A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-12-02 / 49. szám
t Ü L TUDOMÁNY TECHNIKA Több ügybuzgó társával sokáig szélmalomharcot vívott, a hivatalos természet - védelmi szervek pedig más fontosabb dolgukra és szükreszabott anyagi lehetőségükre hivatkozva csak mímelték az együttérzést, de konkrét tettekre soha/ / szakaszának végeztével jártam a helyszínen, ahol serényen folyt a munka. Ivó Križko, a tábor ügyeletes vezetője először a bánya föld alatti folyosórendszerének térképén' magyarázta meg a jelenlegi helyzetet. A tíz bejárati folyosó-A A A TÁRNÁT ÚJBÓL FELTARJAK nyászok a leendő múzeum kőlépcsői és kőlétrái pedig ugyancsak ritkaságok a javából. Ehhez hozzágondolva a szegényes bányászmundért, a vasizom feszítette mesterkezekbe képzelt kezdetleges szerszámokat, bányászlámpát és egyebet — minden bizonnyal érdekes és nem mindennapi látvány lesz majd az itt létesítendő opálbánya-múzeum tárlata. Az opál ősidők óta mágikus szépségű drágakőnek számít. Már a rómaiak egyenértékűnek tartották a gyémánttal, mert a színpompás drágakőhöz hasonlót nemhogy a föld felszínén, de még annak mélyében sem találtak. Több évszázados történelmi távlatból is büszkék lehetük arra, hogy a nemesopál egyik legismertebb és leggazdagabb bányája hazánk területén üzemelt a 20. század elejéig. A lelőhely, a Monarchia idején a Goldschmidt család tulajdonában volt és a mai Eperjes (Prešov) melletti Dubník határában terült el. Ezt a helyet ma inkább tévétornyáról ismerik, de sokan vannak olyanok is, akik hallottak, olvastak a ma is fellelhető bányarendszerröl. A Libanka-bánya környékének hangyaszorgalmú munkásai szerették és kedvelték a vállalkozó szellemű, mindig emberséges és igazságos Goldschmidt családot. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a család távozása után egy ma is látható emlékoszlopot állítottak a családanyának, Emmának. Tíz gyermeket hozott a világra s a bánya tíz bejárati folyosóját a gyermekekről nevezték el. A 19. század második felében Ausztráliában felszíni lelőhelyre bukkantak és ez megpecsételte a dubníki bánya sorsát. A föld mélyében fogyóban lévő készletek kitermelése egyre veszteségesebb volt, ezért a Goldschmidt család sem víva tovább a konkurenciaharcot, hanem továbbállt. Egy francia cég, a Bittner d’Orient Belangenay bérelte ezután a bányát, de pár hónap elteltével ők is rájöttek, nem éri meg. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után ugyan voltak még próbálkozások, de ezek sem jártak sikerrel, így 1922- ben az egykor világhírű dubníki opálbánya végérvényesen bezárta kapuit. ■ * * * A kezdetleges szerszámokkal, de túlnyomórészt kézi erővel vájt bányafolyosók több mint hatvan évig üresen tátongtak és senkinek sem számított, hogy látványosságuk mellett mekkora veszély leselkedik itt az izgága, sokszor könnyelmű és kalandvágyó turisták hadára. A Libanka-bánya többszintes labirintusszerü folyosórendszere így sokaknak keserítette meg az életét, akik képességeiket és bátorságukat túlbecsülve elindultak a föld gyomrába. Sokakat az opálkeresés kalandvágya indított el a sejtelmes folyosók világába. Aztán Juraj Kováč személyében akadt egy ember, aki a hazánkban és külföldön fellelhető irodalom s térképek segítségével tudományosan kezdett foglalkozni a bánya 20 kilométeres folyosórendszerével. Ma, úgy hírlik, ő az egyedüli, aki a bánya bármely részéből egy szál villanylámpával is a felszínre tud jutni. A bánya tudományos megfigyelése mellett figyelme a rakoncátlan turistákra is kiterjed: figyelmezteti őket az eltorlaszolt bejáratoknál ólálkodó veszélyre, az opálkeresés hiábavalóságára, valamint arra, hogy a sötét folyosókban előforduló denevérek világa