A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-15 / 29. szám
IGORRÓL ÉS UTASOKRÓL bent kell ülni a kocsiban és nem szabad kiszállni. . . Van-e hát az ellenőrzésnek egységes rendje ? — A vámvizsgálat lefolytatásának rendjét jogszabályok határozzák meg. Minden határvámhivatalnál érvényes az utas jelentkezési, áru bejelentési és árubemutatási kötelezettsége. A technikai részleteket azonban — így például azt. hogy a kocsiban vagy a hivatali épületben történik-e meg a vizsgálat — az adott körülmények határozzák meg. Az ellenőrzés rendjét az átkelőhely biztonságáért felelős határőrséggel közösen alakítjuk ki. Gondolom. mindebből már nyilvánvaló, hogy a vámvizsgálati módszerek azonosak, de a lebonyolítás módszerében lehetnek kisebb különbözőségek. — Napjainkban a külföldről hazatérők közül sokan hoznak magukkal értékesebb használati tárgyat. Rendszerint olyan műszaki cikket, ami itthon hiánycikk. avagy túlságosan drága. Az elmúlt két-három évben életbe lépett új vámrendelkezések nagyjából megkönnyítették az ilyen jellegű magánbehozatal feltételeit. A vám nyilván ebben a tekintetben is sokoldalú szerepet tölt be... — A magánforgalomra vonatkozó vámrendelkezések, illetve az ezzel összefüggő deviza- és adójogszabályok is. mindig a saját használatra és a megnyugtató valutáris háttérrel vásárolt, esetleg ajándékba kapott cikkek vámkezelésének rendjét könnyítették meg. A hangsúly tehát a saját használaton, nem pedig az eladáson, az üzérkedésen van. Ezt nyomatékosan hangsúlyozni szeretném. Devizagazdálkodási érdekeink, koronavédelmünk megkívánja, hogy a külföldről származó műszaki cikkek behozatala közgazdaságilag meghatározott keretek és érvényes jogszabályok által irányított feltételek között menjen végbe. Előírásaink ezért elősegítik a korszerű, hazánkban is keresett technikai eszközök saját célú megvásárlását, de akadályozzák az eladásból származó, munka nélküli haszonszerzést. Világosan látni kell azt is, hogy a korszerű műszaki cikkek elterjedését semmiképpen sem a magánforgalomra vonatkozó vámrendelkezések döntik el, legfeljebb valamelyest befolyásolják azt. — Befejezésül hadd idézzek egy közszájon forgó anekdotát! Eszerint egy közös háztartásban mindig az anyósnak, a kaszárnyában az őrmesternek, a határátkelőhelyen a vámtisztnek van igaza!. . . Önnek mi a véleménye erről? — Hogy tréfának tényleg nem rossz, amit mond ... Komolyra fordítva azonban a szót: egy vámtisztnek akkor van feltétel nélkül igaza, ha rájön az utasok ilyenolyan turpisságaira. Különben még a határsorompók között is csak annyi joga és igaza van, mint a vám- és devizaelőirásokat tiszteletben tartó utasnak. Bízom benne. hogy ezt az idei turistaidényben is mind többen így tapasztalják majd. MIKLÓSI PÉTER KOLÁZS: KRÁĽ S. KLÁRA Város a dombháton Nem is olyan régen történt: a második világégést követő békés épitőmunka esztendeiben Közép-Szlovákia iparilag egyik legelmaradottabb vidékén, az Ipoly mentén. Kékkő (Modrý Kameň) nagyhírű várának emlékárnyékában Nagykürtös (Veľký Krtíš) néven, új város született. A helység 1968 derekától, idestova húsz éve, Szlovákia egyik legfiatalabb járásszékhelye is. Az akkortájt alig három és fél ezer lakosú icike-picike város mára mintegy 14 000 lakost fogadó, ám valójában arc nélküli településsé terebélyesedett. A szelíd dombok lábánál, füzek takarásában tovacsörgedező Kürtös-patak mentén falusi sátortetős házak dacolnak az idő múlásával, míg odébb, a módfelett forgalmas országút túloldalán már többemeletes újkori toronykaptárak sorakoznak. A város szívének számító, hihetetlen lassúsággal épült művelődési központot félkaréjban szürke, ormótlan bérkaszámyák ölelik körül. Számtalanszor bebarangoltam már a település minden zegét-zugát, mégis csak mosteszmélek rá: Kürtösnek valójában igazi főtere sincs. A domboldalról viszont frissiben átadott, színes, gyermekzsivalytól hangos lakótelep figyeli a várost. — Húsz esztendeje — magyarázza Viliam Bayer, a városi nemzeti bizottság alelnöke a székhelyalapítás körülményeit — e vidék lakosságát is Losoncról (Lučenec) igazgatták. Az embereknek Ipolyhidvégről (Ipeľské Predmostie), Terbegecről (Trebušovce), vagy teszem azt Ipolyvarbóról (Vrbovka) például hosszú évekig Losoncra kellett, ügyes-bajos dolgaik intézése végett buszozniuk. Nagykürtös nevét, a közeli Dolina-szénbánya révén ismerte meg az ország. Valamirevaló ipari üzem, netán több munkást foglalkoztató vállalat nem létezett a környéken. Szükség volt hát