A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-03 / 6. szám
Tyúkve rdzés Farsangi népszokás felelevenítése Dél-Szlovákiában több farsangi móka, népszokás ismert. Sok helyen nagybőgőt temettek, Taksonyon (Matúskovo) tyúkverőzni jártak a legények. A hagyományt a taksonyi nyugdíjasok klubjának tagjai egy est keretében elevenítették fel és mutatták be a művelődési házban. Valamikor, a harmincas évek elejéig a farsangfarki mulatozások 3—4 napig is eltartottak. Mivel a legények pénze már farsang keddjére nagyon fogytán volt, a mulatozó kedvük viszont még nem szűnt meg, kedden napközben tyúkverőzni mentek. A legények a kocsmában gyülekezve csoportba verődtek, egyikük hentesnek öltözött és a többi „regaltéval" együtt, kiknél egyegy liter jó bor volt. vidám nótázással elindultak az „eladólányos" házakhoz. A hentes disznóölő késére siskát (farsangi fánk) vagy pedig szalonnát húztak, aki azzal az utcán bámészkodókat kínálgatta. A csoportot 1 —2 suttyó legényke is elkísérte, akiknek a móka későbbi lefolyásában nagy szerep jutott. A lányos házhoz érve a legények a házigazdát vették körül, megkínálták a magukkal hozott borból, aki ezt szintén viszonozta, majd elbeszélgettek a gazdaságról, lovakról, tehenekről, termésről, annak kilátásairól, incselkedtek a gazdasszonnyal, lányokkal. Mindennek csak egy célja volt, hogy eltereljék a figyelmet a hentes ténykedéséről, aki eközben a kamrában megdézsmálta a kolbászt, füstölt csülköt, sonkát, berakva azt saját kosarába. A suttyó legények, míg a hentes ténykedett, szintén nem voltak ^restek, összeszedték a tyúkólban található tojásokat, nem kímélve a kotlóst sem, kiverték azt is a keltetőkosárból, ahonnan az ép tojásokat szintén összeszedték. Mihelyt a hentes és a legénykék befejezték ténykedésüket, a regruták búcsút mondtak a családnak, nem felejtve el meghívni a leányzókat az esti mulatságba. Amikor már minden számba vehető házat végigjártak, visszatértek a kocsmába, ahol a kocsmáros az összeszedett tojások egy részéből a legényeknek rántottét sütött, feljavítva azt egy kis füstölthúsfélével. A maradék mennyiséget a kocsmáros borra cserélte, hogy a legények kedve ne lankadjon. Közben megérkeztek a leányok is, kiknek társaságában folytatódott a mulatozás, tánc. Nem hagyták ki a kedvenc csóktáncot sem, mely újabb mókázásra adott alkalmat. Lényege, hogy az est folyamán kiválasztották azt a legényt, aki míg a többiek a körben táncoltak, a kör közepén elhelyezett székre ült. Egy másik legény kezében fehér kendővel, tánclépésben járt a táncolok között. A széken ülő legény annak a fülébe súgta, hogy az kit hívjon ki a székhez. A táncoló legény incselkedve meg-megrázta, lebegtette kendőjét több személy előtt, öregasszony, öregember A tyúkverőket várva .. A regruták előtt a hentes, akinek kése hegyére siskát tűztek Fotó: JURÁS DÁNIEL előtt éppúgy, mint a fiatal menyecskék előtt, alkalmat adva a nevetésre és mókára. Végül megállapodott a kör közepén ülő legény által megnevezett leányzó előtt, aki kezével megfogta az elé nyújtott kendő csücskét és kendőn vezetve betáncolt a kör közepén ülő legény elé. Annak csókot adott, kettőt-hármat perdültek, majd leány ült a székre és minden kezdődött elölről. Most a leány választottját kereste a kendőt lebegtető legény. Szólt tovább a nóta, ropták a táncot, melynek a bakter éjfélt kiáltása vetett véget, hiszen másnap — hamvazószerdán kezdődött a böjt. A tyúkverőzök lopását pedig senki nem vette rossz néven. Lejegyezte: PANYIK ERNŐ SZÉPSÉGE ^ MEGŐRZÉSÉRE KOZMETIKAI TERMÉKEINKET KÍNÁLJUK ÜZLETEIBŐL BRATISLAVA 23
