A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-03 / 6. szám
kapuját. Eközben odabenn a vőlegény és a vőfély az asszonynéppel perdül táncra, mig a menyasszony a gazdával ropja a csárdást. Ezt követően farsangi fánkkal, hazai borral kínálják meg a vendégeket. A hentesnek szalonnát, kolbászt, a tojás- és pénzbeszedőnek tojást, ill. pénzt adnak. Jaj a fukaroknak, akik keveset adnak vagy netán nem látják szívesen a dőréket! Ilyenkor a drótos büntetésből beszögeli a melléképületek faajtóit, lyukas edényeket, konzervdobozokat szögei az ólakra. Eközben a dörék besettenkednek a tyúkólba, ellopják a tojást és a lábasjószágot, ha nagyon megharagszanak, még a padlást is átkutatják, mindent elemelve, amihez hozzáférnek. Az így elcsent holmikat később pénzért lehet kiváltani. Mialatt a lakodalmas menet valamelyik házban tartózkodik, az utcán maradt dőrék mulattatják a kíváncsiskodókat. A szimki szalmával töltött batyujával kergeti, dobálja a túl közel merészkedő gyerekeket. Kedvencei a fiatal lányok, akiket a fél falun végigkerget, ha utoléri, batyujával alaposan megdögönyözi őket. Ezalatt az ördögök korbáccsal kergetik meg a bámészkodókat. A medvetáncoltatók nyakukba akasztott dob ütemére táncoltatják zsákból varrt jelmezbe bújtatott medvéjüket, „akik" egy-egy menyecskét megragadva táncra perdülnek. Ugyanígy a majomtáncoltató is a szórakozást szolgálja. A pénzbeszedő a bámészkodókat némajátékkal adakozásra szólítja fel. Ha ez hatástalannak bizonyul, a borbélyok a legközelebb állókat szappanhabbal kenik be. majd hatalmas faborotvájukkal „megborotválják" őket. A meszelök (Lucák) -ősi rítust elevenítenek fel: az asszonyokat tetőtől talpig száraz meszelővei végigkenik, biztosítva termékenységüket és elűzve a rontást. A házak falát „lemeszelve" elűzik a rossz szellemeket. Ha a lakókat zsugori vagy rossz embereknek tartják, kormos lével kenik le a ház falát, rontást hozva rájuk. A krampuszok a rossz gyerekeket a bolondok szánjához cipelik, feldobják a ferde lapú csúszdára, fejjel lefelé leeresztve őket. Ha a farsang folyamán nem volt esküvő a faluban, a Lucák végighúzzák az utcákon a terméketlenséget jelképező csököt, miközben az ördögök korbáccsal ösztökélik futásra őket. A dőrejárás végén a csőkkel a falu legöregebb vénlányának kapuját torlaszolják el. A dőrejárás a kiindulópontnál, a kocs mánál ér véget. Itt az egyik ördög meggyújtja a telet jelképező szalmaembert; a benne rejtőző szereplő a mesterségesen előidézett kavarodásban kereket old, az óvatlan megfigyelő viszont azt hiszi, hogy bennég. Az elpusztult tél örömére először az ördögök ugorják át a tüzet, majd erre kényszerítik a vénlányokat is. Ezt követi a szimki rituális meggyilkolása, amit az egyik aiabárdos hajt végre óriási disznóölő késével. A „halott" szimkit — a természet allegóriáját — beviszik a kocsmába, egy asztalon kiterítik, a dőrék elsiratják. A szimki csodálatos módon feltámad, táncra perdül a menyasszonnyal. A házakban begyűjtött ételekből a dörék nagy lakomát csapnak, megkezdődik a nagy farsangi mulatság, amelyre egyaránt hivatalos a falu apraja-nagyja és a nagyszámú idegen kíváncsiskodó. A téltemető örömünnep kivilágos virradatig tart. OZOGÁNY ERNŐ Fotó: Gyökeres György 5
