A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-10 / 7. szám

HÉTVÉGE Téli horgászat JOGI TANÁCSOK Elmúlt az ősz és megjött a tél. Néha ugyan erőlködik a napocska, de gyenge sugarainak csak ideig-óráig sikerül kikukkantani a fa­gyos tájra s azután újra átadja a helyet a ködnek vagy a felhőknek. Ilyenkor hiábavaló minden erőlködése. A fák csupasz gallyai is mint segélytkérő ember karjai meredeznek az ég felé. A legtöbb horgász is beletörődik a változ­­tathatatlanba, bár gyakran gondol vissza a napsugaras nyárra, vagy éppen a közelmúlt őszre, amikor még aranysárga levelek hullot­tak a fákról, és könnyű, pergető felszerelésé­vel rótta a folyópartot egy-egy szép fogás reményében. A hosszú téli estéken megjavít - gatja a meggyötört horgászfelszerelését és elteszi pihenni a jövő idényre. De nem mindenki teszi ezt. Az igaz, hogy a tél beálltával a horgászidény is majdnem bezárul, de csak majdnem. Ha nem túlságo­san kemény a tél, nem kell a felszerelést a sarokban hagyni. Amíg az igazi tél nem áll be, és a folyókat nem fedi jégpáncél, kijárha­tunk horgászni és számíthatunk fogásra is. A szenvedélyes sporthorgász a legtöbb esetben télen sem marad nyugton. A téli horgászatnak is megvan a varázsa, s ez csábít a kiruccanásra. Az összegyűjtött száraz gallyak ropogása, a rögtönzött tábor­tűz az elgémberedett ujjak felmelegítésére, vagy éppen az ínycsiklandó szalonna sütése. Hogy a téli horgászat eredményes legyen, nagyon kell ismerni a folyószakaszok részeit. A ragadozó halak ilyenkor már védettek. A horgász csak keszegfélékre vagy a mindig éhes sügérekre számíthat. Aki ismeri a vizet és tudja a halak tartózkodási helyét, akár több kilónyi halat is foghat. Télen a kesze­gek, sügérek meglelése valódi örömet, szó­rakozást jelent. Ilyenkor mindig a körülmé­nyekhez és a horgászhelyhez alkalmazkodva dugóra, vagy fenékre horgászom, természe­tesen nagy körültekintéssel, nehogy kelle­metlen fürdőzésben legyen részem. Ha olyan helyet találok, ahol van kapás, az eredménytelenség csak a rossz reflexnek vagy a rossz bevágásnak a következménye lehet. Ha minden jól megy, a szíton végén, vagyis a horgon, ott ficánkol a halacska. Dugózás esetén csupán karcsú dugókat használok. Amikor a dugó elmozdul a helyéből bevágok, mert ez a legtöbb esetben kapást jelent. Ha a víz sodrása azt kívánja, hogy csak fenékre lehet horgászni, kicsit rosz­­szabb. mert a viz hideg, és a keszegek kapása annyira finom, hogy a szilon alig feszüt meg. Ha ezt a pillanatot az ember elmulasztja, a vízből csak az üres horgot húzza ki. Ezért ha a zsinór feszülni kezd. bevágok. Ha mégis eredménytelen a bevá­gás, akkor csupán a víz sodrása tréfált meg. Ez is a horgászattal jár. A sügérezés is jó szórakozást nyújt télen. Hogyan kaptam kedvet a sügérezéshez ? El­mesélem. Évekkel ezelőtt az egyik ismerő­söm horgászni hívott. Bár tél volt akkor is. de az idő eléggé enyhe. így azután könnyen hagytam magam rábeszélni. Kiértünk a fo­lyóhoz, amely mint sötét sáv húzódott a havas partok között. Nem volt befagyva. A parton horgászatra alkalmas helyet keresett. Ne várj itt csodahalakat, mondta, inkább csak sügéreket, de ha rájuk találunk, bízom benne, hogy jól elszórakozunk. Vártuk a kapásokat, de semmi sem történt. — Így van ez — mondta. Meg kell őket keresni. Ilyenkor a sügér se megy a helyedbe, neked kell utánuk járni. Vagy fél órát vártunk, mivel egyetlen kapás se volt, továbbmentünk, jobb helyet keresni. Meg is leltük egy bedőlt fa mellett. Ott próbáltunk szerencsét. Csak vártunk, vár­tunk, híres horgász nyugalommal, s nem vártunk hiába. Az ő dugója egyszer-kétszer megbillent. A kapás nem volt olyan vad. mint nyáron, de a társam már húzta is az első sügért. Egészen szép volt, akár magázni is lehetett volna, majd utána jöttek a többiek is, szépen