védett. A majdani múzeum főbejárata itt a Jó- A' központi szellőzőnyílás hatalmas kráterét egy vasrács zárja el a külvilágtól zsef tárnánál lesz Ezeken a folyosókon elindulni életveszélyes — mondja Ivó Križko sem szánták el magukat. Amikor a SZISZ SZKB több társszervezővel egyetemben meghirdette a „Tökéletes tervrajzokat keresünk" országos versenyét, Juraj Kováč is benevezett. Dolgozatában behatóan foglalkozott a volt opálbánya ismertetésével, ezen kívül pontos térképet, tervrajzokat készített arról, hogyan lehetne a bányát megmenteni az utókornak. Javaslatának lényege egy bányamúzeum kiépítése volt a József tárna ezer méteres szakaszán. Az egyedülálló dolgozat nagy visszhangra talált és mindenki a megvalósítása mellett foglalt állást. A SZISZ Kassai (Košice) Városi Bizottsága felkarolva az ötletet azonnal elkezdte a gyakorlati megvalósítást és az egész átalakítási munkálatok védnökévé vált. így bontott zászlót ezelőtt két évvel a SZISZ életfatábora a dubníki opálbányák mellett. * * * A hat évre tervezett építés második ból ezidáig hat van lezárva, köztük a legfontosabb József tárna is. Már a helyszínen mutatta, hogy tavaly két bebetonozott folyosót próbáltak erőszakkal felnyitni a kíváncsi turisták — az egyik helyen még robbantásra is vetemedtek —, s így ez nekik is pluszmunkát eredményezett. Az idén betonozták be és látták el vasráccsal a központi szellőző hatalmas kráterét, a fiatalok munkája nyomán lett vasbetonos titok a Richárd-táma, ottjártamkor pedig épp az Apollónia-tárnán dolgoztak. A bányafolyosókba is lehetőségem volt besétálni. A túlnyomórészt kézzel vájt folyosókban még most is láthatók az évszázadokkal ezelőtt ejtett vésöcsapások nyomai. A villanylámpa fényénél is érdekesnek, nem mindennapi látványnak tetszettek az álkarszt egyedi kőzetmintái, szinte emberfeletti teljesítményt sugalltak az ún. száraz falak, melyeket hatalmas kődarabokból emeltek a bá-A fiatal „bányamentőkkel" az életfatábor székhelyén egy vadászlak udvarán találkoztam. Marian Zienkovsky tábori instruktor először arról beszélt, hogy két hét szabadságát és további egy hét fizetetten szabadságát töltötte itt. Sohasem kell nagy dobra verni a sátorbontás napját, hisz óriási az érdeklődés. Fiúk és lányok Prágától Prostéjovon át egész Michalovcéig megfordultak már itt és mindenki gazdag élményekkel távozott. A szelektálás mégis úgy történik, hogy egy nem hagyományos kérdőív kitöltése alapján következtetnek arra, kik az igazi természetbarátok és kinek milyen vonzalma és viszonya van a terepmunkához. A munkavégzés díjmentes, sőt a napi háromszori étkezésre — az ételt mindig a kijelölt szakácsok főzik — saját maguknak kell megkeresni a pénzt. A helyi erdőgazdaságnak segítenek az erdei utak tisztításában vagy a fakitermelésben. A napi program jelentős részét nem maga a munka teszi ki — mivel az csak hat óra naponta —, hanem a szabadidőtevékenység. Ez itt nagyon is átgondolt és gondosan megszervezett. Én is találkoztam olyan fiatallal, aki nem rejtette véka alá, hogy itt egy hét alatt jobban megismerik egymást az emberek, mint például az iskolában egy év alatt. A nem szokványos programban vannak éjszakai játékok, vitaesték, komolyzenei műsorok, ügyességi versenyek. Az idén a sátortáborba először a baráti Miskolcról érkezett 21 középiskolás, majd őket még négy turnusban követték a hazai fiatalok válogatott képviselői. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a munkálatok jó ütemben haladnak, így megvan a reális esély arra, hogy az egykori dubníki opálbányák területén határidő előtt egy olyan múzeum nyíljon, mely a maga nemében egyedülálló lesz Csehszlovákiában. POLGÁRI LÁSZLÓ A szerző felvételei 16