A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-12-16 / 51. szám

/ O. R. COHEN A KIS HAMIS William Gordonnak világéletében ártatlan nézésű sötétkék szeme volt. A válla széles, a külseje fiatalos, vonzó, de egy fikarcnyi lelki­ismeret sem volt benne, ezért a barátai csak kis pimasznak titulálták. Gond nélkül élte világát, ügyesen megszerzett mindent, ami csak megtetszett neki, ami után éppen vá­gyott ... Pénzt, autót, nőket... A luxushajó a part felé közeledett, fedélze­tén önfeledten szórakoztak az utasok. William Gordon egy karcsú szépséggel társalgó« a hajókorlátnak támaszkodva. Itt a hajón ismerkedtek össze. — Valóban szándékában áll megtenni? Ez ellentmond az előírásoknak, Angéla. Ez nem helyes...! — Semmi újat nem mond ezzel. Gordon úr. Egyre-mást követem el a közlekedési ki­hágásokat, hisz bármerre járok, szinte szá­guldók a kocsimmal. Én már csak ilyen bűnöző típus vagyok .. . William Gordon csak a fejét rázta. — Ez bolondság, leikecském. Mi lesz, ha rájönnek? Tízezer font értékű gyémántnyak - ék ...! Gondoljon a családjára, Angéla! Jó­kora pénzbüntetést sózhatnak a nyakába, az is lehet, hogy még el is ítélik... Szellőztetni fogják az újságok, megéri ez magának? — Engem tulajdonképpen nem is a pénz érdekel tiltakozott Angéla. — Sportot látok benne, tényleg, amolyan jó murit.. . Dupla értéke lesz számomra a nyakéknek, ha rá­gondolok, hogy túljártam a vámosok eszén. — Csak ne legyen benne oly biztos, hogy túljárhat az eszükön, Angéla. Hová rejtette? A lány óvatosan körülnézett, csak aztán súgta meg egészen halkan: — A duplafenekü toalett-táskám rejtett rekeszébe. Utóvégre csak nem akad olyan vámos, aki turkálni fog egy piperekellékekkel teli női táskában? — Nem okvetetlenkedem tovább. Hanem azért legyen óvatos! — Ne aggódjék. Gordon úr. A férfi megszorította a lány kezét: — Féltem magát... — Meglátogat majd a börtönben? — Megpályázom a fegyőri állást, eskü­szöm — mondta mosolyogva. A hajó utasai javában mulattak. Fél három tájban William Gordon egyik Az egyenruhás katonákból alakított katonaze­nekarok a szervezett zsoldos hadseregekkel együtt születtek, a XVI. század elején. Amikor Habsburg V. Károly és a francia I. Ferenc csapatai 1515-ben Marignanónál, majd 1525-ben Paviána! megütköztek, a csapatát már trombiták harsogása és üstdobok pergése kísérte. A később is főleg fúvós és ütőhangsze­reken játszó katonazenészek hamarosan elő­kelővé vált céhekbe tömörültek, és a civil zenészekkel szemben számos előjogra tettek szert. Általában az uralkodók is megbecsülték a katonazenekarokat. XIV. Lajos kedvenc ze­táncosának gondjaira hízta a gyönyörűséges Angélát, s a hangos zene kíséretében min­den feltűnést kerülve ellopakodott a legkö­zelebbi folyosóig. Angéla elégedetten mo­solygott. Gordon lesietett az alsó fedélközbe, és belépett Angéla kajütjébe. Gyorsan felnyitot­ta a becsomagolt bőröndöt, ügyesen elöko­­torta belőle a toalett-táskát. Úgy dolgozott, mint egy menő sebész operáció közben. Felnyitotta az álfenéket, kivette belőle a nyakéket, és a zsebébe csúsztatta. Aztán mindent a helyére rakott... Angélának valószínűleg halvány sejtelme se lesz róla. hogy a nyakék már nincs ott. S remélhetőleg soha többé nem találkozik vele. Reggel kilenckor a vontatógözös bevitte őket a kikötőbe. William Gordon épp a vámosoknál találkozott össze Angélával. A lány nyugodt volt és vidám ... Ezt látva megkönnyebbülten sóhajtott fel. Tehát még nem fedezte fel a nyakék eltűné­sét. Tisztán hallotta a lány nyugodt hangját, ahogy a vámtiszthez fordult: — Még valamit, uram. Majdnem megfe­ledkeztem róla. Azzal mosolyogva Willi Gordonhoz lépett, belékarolt s így csicsergett: — Drágám, kérlek, add csak ide a nyak­ékem .. .1 William Gordon mindent megértett. A keze izzadt, ahogy a mellénye zsebébe nyúlt. Kényszeredetten húzta elő az