A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-22 / 30. szám
LnJ TUDOMÁNY TECHNIKA Beszélgetés Sándor Andrással a pszichotronikáról A KVANTUMGENERÁTOR CSODÁKAT MŰVEL technikai eszközökkel (videó, fényképezőgép, filmkamera), amelyek segítségével megörökíthetjük azt az energiát. Ha például kezünkkel megérintünk egy apró magocskát, aktiváljuk azt, vagyis fokozzuk a reakcióképességét, és ez apró lángnyelvecskék formájában jelen van a magocska körül. Az olyan magocskánál, amelyet nem érintettünk, ez a jelenség vagy csak elenyésző mennyiségben, vagy egyáltalán nem figyelhető meg. Ezt az energiát igyekezett mesterségesen gerjesz-Azon keresztül csurgattuk le a szemeket, közben lézersugárral pásztáztuk végig. Korai fajta árpával kísérleteztünk. Utána elvetettük a magvakat, de vetettünk olyanokat is, melyeket nem ért lézersugár. A két árpatáblát egyszerre arattuk le. Az eredmény bennünket igazolt: a besugárzott magvaknak 8,41 %-kal volt magasabb a terméshozama. — Azóta bizony sok nyaralóvendég megfordult Szencen, és ahogy elnézem a munkahely jól berendezett, sok érdekes műszer 1987. január 1-től a szenei (Senec) Gottwald utca egyik épületének falán piros cégtábla figyelmezteti a járókelőket — a következő felirattal: Výskumný ústav živočíšnej výroby Nitra Pracovisko experimentálnej psychotroniky. (A Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet Kísérleti Pszichotronikai Munkahelye.) A kutatócsoport vezetője Sándor András mérnök, az új tudományág egyik legjobb hazai szakembere. — Az olvasók többsége, úgy vélem, most találkozik először ezzel a fogalommal. Elmondanád, mi is az új tudományág lényege? — Több mint három évtizede Fernando Clerc francia mérnök új fogalmat alkotott. Pszichotronika névvel illette azokat a jelenségeket, amelyeket a gondolkozás, az érzelmek és az akarati impulzusok nyomán az emberi testből kisugárzott energia vált ki. Vagy másképpen: a pszichotronika olyan interdiszciplináris tudományág, amely az élő szervezetek és a külső környezet közötti külső és belső összefüggéseket vizsgálja, valamint az ezekkel kapcsolatos energetikai és informatikai jelenségeket. Mondhatnám úgy is, hogy a pszichotronika a tudat, az energia és az anyag közötti kapcsolatokat tanulmányozza. Ezeknek a kapcsolatoknak a kutatása is hozzájárul az emberek eddig még nemigen vizsgált képességeinek, adottságainak a megértéséhez — egyszersmind az élő anyag és a világ mélyebb megismeréséhez. — Az eddig elmondottakból kitűnt: nem mindennapi foglalkozást választottál. Úgy tudom, eredeti szakmád: elektromérnök. Hogyan jutottál el a pszichotronikához? — Még nem múltam tizenöt éves, amikor már szinte mindennapos látogatója voltam a bratislavai egyetemi és technikai könyvtárnak. Az egyik alkalommal igazi könyvritkaságra bukkantam. A mű 1901 -ben jelent meg, a címe: Levelek Ódról és Delejről. Elég nehéz volt felütnöm, mert a lapjai fel sem voltak vágva. Szerencsére volt nálam zsebkés, így bizonyos, hogy a könyvet minálunk én olvastam el először. Aztán következett a többi hasonló témájú munka, amelyek felcsigázták érdeklődésemet. Az egyetemet szülővárosomban, Bratislavában végeztem. Dolgoztam a Szlovák Tudományos Akadémián, a kibernetikai intézetben, majd a Csehszlovák Metrológiai Intézet alkalmazottja lettem, ahol 1983-ban pszichotronikai laboratórium létesült. A pszichotronikával a 70-es években kerültem kapcsolatba. Huszonöt esztendeje Prágában alakult meg a Nemzetközi Pszichotronikai Társaság, az IAPR. Szintén Csehszlovákia fővárosában zajlott le 1973-ban az I. Nemzetközi Pszichotronikai Konferencia, melyen természetesen ott voltam, de részt vettem az ezt követő monte carloi, tokiói és a többi tanácskozáson is. — Mi volt a döntő motívum, hogy „pszichotronikus" lettél? — Hét esztendővel ezelőtt Alma-Atába utaztam egy szemináriumra, melynek témája a lézeres agrotechnika volt. A kazah fővárosban láttam először, hogyan sugarazzák be lézerrel a vetömagvakat, és hogyan pásztázza végig a vörös sugár a vetést. Olyan munkahelyre is ellátogattam ott-tartózkodásom idején, ahol a színek, a hang és az akupunktúra szervezetre gyakorolt hatását tanulmányozták. Alma-atai tartózkodásom idején ötlött fel bennem először, hogy mindezt jó lenne nálunk is megcsinálni. — Mielőtt folytatnánk a beszélgetést, légy szíves, mondd el nekünk a lézeres agrotechnika lényegét és alkalmazási területeit. — A lézeres bioaktiválást a mezőgazdaságban lézeres agrotechnikának nevezik. Ez pedig nem más, mint különféle agrotechnikai eljárások összesége, együttese, amit optikai kvantumgenerátorral vagyis lézerrel valósítanak meg. Ez az eljárás alkalmazható a vetőmag vetés előtti előkészítésére, a növények vegetációs időszakában, a tenyészállatok esetében, de vizet és talajt is szoktunk lézerrel aktiválni. Itt jegyzem meg, hogy a lézeres bioaktrváció alkalmazásával fokozható a terméshozam, és az