A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-12-16 / 51. szám
(SOLTÉSZ REZSŐ CÍME: 1253 BUDAPEST, PF: 24) — A leveleket is? — Igen. — A riport végére odaírhatom a címét? — Örülnék, ha megtenné. — A harmadik nagylemezét odahaza készítette. Ebben szerepet játszott az előző nagylemezek sikere? — Igen. Az Opus-lemezekkel létjogosultságot szereztem otthon Is. No meg jókor jött a Szóljon hangosan az ének című dalom. Ezt a nótát az 1981-es fesztiválra írtam, és bizony majdnem kimaradt a versenyből. A selejtező során nem bizonyult alkalmasnak, aztán mégis. Szerencsém volt. Ez a dal átütő sikert hozott, és a nagylemez is. — Most már hányadik nagylemezén van túl? — Nemrég készítettem el a hetediket. A címe: Férfi világ. A férfi és a nő kapcsolata örökzöld téma, és jól „fogyasztható". A lemezen is a férfi-nő kapcsolatáról szól általános értelemben. Ha ez a nagylemez is úgy fog fogyni mint az előzők, akkor átlépem vele az egymilliós bűvös példányszámhatárt. — Népszerű, közkedvelt énekes lett. Fesztiválgyőzelmeit zsinórban szerezte. Nyert az NDK-ban, Bulgáriában, Írországban és odahaza. A fesztiválok közönségdíját minden alkalommal elhozta. Mit gondol, mitől volt jobb másoknál? — Ezen én is gondolkoztam. Az biztos, hogy voltak nálam hangilag jobb és ismertebb pop-rock énekesek. De ha valaki szereti a közönséget, az kiül az arcára, kisugárzik egész lényéből, és így azonnal megtalálja a közönség szivét. Ilyen egyszerű ez. — Én mindig úgy gondoltam, hogy aki egyszer színpadra kerül, az azért teszi, hogy művészetét átadja a közönségnek. Tehát a közönségnek él és dolgozik. Ebből adódóan szeretnie kell a közönségét — Az, hogy valaki a színpadra kerül, az még nem azt jelenti, hogy szereti is a közönséget. Vannak olyan kollégáim, akik hangjuk alapján nemzetközi sztárrá válhattak volna, csak éppen sosem tudtak azonos hullámhosszra kerülni a közönséggel. Hogy miért? Mert úgy mentek ki a színpadra, hogy nem vették észre a nézőteret, és tekintetükben nem volt semmi melegség, szeretet. Nem elég csak a zenét szeretni, a közönséget még jobban kell. Én is ezért tudtam oly sokszor elhódítani a közönségdíjat. Meg kell hogy mondjam, ma már nem szívesen vennék részt újabb fesztiválokon. — Miért? — Pályakezdőként nem éreztem igazán a fesztivál súlyát. Amikor azonban gyűlni kezdtek a trófeák, akkor elfogott valami félelem. A zsűrik szeretnek újabb arcokat felfedezni és 3—4 fesztiválgyőzelem után a gyakran látott arc megszokottá válik. És hiába nyújtanék tartalmasabb produkciót az előzőnél, nem biztos, hogy bejönne a dolog. Mindig új felfedezettek kellenek, és ez így is van rendjén. — A zene a legfontosabb az életében ? — Igen. De ha nem lenne biztos, kiforrott talaj a hátam mögött, gondolok itt a családra, nem tudnék igazán dolgozni. Kell egy nyugodt békés háttér, amit nekem a feleségem és a két gyerekem maximálisan biztosit. BALÁZS ZSUZSA (Fotó: Somfai István) Az igazi zenész olyan, mint a „kelj fel Jancsi" játék, ahányszor padlóra kerül, annyiszor tud felkelni és talpraállni, vagy önerejéből, vagy a szerencse folytán. Bevallom, azért kerestem fel Soltész Rezsőt, hogy elsősorban arról faggassam, hogyan vezetett el az útja a „megmentő" Opus lemezkiadóhoz. — 1978-ban egy nagy szakmai krízisen estem át. A Corvina együttes felbomlása után semmilyen lehetőséget nem kaptam az újrakezdéshez. Nem volt szükség több énekesre. A zenekaralapításba pedig belefáradtam. A Hanglemezgyártó Vállalatnak viszont nem kellett a szólóénekes Soltész Rezső. Valóban nem tudtam mit kezdeni magammal. És ekkor jött, a legjobb időben, Štefan Danko, az Opus szerkesztője, aki jó barátom, és felajánlott egy szólóalbumot, amit angol nyelven készít el velem. Szlovák—magyar szerzők dalait vettük fel a lemezre. A nagylemeznek sikere volt és a szlovák kollégákkal a barátság még jobban elmélyült. 1982-ben újabb nagylemezemet jelentette meg az Opus. Végre megint magamra találtam és azt csináltam, ami az életem. Visszanyertem a hitet és a bizalmat. Az amerikai vendégszereplésem alatt is, az Opus lemezei segítségével mutattak be az ottani közönségnek. Szlovákiában születtem újjá, amiért hálás vagyok. Ezért mindenfajta érdeklődést külön előszeretettel kezelek.