sorjába. Rövid időközökben, hol az egyikünk, hol a másikunk húzott egy-egy sügért a partra. Skerült őket lépre csalni. Észre sem vettük, hogy a napocska közben elbújt a felhők mögé, és lassan szállingózni kezdett a hó. Az idő már késő délutánba hajlott. Ideje volt csomagolni. Összeszedtük zsákmányunkat és a jól sikerült téli sügére­zés után hazaindultunk. Testet-lelket felüdí­tő téli séta volt, kellemes szórakozással egy­bekötve. Azóta, ha az idő, no meg az egész­ség is engedi, télen is kilátogatok a folyóra. Nekem tetszik a téli sügérezés. Talán megpróbálják mások is, és szintén örömet lelnek benne. Amennyiben nem sikerül halat fogni a horgásztársaknak, szolgáljon vigaszul az, hogy tettek egy sétát a téli természetben. Az senkinek sem árthat. Nehogy azt gondol­ják, hogy ilyenkor mindig hallal teli haltartó­val szoktam hazatérni. Van az úgy nyáron is, hogy üres marad a haltartó. Ilyenkor télen pedig még nehezebb a horgászás. De én úgy gondolom, az a kis téli séta is felér egy vagy két kiló hallal. Vagy talán nem? ADAMCSÍK FERENC A szerző felvétele V. J. nagykaposi (Vel’ké KapuSany) olva­sónk gyermekgondozási segély ügyében kér felvilágosítást. Azt írja, hogy két kis gyerme­ke van, akik közül az egyik 1989. július 30-án lesz kétéves. Rá eddig havi 600 korona gyermekgondozási segélyt kapott. Most, amikor a harmadik gyermeke megszü­letett, olvasónk ismét fizetett szülési szabad­ság keretében kapja a fizetése 90 százalékát kitevő anyasági pénzsegélyt, amely 28 hétre jár. Egyúttal beszüntették a gyermekgondo­zási segély kifizetését. Azt kérdezi, miért nem kapja továbbra is ezt a segélyt? A gyermekgondozási segély egyik alapfel­tétele, hogy a nőnek nincs fizetésre igénye és a betegbiztosításból járó és a munkabért helyettesítő pénzbeli juttatásokat (pl. táp­pénzt, anyasági pénzsegélyt) sem kap. Ezért olvasónknak arra az időre, amíg a harmadik gyermeke utáni fizetett szülési szabadság alatt anyasági pénzsegélyt kap, nincs igénye a gyermekgondozási segélyre. Ha ennek letelte után nem lép munkába és mindhárom gyermekéről személyesen fog gondoskodni, akkor a Munka Törvénykönyve 157. 5-ának 2. bekezdése értelmében joga van a munkaadójától gyermeke hároméves koráig további fizetés nélküli szabadságot kivenni. Ekkor majd ismét igénye lesz a gyermekgondozási segélyre, mégpedig a harmadik gyermeke hároméves koráig. Mint­hogy ezenkívül még két iskolaköteles korban lévő gyermeke lesz a gondozásban, a segély összege havi 800 koronát tesz majd ki. Amennyiben az anyasági pénzsegélyre való igény megszűnése utáni időben az olva­sónk második gyermeke sem tölti még be a 2-ik életévét, akkor ennek betöltéséig a se­gély havi 900 koronát fog kitenni, minthogy két segélyre jogosult gyermeke lesz. Csak a teljesség kedvéért kell megjegyez­ni, hogy olyan esetben, amikor az anyasági pénzsegély összege kisebb, mint a gyermek­­gondozási segély volna, akkor a nőnek igé­nye van a csökkentett gyermekgondozási segélyre olyan összegben, amely a teljes gyermekgondozási segély és a kifizetett anyasági pénzsegély különbözetét képezi. „Adósság" jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy a bíróságilag jogerősen megítélt köve­telését az adósa férjétől behajtja-e. A sze­mélyes adósa ugyanis később férjhez ment, gyermeke született s most szülési szabadsá­gon van, így nincs lefoglalható fizetése. Azt kérdezi, mit kell tennie, hogy követelése esetleg el ne évüljön. Olvasónk adósa, a férjhez menetele előtt keletkezett tartozásaiért csak saját maga felel és olvasónk ezt csak tőle hajthatja be. A Polgári Törvénykönyv 147. paragrafusá­nak rendelkezése értelmében ugyanis az egyik házastárs hitelezőjének követelését a házastársak közös vagyonából (vagyis a há­zastársak osztatlan közös tulajdonát képező vagyontárgyakból) csak akkor lehet