egy új járás (székhely) megalakítására. És 1968 őszétől Kürtös határában egyszerre fióküzemek, gyáregységek alapjai kerültek a természettől elorozott, posványtól megszabadított, eladdig csupán békalencsét termő, hizlaló talajba. A kenyérkereső férfiak (és nők) számára, mivel többnyire kiemelt beruházásokról volt szó, jó munka- és kereseti lehetőség kínálkozott a Liaz, Tesla, Pieta egyre jobban terjeszkedő gyártó- és szerelőcsarnokaiban, termelőhelyiségeiben. Természetes szinte, hogy más, messzi vidékekről is egyre több (fiatal) ember költözött a városba. Persze, az új honfoglalók kis idő után már nem csupán keresni, de a pénzükért érdemlegesen vásárolni és szórakozni: színházba, moziba járni, no meg sportolni is színvonalasan szerettek volna ... A nagy beruházású állami építkezéseknek errefelé ma is megadják a módját: most is akad Nagykürtösön egy-két, több tízmillió koronát felemésztő, jobbára csak épülgető „félüzem", amelynek több éves határidőcsúszás, többszöri kényszermódositás ellenére sem végleges az avatási határideje. Elsősorban a rendelőintézetre és a tejüzemre gondolok. Érveket, álindokokat lehetne találni... De a szócséplés ma már kevés, tettekre van szükség mindenütt. El ne felejtsem megemlíteni: a járásszékhely üzemei mintegy 5 000 embert foglalkoztatnak. A hivatalnokok népes hadát már nem is mondom. Azért van mivel büszkélkednie is a városnak. De van ám. A művelődési központ mostanság már egyre több színvonalas szó-A Pieta üzemében mintegy 900 nő dolgozik szeresére duzzadt a város lélekszáma. A gyors gyarapodás azonban sok feszültség, súrlódás forrásává is vált. Sok helyről érkeztek mihozzánk az emberek, s bizony nem csupán jó szándékú, dologszerető népek telepedtek le a bányászvárosban. Sok még a pótolnivalónk, de mostani garasféltö világunkban nem jut mindenre, egyszerre elegendő pénzmennyiség. Sok a cigány Nagykürtösön. A Bányász utcai bérházakat éppen ők züllesztették le a faluszéli pérók színvonalára. Számuk ma már jóval meghaladja az ezret. Többen becsülettel, példásan élnek közülük. Példának okáért Berki Dezső bányász és családja. Dezső büszkén vezet körbe ízlésesen berendezett lakásukban, a felesége pedig, míg mi beszélgetünk. illatos kávéval kínál. Az új lakótelepeken sok a gyerek, de kevés a játszótér A UAZ gyáregységében modem gépekkel folyik a termelés rakozási lehetőséget, jó hírű műsorokat kínál. A tájoló színházak is gyakran és szívesen járnak Nagykürtösre. A lakosok meghatározott óraszámban a város 6 tornatermének bármelyikét igénybe vehetik. A 12 sportegyesület közül talán a sok fiatalt tömörítő Slávia és a kórház Elán névre hallgató tornaklubjának tenisz-szakosztálya a legnépszerűbb. — Adósak vagyunk a kicsiknek gyermekjátszóterekkel — vallja be önkritikusan a szimpatikus alelnök —, a felnőtteknek pedig a jégstadionnal és az uszodával. Remélhetőleg azonban a közeljövőben — társadalmi munkában persze — mindkét létesítmény építéséhez hozzákezdhetünk. Továbbmegyek: kellene a jó mesterember is, akár a falat kenyér. Az elmúlt húsz év alatt a négy— Államunk, szocialista társadalmunk mindenki számára egyformán biztosítja a megélhetéshez szükséges lehetőségeket és jogokat — vélekedik a fiatal bányász —, sajnos azonban, többen — s legfőképp a mi fajtánk közül valók — nem tudnak, sőt, talán nem is akarnak élni a lehetőséggel. Pedig kár, nagy kár. A Szőlöske-lakótelep csinos bérházrengetege között leánykák és kisfiúk hancúroznak, estefelé viszont már a tizenévesek veszik át tőlük a terepet. Játszóteret mutatóba találni csak. — Kevés az iskola is — jutnak eszembe séta közben Viliam Bayer szavai —, alapfokú tanintézményeinkben ezért váltómüszakos tanítás folyik. Hamarosan tető alá kerül egy újabb tanoda, de az égető gondokat a sokhelyiséges épület sem tudja maradéktalanul megoldani. Viliam Bayer 21 esztendeje él a bányászvárosban, 16 éve dolgozik a városi nemzeti bizottságon, s már kürtösi polgárnak tekinti magát. — A közeljövőben — említi búcsúzóul — kis területen sok mindent szeretnénk felépíteni. Merem állítani, hogy a gondokkal együtt is, szép város Nagykürtös. Csak sokan nem tisztelik eléggé a lakóhelyüket. Néhány esztendő múlva 20 000 ember él majd itt. A közelmúltban Csemadok-alapszervezet alakult Nagykürtösön. Az egyesületnek 143 tagja van, az elnöki teendőket Pölhös Árpád látja el maradéktalanul, a klubvezetést pedig Bodzsár Gyula lapszerkesztő vállalta magára. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei 13
