A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-03 / 6. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A Hét 7 kérdése A közlekedés helyzetéről és gondjairól Miklósi Péter: MIT MUTAT A TŰZKÁRMÉRLEG? Liszka József: OLVASÓNAPLÓ Zolczer László: ZEMERED MAI SZEMMEL Kovács Róbert: EMBER ÉS MADÁR Lacza Tihamér: LAPOZGATÓ Ozogány Ernő: ELEKTRONIKA KÜLFÖLDRŐL Címlapunkon Gyökeres György felvé­tele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava. Gottwaldovo nám. é. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiame z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kós Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavaterstvo Obzor, inzertné oddelenie. Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. . Ön 37 éves. és pályafutása során dolgozott már járási, illetve Bratis/a­­vában városkörzeti ügyészként; jelenleg vi­szont a Nyugat-szlovákiai Kerületi Ügyészség egyik ügyszaki osztályának munkáját irányít­ja. Sokan ügy vélik, hogy a bölcsesség elsősor­ban az idősebbek kincse, kiváltképpen a jogá­szok körében. Eszerint egy fiatal valóban nem lehet jó ügyész, bitó vagy ügyvédi — Már hogyne lehetne! Rengeteg más pálya is megkívánja a szakismerethez az életta­pasztalatot; ki-ki gondoljon a tanárra, a pszichológusra, a gyárigazgatóra, mégis van fiatal, ám jó tanár, pszichológus és gyárigaz­gató is. Tény, hogy a jogászokkal szemben nagyobb az igény. A bíró például a legfonto­sabb életviszonyokkal foglalkozik, az emberi szabadság, a becsület, sőt az élet fölött dönt. Amíg idáig eljut, éles vitákat kell tisz­táznia. vádolnak és védekeznek előtte, jogo­kat és igényeket érvényesítenek nála; eset­leg éppen fordítva, tagadják ezeket nála, s neki mindebből bölcsen igazságot kell ten­nie. Ez csupa olyan követelmény, aminek jól megfelelni valóban csak úgy lehet, ha az illető nemcsak a jogot, az ügy tényeit és körülményeit ismeri, hanem az egyéni tulaj­donságokat, a gondolkodásmódokat, egy­szóval az embert is. Eddigi pályafutásom több mint egy évtizedének tapasztalatai azt mondatják velem, hogy talárban vagy anél­kül. de az igazságosság kiderítésében sem az ügyész, sem az ügyvéd feladata nem mondható könnyebbnek a bíróénál, mégha hivatásukból eredően más-más alapállásból is közelítenek egy adott ügyhöz. Szerintem ezért huszonévesen is lehet valaki ügyes jogász, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy valaki pár évvel a nyugdíjazása előtt sem számít igazán befutott tekintélynek ezen a sok-sok életismeretet igénylő pályán. Gon­dolom, mindebből már kitűnik, hogy az igaz­ságosság megteremtésében, a törvényesség érvényesítésében elsőfokon elő-elöfordul­­hatnak — a tények felületes tisztázásából, netán fogyatékos jogi ismeretekből eredő — hibák; ám legalább ennyire lényeges, hogy újra növekvőben van mind a bíróságok, mind az ügyészségek társadalmi tekintélye. . E tekintély további megszilárdításá­hoz. a szocialista törvényesség ér­vényre juttatása érdekében, milyen eszközök­kel rendelkezik az ügyészi apparátus? —- Tapasztalataim szerint a közvélemény jól ismeri az ügyészi munkának a bűnözéssel, a bűnüldözéssel, a büntetőjogi felelősségre vonással, a vádemeléssel és a vádképviselet­tel, illetve a büntetés-végrehajtás törvényes­ségének felügyeletével kapcsolatos területét. Ez azonban valóban csak egy része az ügyé­szi tevékenységnek, hiszen az állami, a gaz­dasági és a társadalmi életben is rendkívül fontos, hogy a törvényesség e területeken szintén töretlenül érvényesüljön. Ugyancsak törvényességi kérdés, hogy a társadalmi áta­lakulás, illetve a gazdasági reformok idősza­kában az állami és állampolgári fegyelem szilárd legyen, mert csak ez segíti gazdasá­gunk gyorsabb, egészségesebb fejlődését. Az ügyészet általános törvényességi felügye­leti jogköre ezért az állami, gazdasági és társadalmi élet egészére kiterjed. Ennek ke­retében különösen az államigazgatás, a gaz­dálkodás, a jogalkotás és a jogalkalmazás területén, valamint a polgári, a munkaügyi és a gazdasági perekben törekszünk sajátos ügyészi eszközökkel elősegíteni a törvényes­séget. Talán nem tűnik túlságosan hangza­tosnak, ha azt mondom: munkánk alepelve a törvényesség törvénye. Ezért az általános törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészek elsődleges feladata az, hogy fellépjenek a hivatalból vagy panasz alapján, esetleg más úton tudomásukra jutott törvénysértésekkel szemben. E tekintetben kötelességünk, hogy Interjú dr. SZAKÁL TIBOR ügyésszel közreműködjünk a jogszabályellenes maga­tartások feltárásában, megelőzésében és megszüntetésében. . A törvényesség valóban a szocialista társadalmi rendszer egyik alappillére. A séntikáló törvényesség, a jogsértések elleni fellépés elmulasztása viszont bizalmatlansá­got szül, sőt. súlyos társadalmi zavarokat okozhat... — Ebben valamennyien egyetértünk. A mái helyzetről elmondható, hogy mind az állami szervek, mind az állampolgárok többnyire igyekszenek eleget tenni a törvényességgel kapcsolatos kötelezettségüknek. Ha nem így volna, nem mondhatnánk, hogy hazánkban törvényes rend van. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy esetenként nem fordulhatnak elő jogsértések. Az ügyészség alkotmányos, de egyben politikai feladata is, hogy a bizonyí­tottan elkövetett törvénysértést a saját esz­közeivel megszüntesse. A mindennapi élet­ben számolni kell azzal is, hogy a közhangu­latot kedvezőtlenül befolyásolhatják az ilyen-olyan eljárások hibái, az ügyintézésben mutatkozó bürokratizmus, az ügyfelekkel való kultúrálatlan bánásmód. Egy-egy hibás eseti döntés széles körben káros hatású lehet — főleg ha téves, szubjektív, ráadásul pökhendi stílusban közölt jogértelmezésen alapul. . Ilyen helyzetben, a gyakorlatban, mi­ként érvényesül a törvényesség tör­vénye?-— Igyekszünk egyre határozottabban, egyre következetesebben fellépni e jelenségekkel 4 7* ÁJ a törvényesség érvényesítéséről, az ügyészségek feladatairól szemben, elvégre a jogsértések megelőzése mindannyiunk kötelessége és érdeke. Ennek érdekében a jövőben erősíteni szükséges az ügyészi szervek általános törvényességi felü­gyeletét. Ellenkező esetben egyes hatósági szerveknél, illetve az őket képviselő szemé­lyeknél teret kaphatna az önkényes jogsza­bály-értelmezés, illetve az ezen alapuló jog­­alkalmazás. Az érem másik oldalát nézve azonban azt is látni kell, hogy az állampolgá­rok egy része sűrűn törekszik a jogszabályok kijátszására, a különböző kiskapuk keresésé­re. Sőt! E magatartás több tekintetben is terjedőben van. Természetesen, mindennek kapcsán jó tudatosítani, hogy mind a ható­ságok elleni, mind a magánszemélyek elleni ügyészi fellépés csupán konkrét bizonyítékok esetében lehet igazán eredményes. JT'j. Váltsunk témát! Nevezetesen arra Lí Lr gondolok, hogy napjaink egyik leg­fontosabb társadalmi teendője az ország gaz­dasági egyensúlyának helyrebillentése. Szinte önkéntelenül fogalmazódik hát a kérdés, vajon az eredményes gazdálkodásra való törekvés nem csorbitja-e a törvényesség érvényesülé­sét? — Azoknál a vállalatoknál, ahol a gazdálko­dás törvényes keretekben folyik, semmi eset­re sem szenved csorbát a jogszabályok be­tartása. Ahol azonban nem tisztességes, ha­nem spekulációs törekvések érvényesülnek, esetleg a monopolhelyzetükkel élnek vissza, ott nemcsak az állami törvényességi felügye­letet ellátó szerveknek akad munkája, hanem sok esetben ügyészi intézkedést is kell tenni. Általános tapasztalat, hogy a gazdasági élet törvényességi gondjait a következetlen szer­ződési fegyelem, a kötelezettségek formális számonkérése, a visszaéléseket elkendőző korrupció idézi elő. A zavarosban halászók, a tervmutatókat szépítgetök, az egyoldalú elő­nyüket keresők, az új. jogtalan utakat és lehetőségeket kutatók körében gyakorta fel­ütik a fejüket a nyerészkedési törekvések. Szinte akasztófahumornak tűnhet, de tény, hogy erre néha éppen a túlzottan bonyolult jogalkalmazási és ellenőrzési rendszer is le­hetőséget ad. Tehát bőven van még mit tenni a különféle jogsértések megelőzése ér­dekében! — Valóban van, és nem is kevés. Az általá­nos törvényességi felügyelet ezért a jövőben még fontosabb része lesz az ügyészi munká­nak, a törvényesség állami garanciarendsze­rének. Ezért hát az ügyészi tevékenységre is érvényes, hogy sok tekintetben kell megújul­nia, hatékonyabbá válnia és alkalmazkodnia kell társadalmunk változó körülményeihez. Természetesen, ez nem jelenthet enged­ményt a törvényességi követelményekből, vagy azok biztosítékaiból. Épp ellenkezőleg: a társadalmi előrehaladás szempontjából még erőteljesebben kell koncentrálnunk az olyan lényeges kérdésekre, mint például a jogszabályok alkotmányossága, az állami szervek törvényes működése, az állampolgá­ri jogok érvényesítése és a kötelességek teljesítése. CQ: A tisztelet és a bizalom látszólag két egyenértékű fogalom — ha az igaz­ságszolgáltatás kapcsán említjük. Ám ha az ember azt tátja, hogy a jogász agyon van halmozva ügyekkel, aligha hiszi el, hogy az illető képes elmélyülni napi munkájában... — Egy vérbeli jogászt sem úgy kell elképzel­ni. hogy egyszerre százötven ügyet tart a fejében. De akinek kenyere és szenvedélye az igazságosság, az mégis minden egyes ügynek extra utánanéz, minden tárgyalásra külön-külön felkészül. Elvégre ügyész vagy bíró legyen az illető, fontos életviszonyokat kell elrendeznie. MIKLÓSI PETER 2

Next

/
Thumbnails
Contents