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának Elnökségéhez. A nemzeti bizottságokról szóló törvény lehetővé teszi, a nemzeti frontbeli tagság pedig egyenesen feladatul adja alapszervezeteinknek és járási bizottságainknak, hogy állásfoglalásaikkal, javaslataikkal közvetlenül az illetékes nemzeti bizottságokhoz forduljanak, s azok pedig kötelesek érdemben foglalkozni szervezeteink és szerveink ajánlásaival. Nem minden szervezetünk él ezzel a lehetőséggel, többhelyütt megrekedtek a valamikori minisztériumi irányítás lehetőségeinek szintjén, amikor főleg helyi és járási vonatkozásban szervezeteinket saját választott szervük helyett a nemzeti bizottságok és más szervek apparátusai irányították, számtalan esetben tapintatlan direktív beavatkozással, saját választott szerveink jogkörének kisajátításával. Aktivitásunk iránya az új lehetőségek elsajátításától a felelősségteljes önigazgatás és a társadalmi önmegvalósítás felé vezet. Eddig csak a közlemény formájában : értesült a Csemadok tagsága, hogy a KB vezető titkárával. Lukács Tiborral együtt fogadott benneteket Ivan Knotek. az SZSZK miniszterelnöke. A közleményben foglaltakon kívül miről tájékoztattátok a kormány elnökét? — A Csemadok KB Elnöksége megbízásából, az anyanyelv használata és a kétnyelvű-AT-fc&ctefe* SIDÓ ZOLTÁNHOZ, a Csemadok KB elnökéhez ség elve, a nemzetiségi iskolaügy, a magyar tannyelvű iskolák pedagógusainak képzése, az egyetemi és főiskolai továbbtanulás, a magyar nyelvű tömegtájékoztatás és a nemzetiségi intézményrendszer alakulása során felmerülő problémákról tájékoztattuk az elnököt. . Milyen visszhangot váltott ki a miniszterelnöknél a ti tájékoztatótok? — Knotek elvtárs nyílt tájékoztatást igényelt és kapott. Észrevételeink és javaslataink túlnyomó többségével egyetértett és kilátásba helyezte azok szakaszos megoldásának lehetőségeit és módjait. Említetted az anyanyelvi oktatást és 1 ezenbelül a magyar tannyelvű iskolák helyzetét. Miért tartod épp ezt a problémát a legfontosabbnak ? — A magyar tannyelvű alapiskolák mostani helyzetét az a körzetesítés is okozta, melynek tizenhét éves megvalósítása folyamán nemcsak az iskolák száma csökkent — ami természetes lenne, hiszen tulajdonképpen egyfajta iskolaösszevonásról van szó —, hanem, s ez sem társadalmunk, sem nemzetiségünk számára nem lehet közömbös, a tanulók száma majdnem huszonnyolc, az osztályok száma pedig több mint harminc százalékkal lett kevesebb, ami többszörösen meghaladja az országos átlagot. Azért tartom ezt a kérdést fontosnak, mert az anyanyelvi oktatás a nemzetiségi lét alapvető feltétele: biztosítja az anyanyelv továbbélését, alakítja a nemzeti öntudatot, általa ismeri meg a felnövekvő nemzedék a nemzet történelmi és kulturális értékeit. Nevelési szempontból sem elhanyagolható tény, hogy öntudatos internacionalistává is csak az válhat, aki megbecsüli a saját anyanyelvét, kultúráját és történelmét. A Csemadok XIV. országos közgyűlé• sén elfogadott határozatok megvalósítása folyamatban van. Milyen prioritásokat emelnél most ki? — Legaktívabban szervezeteinkben sikerült mozgósítanunk tagságunkat a politikai, a gazdasági és a kulturális feladatok öntudatos teljesítésére, hazánk nemzetei és nemzetiségei erkölcsi-politikai egységének szilárdítására, pontosítottuk a külügyi kapcsolatainkat. Az öntevékeny művészetben, legalábbis annak számottevő hányadában, tovább fokoztuk annak eszmei, tartalmi és esztétikai színvonalát, a Nemzeti Front irányelveivel összhangban tovább fejlesztettük a többi szervezettel, a kulturális és az oktatásügyi intézményekkel való együttműködésünket. A határozat értelmében növeltük szövetségünk taglétszámát és javítottuk a belső szervezeti élet minőségét. Nem említettem, hogy a közgyűlésen elhangzott észrevételek és javaslatok alapján milyen eredmények születtek. A problémák eljuttatása az illetékes szervekhez még nem jelenti azok megoldását, feladatunk teljesítését. Beismerem, nem jártunk el olyan következetesen és határozottan, hogy már most be tudjak számolni az összes javaslatunk megvalósításának minőségéről. Tagja vagy a CSKP és a Nemzeti Front í alkotmányelőkészítő bizottságának, melynek januári ülésén fel is szólaltál a nemzetiségi jogok kodifikálása ügyében. Mit tartasz e téren a legfontosabbnak ? — A január 10-én összeült bizottság tagjaként azért kértem szót, hogy elmondjam: annak ellenére, hogy törvényhozásunk a nemzetiségek jogainak szavatolásában megelőzte Európa számos országát, az új alkotmány pontosabb és ellenőrizhetőbb cikkelyekben rögzítse mindazt, amit a lenini nemzetiségi politika valójában tartalmaz. Az 1960-ban elfogadott alkotmány abból indul ki, hogy Csehszlovákia minden polgára, nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül egyenlő, de a joggyakorlatban ez az egyenlőség nem valósult meg maradéktalanul, továbbá csupán egyéni polgárjoggal és nem az etnikai közösséget megillető politikai és államjogi szereppel szavatolta a nemzetiségi létet. A nemzetiségekről szóló, 1969. január elsejétől életbelépő alkotmánytörvény már a cseh és a szlovák nemzeten kívül, a hazánkban élő magyar, ukrán, német és lengyel nemzetiséget is államalkotó egységként értelmezi. Fontos, hogy az új alkotmány ezt a dikciót vegye át. Legalább ilyen fontosnak tartom azt, hogy az új alkotmány szankciókat is tartalmazzon az olyan vétségek ellen, mint az elnemzetlenités, vagy a nemzeti, illetve nemzetiségi jogok megsértése. Ezt a véleményemet a prágai összejövetelen is elmondtam. Nagyon fontosnak tartom, hogy a jövőre társadalmi vitára bocsájtandó alkotmányalapelwel minden tagunk megismerkedjen, alapszervezeteink pedig a jogi nevelést elősegítő előadások és viták során véleményt alkossanak róla. Úgy érzem, még az ilyen jelentős évforduló alkalmából is, az előretekintés a fontos. A Csemadok, mely tagságát nemzetköziségre, szocialista hazafiságra és nemzeti öntudatra neveli, csak úgy tud eleget tenni küldetésének, ha össztársadalmi igényeknek és érdekeknek megfelelő tömegpolitikai munkát képes szervezni. Köszönöm a beszélgetést STRASSER GYÖRGY 2