ékszert. Előbb arra gondolt, hogy azt mondja, az övé, de aztán... Az ő múltja nehezen viselné el, hogy jobban a körmére nézzenek :.. Szinte felszisszent fájdalmában, mikor arra gondolt, hogy Angéla számolt ezzel a fejleménnyel. — A bestia! Gyönyörű, s milyen raffi­nált... Angéla a vámtiszthez fordult: — Csodálatos ajándék karácsonyra, ugye ? Ez az úr ragaszkodik hozzá, hogy a saját költségén vámoltassa meg. Ugye milyen kedves és figyelmes ... Eközben rajongó pillantást vetett William Gordonra, s a szeme ragyogott az örömtől, amikor hozzátette: — Remélem, hogy az úr nem szab rá ki túlságosan magas vámot... William Gordon szinte érezte szive heves ^ dobogását, s még csak nem is hallotta közben, ahogy a vámos odasúgta Angélá­nak: — Nagyon kérem, írja fel ide nekem a telefonszámát, föltétlenül fel kell hívnom, magácska nagyon tetszik ... Angéla élvezte a helyzetet, kacéran mo­solygott : — Miért is ne ...? Maga is tetszik ne­kem ... Vércse Miklós fordítása neszerzőjére, Lullyre bízta katonazenekara szervezését. Napóleon seregeit is jól fizetett hatalmas katonazenekarok kísérték. Eleinte elsősorban a katonák felvonulásához, menete­léséhez és katonai ünnepségekhez szolgáltat­tak pattogó ritmust a katonazenekarok. Idővel azonban térzenét is szívesen adtak a pompás egyenruhát viselő, látványos méretű botját egy artista ügyességével forgató katonai karmes­ter, a tamburmajor vezényletével. Az úgyneve­zett katonadalok viszont a népdalok egyik ágaként fejlődtek ki. Nálunk a kuruc korban kezdtek népszerűvé válni. JOGI TANÁCSOK „Remény" jeligéjű olvasónk azt írja, hogy a szülei még 1966-ban 6 000 koronáért meg­vettek egy keskeny telken épült öreg házat, adásvételi szerződést is készítettek, de az átírással senki nem törődött, így a szerződés regisztrálására sem került sor. Most. 22 év elteltével építeni akartak a telken, amihez a tulajdonjog igazolása is szükséges. Ekkor derült ki, hogy az ingatlan tulajdonjogilag még az eladó nevén áll. Az eladóhoz fordul­tak, aki azonban letagadta, hogy a telket eladta és azt állítja, hogy azt csak bérbe adta és a lefizetett 6 000 korona is csak haszná­lati díj (bér) volt. Ezért azt követeli, hogy újra vegyék meg az ingatlant. Olvasónk azt kérdezi, mit tegyenek a szü­lei, kihez forduljanak? A Polgári Törvénykönyv 46. S-a szerint az ingatlanátruházáshoz (eladáshoz) írásbeli szerződés szükséges, azonkívül a 134. 5 ren­delkezése értelmében a szerződés hatályos­ságához a szerződésnek a közjegyzöség által történt regisztrálása is szükséges. E rendelkezések értelmében olvasónk szü­lei a szerződés alapján, amely nem vált joghatályossá, nem szerezték meg az ingat­lan tulajdonjogát. Ezért a régi szerződést meg kellene újítani, ha az minden tekintetben megfelel a törvé­nyes előírásoknak és a szerződő felek aláír­ták. Ebben az esetben a régi — már kiegyen­lített — vételár mellett a közjegyzői átírási illetéket a ma érvényes ingatlanértékelési szabályok szerint megállapított érték után kellene kiszámítani és leróni. Vagy új szerződést kellene kötni, amely­ben a vételár a ma érvényes ingatlanértéke­lések, szabályok szerint kiszámított összeg volna, s amelybe természetesen be kellene számítani a már annak idején vételárként lefizetett 6 000 koronát. Természetesen eb­ben az esetben is az ingatlanátirási illetéket a mai vételár alapján kellene leróni. Még egy lehetőség volna a tulajdonjog rendezésére. De ebben az irányban olvasónk nem szolgált megfelelő adatokkal. Nevezete­sen nem írta meg, hogy szülei a kérdéses ingatlant (a telket a házzal) tényleg birtokba és használatba vették-e? Fizette-e valaki, illetve szülei fizették-e a házadót, vagy az esetleges községi illetékeket? Vagy bérbe adták valakinek? Ha olvasónk szülei az 1966-ban megvett ingatlant azóta ténylegesen használták, illet­ve azt mint sajátjukat