A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-01 / 1. szám
ESZMÉNYKÉPÜNK AZ ERŐSZAK NÉLKÜLI VILÁG A múltban megszoktuk, hogy NATO körökben a leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat rendszerint elutasították, vagy kitérő halogató fanyalgással fogadták. Most valahogy megváltozott a visszhang, a nyugati közvélemény is bátor tettnek minősítette az egyoldalú szovjet csapatcsökkentési javaslatot, amelyet Mihail Gorbacsov december 7-én az ENSZ közgyűlésén jelentett be. A Szovjetunió félmillió fővel csökkenti két év alatt fegyveres erőinek létszámát tízezer harckocsit von ki Európából, ami tényleges és nem jelképes csökkentés és ez már olyan lépés, amelyért joggal várhat ellenszolgáltatást még akkor is, ha ehhez nem köti magát A Szovjetunió e csökkentés keretén belül hazánkból, az NDK-ból és Magyarországról 1991-ig kivon és feloszlat hat harckocsizó hadosztályt. Erre a tényre külön kell rámutatni, már azért is, mert a harckocsik támadásra is alkalmatos eszközök és e tekintetben a szovjet hadseregnek van a NATO-vai szemben fölénye. A mai szovjet vezetés, amely következetesen a védelmi stratégiát kívánja megvalósítani, kész lemondani erről az előnyről. Más támadó fegyverfajtákat is kivon a Szovjetunió Európából, és így nem maradhat kétely e tekintetben, hogy nemcsak szándék nincs a támadásra, hanem képesség sem, alkalmasság sem. Ez drámai változás a jelenlegi helyzethez képest. Az egyoldalú szovjet csapatcsökkentés nemzetközi visszhangja egyértelműen kedvező. Ez derül ki a nyugat-európai fővárosokban elhangzott hivatalos reagálásokból is. A Le Figaro című francia lapnak adott nyilatkozatában MiloS Ja kéé, a CSKP KB főtitkára kifejtette, hogy Csehszlovákia is üdvözli ezt a nagy jelentőségű szovjet kezdeményezést. Hazánk ezt az új szovjet politikai gondolkodás gyakorlati megvalósulásának tekinti. A Varsói Szerződés tagállamaival egyeztetett leszerelési lépés elsősorban az európai térségben. így a Csehszlovákiában állomásozó hagyományos erőket is érinti. A Szovjetunió a most bejelentett lépés alapján tulajdonképpen szárazföldi haderejének egynegyedét demobílizálja és mint már említettük anélkül, hogy ellentételezést követelne a másik féltől. Az ENSZ közgyűlésben Mihail Gorbacsov részletesen szólt arról is, hogy napjainkban az erő, az erővel történő fenyegetés nem lehet a külpolitika eszköze. Mint mondotta ez mindenekelőtt a nukleáris fegyverzetre vonatkozik, de nemcsak erről van szó. Minden országtól, mindenekelőtt a legerősebbektől meg kell követelni, hogy önként korlátozzák magukat teljes mértékben zárják ki az erő alkalmazását. A jelenlegi helyzetben világossá vált, hogy a katonai erő felhalmozása egyetlen államot sem tesz mindenhatóvá. Sőt. meggyengíti a nemzeti biztonság más összetevőit, ha valaki egyoldalúan a katonai erőre támaszkodik. A szovjet államfő kifejtette véleményét arról is, hogyan kell megközelíteni a leszerelési tárgyalásokat. Rámutatott: a világban egyre inkább utat tör magának az a felismerés, hogy békés időszakra van szükség, ma az válik az uralkodó irányzattá, hogy a nemzetközi helyzet megjavítása lehetséges. Őszintén kívánjuk, hogy ez a folyamat a kölcsönösség és a bizalom alapján folytatódjék. STRASSER GYÖRGY Örményországot ~ W december . lyos, a Richter-skála érte. Epicentruma a ‘ 'ÄJ Jerevántól 155 kilo-méterre északnyu, ,^Hrv gatra fekvő Lenina- IJp. kan város közeiében volt. A rengéseket az egész Kauká- Ä. I zus térségében, il- v Avjjn TM A letve Törökország- Jh*5 " Mir M bari és Iránban is . 91 észlelték. Tekintettel a természeti katasztrófára, arra, hogy Örményországban a földrengés több tizezer halálos áldozatot követelt, Mihail Gorbacsov megszakította New York-i tartózkodását, lemondta a tervezett programokat és hazautazott, majd a katasztrófa színhelyére érkezett. vissz^piLiywró Az amerikai ENSZ-misszió épületében találkozott Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. Az ő SZERDA DECEMBER '88 eszmecseréjük megelőzte Gorba csov és Reagan, valamint Bush tárgyalásait. Gustáv Husák köztársasági elnök meghívására kétnapos hivatalos látogatásra Csehszlovákiába érkezett Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke. Ez az CSÜTÖRTÖK első hivatalos francia államfői látogatás hazánkban az önálló 8 Csehszlovákia 1918-ban történt megalakulása óta. A belga fővárosban befejeződött a NATO-tanács rendszeres téli ülésszaka. A záróközleményben a tanács nagyra értékelte Mihaii Gorbacsovnak az ENSZ-ben előterjesztett bejelentését. A doku-PÉNTEK meritum rámutatott, a Szovjetunió legfelsőbb vezetőjének az 9 Egyesült Államokban mondott beszéde kézzelfoghatóan bizonyítja, milyen jelentős mértekben változott a szovjet politika. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 40. évfordulója, az emberi jogok napja alkalmából Prágában megtartották a Cseh-SZOMBAT szlovák Közvélemény Fórumát. A találkozón több mint hétszázan vettek részt. Leninakan örmény város közeié ben leszállás közben balesetet szenvedett egy IL 76-os katonai szállítógép. A 9 tagú legénység és VASARNAP az a 70 katona, akiknek segíteniük kellett volna a földrengés következményeinek felszámolásában, életét vesztette. Budapesten megkezdődött Magyarország és az EGK vegyesbizottságának első ülése. A magyar küldöttséget Beck Tamás kereskedelmi miniszter vezette, az EGK-delegáció élén Willy de Cierq, a külügyi kapcsolatokban illetékes diplomata állt. /íHeabe/ Óban! r Tájainkon — szerencsém — igen ritkák a nagy anyagi károkat okozó, emberéleteket is követelő természeti csapások és katasztrófák. Geológiai és meteorológiai szempontból a Kárpát-medence viszonylag nyugodt helynek látszik. Működő tűzhányók nincsenek errefelé, az időjárás is kiegyensúlyozottnak mondható, hatalmas szélviharok nem fenyegetnek bennünket és a legtöbb folyót is megzabolázták már. A közép-európai emberek a földrengést is többnyire csak hírből ismerik, ezért fogalmuk sem lehet arról, hogyan zajlik le a valóságban. Ennek ellenére sem hiszem azonban, hogy ebben a térségben bárki is közömbösen olvasta vagy hallgatta volna a pusztító örményországi földrengésről szóló híradásokat és tudósításokat aki ne döbbent volna meg a romhalmazzá lett házak és városok, a hozzátartozóikat sirató vagy hajléktalanná lett emberek láttán. Több mint félszázezer halott; háromszázezernél is több fedél és lakás nélkül maradt ember. Megrázó számadatok, s ez ma még csupán becslés, hiszen a végleges adatokra egyelőre várni kell. A mentési munkálatokat viszont nem lehet elodázni, a szenvedőknek és a rászorulóknak azonnal kell a segítség. A tragédia nagyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy Mihail Gorbacsov, aki az emberiség jövője szempontjából meghatározó jelentőségű bejelentést tett az ENSZ New York-i központjában, a földrengés hírét hallva megszakította amerikai útját, elhalasztotta tervezett kubai és londoni látogatását is, és hazautazott, hogy személyesen irányítsa a mentési munkálatokat a katasztrófa sújtotta Örményországban. Magam is ennek a tragédiának a hatása alatt vagyok már napok óta, s nehezen titkolható félelemmel veszem kezembe az újságot kapcsolom be a rádiót vagy a televíziót vajon milyen újabb elszomorító tényeket tudhatok meg általuk. Közben azonban egyre gyarapodnak a megnyugtató hírek is: Kaliforniában több mint hárommillió dollárt ajánlottak fel az emberek az örmények megsegítésére,, a világ számtalan országából — társadalmi berendezkedéstől függetlenül —, az összes földrészről gyógyszerek, sátrak, takarók, élelmiszerek, ruhák stb. érkeztek a katasztrófa sújtotta térségbe; orvosok, nővérek, mentőosztagok, civilek és katonák ajánlották fel segítségüket. Azért megnyugtatóak ezek a hírek, mert azt bizonyítják, hogy az emberiség száméra nem közömbös egyetlen nép tragédiája sem. A világ kétségtelenül tele van feszültséggel és konfliktusokkal, olyan problémákkal, amelyek előidézői maguk az emberek. Jól tudjuk, hiszen az emberiség egész történelme ezt példázza, milyen nehéz az ilyen problémákat megnyugtató módon orvosolni. Talán e mostani sajnálatos tragédia segít bennünket rádöbbenteni arra. hogy nemcsak súlyos természeti csapások alkalmával van szükség nemzetközi összefogásra, hanem olyan esetben is. amikor a szenvedések forrása az emberi önzés, elvaku/tság és felelőtlenség. A természet pusztító erejével szemben ma még többnyire tehetetlenek vagyunk. Reménykedjünk azonban abban, hogy az ember pusztító ereje legyőzhető. 3