állattenyésztésben is kedvezőbb eredményeket lehet elérni anélkül, hogy az agrotechnikai vagy az állattenyésztési feltételeket megváltoztatnánk. Nagy előnye továbbá a lézeres agrotechnikának a vegyi és a biokémiai módszerekkel szemben, hogy alkalmazása gazdaságilag előnyösebb, s amellett nincs semmilyen negatív hatása a környezetre és a termékek minőségére. — Milyen kapcsolatban van tehát a lézer a pszichotronikával? — Egy kicsit visszatérnék a múltba. Hajdanán a földművelő ember talán nem is sejtette, hogy mikor kezével széthintette a vetőmagokat, saját energiájával vértezte fel azokat. Korunkban már rendelkezünk olyan teni Viktor Mihajlovics Injusin, a Kazah Állami Egyetem biofizikusa, aki a magvakat hélium-neon sugarakkal pásztázta végig. Már az első eredmények megerősítették feltételezéseit. Amint a lézersugarak bekerültek a növényekbe, valamennyinek az energetikai tulajdonságai felerősödtek. Ezt tapasztalta pl. az árpamagvak besugárzásánál. A lézerrel „kezeit" magvak előbb kezdtek el csírázni, és ami még lényegesebb: a terméshozamuk 15 %-kal magasabb volt, mint azoké, amelyeket nem ért sugárzás. — Tehát, ha jól értettem, a lézersugár helyettesítheti az emberi energiát... ? — Úgy van. Az élőlények pedig be is fogadhatják és akkumulálhatják a lézersugarakat. Lehet, hogy egy kicsit hihetetlenül hangzik, de való igaz, hogy a növényeknek is van kedvenc színük. Íme, néhány példa: a retek a kék színt kedveli, a vöröshagyma a narancsvöröset, a napraforgó pedig a lilát. Elnézést kérek a hölgyolvasóktól, amikor a következő hasonlattal élek. Férfitársaimmal együtt gyakran tapasztaljuk, hogy a hölgyek életkedve, optimizmusa növekszik, ha kedvenc színű ruhájukat öltik fel. Nos, a növényeknél is ez a helyzet. A kedvenc színükkel besugárzott magvak korábban ébrednek téli álmukból, gyorsabban növekednek, ellenállóbbak lesznek. — A beszélgetésünk elején említetted, hogy amikor Alma-Atában jártát, akkor határoztad el, hogy nálunk is létre kell hozni egy kutatóközpontot. — Valóban. A kísérleteket hat esztendeje, 1982-ben kezdtük el. Szinte a nulla pontról indultunk. Törekvéseinket támogatta Štefan Matejčík, a Szenei Állami Gazdaság akkori igazgatója. Kísérleteinket úgy kezdtük, hogy egy régi szék ülőkéjébe lyukat fúrtunk és azon egy öreg kipufogócsövet vezettünk át. látható itt... Úgy értesültem, munkátok iránt egyre nagyobb az érdeklődés. — A műszerek nagy részét én készítettem, alakítottam át. Jelenleg hat lézerkészülékkel rendelkezünk. Szlovákia-szerte 11 kísérleti bázist építettünk ki. Ma már főiskolai szakdolgozatok konzultációit is vállaljuk. Tanítok a bratislavai elektrotechnikai szakközépiskolában. Munkánk iránt élénken érdeklődik a Nyitrai Mezőgazdasági Szakközépiskola is. Jó alkalom kínálkozik arra, hogy összekapcsoljuk, hogy az egyik iskola tanulói által készített műszereket a másik iskola tanulói a gyakorlatban is kipróbálhatnák, — A lézeres agrotechnika különböző területein kívül mire terjed ki a tevékenységetek? — Feladataink közé soroljuk a geoaktív zónák feltárását, a föld mágneses terének variációjával szabályozható terméshozam prognózisát, tanulmányozzuk a mezőgazdasági épületek helyének hatását az állatok egészségi állapotára, valamint a bennük elraktározott magvakra. — Elmondanád, milyen hatással vannak a geoaktív zónák a mezőgazdasági termelésre? — Tudomásom szerint már 100 esztendeje jelennek meg a szakirodalomban olyan munkák, amelyek azt bizonygatják, hogy néhány lokalitás (hely) negatív hatást gyakorol az élő szervezetre. A geoaktív zónák negatív hatásáról a legjobban a mezőgazdaságban győződhetünk meg. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért gyenge eredmények oka — a termelés megfelelő irányítása és a szükséges gondoskodás ellenére — az, hogy a növények és az állatok viszonylag hosszú ideig vannak olyan helyhez kötve, ahol kiszolgáltatottak a geoaktív zónák negatív hatásának. A mi munkánk ilyenkor a következő: műszereinkkel megállapítjuk és mérjük a geoaktív zónákat, abból a célból, hogy megfelelő helyet találjunk a mezőgazdasági objektumok építésére. Ha pedig már felépült az objektum, a benne lévő állatokat, növényeket lézersugárzással kezeljük — aktiváljuk, hogy ellenállóbbak legyenek. — A munkát egy háromtagú csoport végzi. Ezenkívül honnan vársz és kapsz is támogatást ? — Minden új dolognak vannak pártfogói és ellenzői. Szerencsére az előbbiek vannak túlsúlyban. Munkánkat felsőbb pártszerveink is érdeklődéssel figyelik, és már többször biztosítottak bennünket támogatásukról, Szerencsére eredményeink azt bizonyítják, hogy jó úton járunk. Biztosak vagyunk benne, hogy munkánk eredményeit hasznosítani fogják az élet szinte minden területén. Talán a következő évezredben — ami már nincs messze — mindenki számára ismert és elismert tudomány lesz a pszichotronika. — Kívánom, így legyen, és köszönöm a beszélgetést. BALAJTI ÁRPÁD 16