állandóan és egyfoly­tában zavartalanul birtokolták, akkor annak tulajdonjogát a Polgári Törvénykönyv 135/a. §-a és 507/ a. S-ának 3. bekezdése értelmé­ben elbirtokolás (vydržanie) útján megsze­rezték. Ezt a tényt a helyi nemzeti bizottság által kiállított hivatalos igazolás alapján esetleg közvetlenül az illetékes állami közjegyzősé­­gen érvényesíthetik, amely ilyen esetben az e tárgyban kiadott utasítások alapján járhat el. Ha ez az út nem járható — erről az állami közjegyzöségen kell meggyőződniük —, ak­kor olvasónk szüleinek a polgári bíróság előtt ellene az eladó ellen ún. megállapítási kere­setet (určovacia žaloba) beadniuk. Ebben a peres eljárásban a bíróság az írásbeli bizo­nyítékok (eredeti adásvételi szerződés, nyug­ták, a hnb igazolása az ingatlan tényleges használatáról és zavartalan birtoklásáról) esetleg tanúvallomások alapján megállapítja, hogy a szülei az ingatlan tulajdonjogát elbir­toklás útján megszerezték. A tulajdonjognak ilyen megszerzése (elbir­toklás útján) 1983. április 1-je óta ismét MIÓTA VAN KATONAZENE? lehetséges, amint ez a Polgári Törvényköny­vet módosító 1982. évi 131. számú rendelet a 135/a. paragrafusban meghatározza. Olvasónknak tehát azt ajánljuk, hogy szülei forduljanak ismét ügyvédhez, aki az annak idején kötött adásvételi szerződés, az eladó meghatalmazása, a nyugták, a felek közti levelezés és az olvasónk levelében említett további iratok (a lakbérmegállapítás iránti kérvény elutasítása stb.) alapiján megítélheti, hogy melyik eljárási mód lenne célravezető és a legmegfelelőbb. A szerződés regisztrálásával kapcsolatban még a teljesség kedvéért meg kell említeni a Polgári Törvénykönyvnek az idézett rendelet által módosított 47-ik S-a 3. bekezdésének rendelkezését, amely szerint az adásvételi szerződés regisztrálását a megkötéstől szá­mított három éven belül kell a közjegyzőnél indítványozni, mert különben a törvény azt a vélelmet állítja föl, hogy a felek a szerződés­től elálltak. „ Tv-antenna " jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy kell-e a saját tetőantenna felszerelésé­hez a háztulajdonos (házkezelőség) engedé­lye? Olyan házban, ahol már van közös anten­na, annak a használata a lakáshasználathoz tartozik. Ebben az esetben a háztulajdonos (a házkezelőség) köteles azt karban tartani, a kijavításáról a hibák eltávolításáról saját költ­ségén gondoskodni. A háztulajdonosnak (a házkezelöségnek) nincs szüksége a lakók beleegyezésére ah­hoz, hogy a házon közös tetőantennát léte­sítsen. Ha a házon nincs közös antenna, akkor a lakónak nincs szüksége a háztulajdonos (a házkezelőség) beleegyezésére ahhoz, hogy saját egyéni antennát szereljen fel. De az egyes községek (városok) házirendje bizo­nyos előírásokat adhat ki az egyéni antennák létesítésére, hogy a háztetők ne legyenek elcsúfítva az össze-vissza felszerelt anten­nákkal. Ha azonban a házon már van közös tető­antenna. akkor a lakó csak a háztulajdonos (a házkezelőség) beleegyezésével létesíthet egyéni antennát. Az antenna létesítéséhez nincs szükség építési engedélyre, de az építési hatóság biztonsági vagy esztétikai okokból elrendel­heti az antenna áthelyezését. „Kamat" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy kell-e kamatot fizetnie és mennyit, ha munkatársától pénzkölcsönt vett fel? A Polgári Törvénykönyv 387. S-a abból az elvből indul ki, hogy az állampolgárok közötti pénzkölcsön kamatmentes. Kamatot csak akkor követelhet a hitelező, ha azt külön kikötötték. E kamat azonban nem lehet évi 2 százaléknál magasabb. Más anyagi jellegű előnyről szóló megállapodás érvénytelen. A kölcsön visszafizetésének esedékessé­gétől, amit vagy előre határoznak meg. vagy a hitelező felszólításától számítódik, a köl­csönzött pénzösszeg után 3 százalékos ké­sedelmi kamat jár. Dr. B. G. 19

Next

/
Thumbnails
Contents