végre­hajtás útján kielégíteni, ha ez a követelés a házasság fennállása alatt keletkezett. De az ilyen követelést sem lehet a másik házastárs fizetésének bírósági lefoglalásával behajtani. A követelések érvényesítésére és elévülé­sére a Polgári Törvénykönyv 110. és 112. paragrafusai vonatkoznak. Ezek szerint a jogerősen megítélt követelések 10 év alatt évülnek el. Ha azonban a hitelező az elévülé­si idő alatt a követelését a bíróságon rende­sen érvényesítette és az eljárást folytatja, akkor ez alatt az eljárás alatt az elévülési idő szünetel. Olvasónknak tehát figyelemmel kell kísér­nie, hogy adósa mikor kezd megint dolgozni, s akkor meg kell tennie a megfelelő indít­ványt a bíróságnál, hogy az új munkaadójá­nál tiltsák le a fizetését. Olvasónk azonban addig is adhatna be új végrehajtási indít­ványt az adósa ingóságainak lefoglalására és eladására. Természetesen lefoglalni csak azokat a tárgyakat (ingóságokat) lehetne, amik adósának kizárólagos személyi tulajdo­nát képezik. ÚJ MUNKAJOGI ELŐÍRÁSOK Több olvasónk kérdésére válaszolva ismer­tetjük a Munka Törvénykönyve néhány ren­delkezését, amelyek az 1988. évi 188. szá­mú póttörvény szerint ez év január 1-jével megváltoztak, illetve módosultak. A dolgozó felmondása. Az új rendelkezé­sek értelmében a dolgozó bármely okból és minden ok megjelölése nélkül is felmondhat. Megszűntek tehát azok a korlátozások, ame­lyek a dolgozó felmondását bizonyos törvé­nyes okokhoz kötötték és a munkaadónak lehetővé tették, hogy abban az esetben, ha a dolgozó minden különös ok nélkül mondott fel, a felmondási időt hat hónappal meg­hosszabbítsa. A felmondási idő ezentúl mind a dolgozó, mind a munkaadó szervezet részére egysé­gesen két hónap, s a felmondás kézbesíté­sét követő naptári hónap első napjával kez­dődik és a rákövetkező naptári hónap utolsó napjával végződik. A felmondást mindig írásban kell adni és a másik félnek kézbesíteni kell. A munkaadó felmondása. A munkaadó továbbra is csak a törvény új szövegezésű 46-ik paragrafusában meghatározott okok­ból mondhat fel. A felmondás okát oly mó­don kell ténybelileg meghatározni (leírni), hogy ne lehessen mással összecserélni. A felmondásban megjelölt okot nem lehet utó­lag megváltoztatni. Azonnali hatállyal a munkaviszonyt a munkaadó szervezet a törvény új szövegezé­sű 53-ik paragrafusában meghatározott ese­tekben szüntetheti meg. A dolgozó pedig akkor, ha orvosi véleményezés szerint egész­ségének komoly veszélyeztetése nélkül nem végezheti tovább a munkáját és a munka­adója 15 napon belül nem osztotta be őt más, számára megfelelő munkára. A próbaidő tartama alatt, amelyet az új rendelkezések szerint legfeljebb három hónapban lehet kikötni, mindkét fél bármi­lyen okból vagy ok megjelölése nélkül is felmondhatja a munkaviszonyt. A szakszervezet szerepe a munkaviszony megszü etetésében. A munkaadó felmondással vagy azonnali hatállyal csak az illetékes szakszervezeti szerv előzetes hozzájárulásával szüntetheti meg a munkaviszonyt. Ha pedig a dolgozó a szakszervezeti üzemi bizottság vagy a maga­sabb szakszervezeti szerv, esetleg a szak­­szervezeti döntőbizottság tagja, akkor az illetékes felsőbb szakszervezeti szerv hozzá­járulása is szükséges. Ezek hozzájárulása nélkül a felmondás érvénytelen. E hozzájáru­lások alapján csak a megadásuktól számított két hónapon belül lehet felmondani, vagy a dolgozó munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetni. A munkaviszony megszüntetésének ér­vénytelenségét a munkaadó szervezet és a dolgozó is legkésőbb két hónapon belül érvényesítheti a bíróságon; ezt az időt attól a naptól kell számítani, amikor a munkavi­szonynak a felmondás, az azonnali hatállyal való megszüntetése, vagy a felek megállapo­dása alapján meg kellett szűnnie. Dr. B. G. 19

Next

/
Thumbnails
Contents