A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-07-15 / 29. szám

korszerűsítése. Ugyancsak több milliós beruházásokat kap az egészségügy, szakoktatási intézménnyel bővül a ha­jógyár, korszerűsítik a helyi vágóhidat, elkezdődött a tejüzem építése, folytató­dik a bástyarendszer felújítása, illetve a tömbházak és egyéni lakóházak építé­se, valamint a Holt-Vág környéke üdü­lőkörzetté való kialakítása. Lakosaink bírálják a lakótelepek túl­zsúfoltságát, az autóparkotok és gará­zsok hiányát, türelmetlenül várják az épületek ízlésesebb tipusváltását, az attraktívabb környezetkialakítást és nem kevésbé az építési munkák sokkal jobb minőségét! Az 1991-ben, a Vág bal partján kez­dődő városrész építése Komárom tér­beli terjeszkedését jelenti. Az első körzet általános rendezési tervének megalkotására kiírt verseny­­pályázat három díjazott és hat jutalma­zott mű elismerésével zárult. Amint azt az értékelésben olvastam, a pályázó urbanisták célja a lehető legésszerűbb településszerkezet megtervezése volt: hogy a négyezer lakás, a járulékos épü­letek, a forgalmi nyomvonalak és zöld­felületek méretarányos kompozíciók le­gyenek a Duna-Vág folyótorkolat és a tervezett új Duna-híd közvetlen közelé­ben. A városfejlesztés megvalósítása tel­jes odaadást igénylő, nehéz, de nagyon szép feladat, melyben minden segítő kézre szükség van! Az utolsó másfél évtized alatt elért fejlődési eredményeink után nagy vesz­teség érte városunkat. 1988. április 28-án elhunyt dr. Ölvecky Ferenc, a vnb elnöke, aki „polgármesterként" fárad­hatatlan lelkesedéssel és hozzáértéssel irányította Komárom mindennapi éle­tét, szervezte a város eredményes szé­pítését, gyarapította építészeti gazdag­ságát. Közkedvelt személyének azzal állíthatunk igazi emléket, ha az áltafa megkezdett munkát folytatjuk! KURUCZ NÁNDOR A szerző felvételei kaj építészeti emlékeit. Tokaj hírét a világban mégsem a szép táj és a kisvá­ros érdekes hangulata alapozta meg. A domboldalakon termesztett szőlőből, aszúból készül a világhírű Tokaji bor, amely tekintélyt és rangot szerzett en­nek a városnak. Ftetőfi szavaival szólva: „E városkában laknak a hegyeken az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackba zárt aranyszí­nű lángokat..." A kúp és süveg formájú hegyek lejtőit a legkiválóbb vulkáni eredetű termőta­laj borítja. Az időjárási tényezők (éghaj­lat, hőmérséklet, napsütés) is hozzájá­rulnak a nemes bor kialakulásához. Az sem lényegtelen, hogy a napsugarak a déli fekvésű lejtőkön kedvező beesési szögben érik el a szőlőtőkéket. Termé­szetes, hogy ilyen tényezőkkel a világ számos helyén dicsekedhetnek, de ilyen páratlan ízű csemegebor mégsem alakul ki mindenütt. A bor titkát a jellemző, hogy szüret idején külön sze­dik le az aszúszemeket, amelyekből a nyers aszúiét kapják. A tokaji bor híré­nek elterjedése után, sokan megpróbál­ták utánozni a tokaji bor „receptje" alapján az ilyen ízű és zamatú bor készítését, de nem boldogultak. Tokaj városát először a XI. századi oklevelekben említik. Később Hunyadi János és Mátyás király birtokolta ezt a helyet. Szapolyai Jánost 1526-ban itt választották királlyá. A törökök 1567- ben foglalták el Tokajt. A város gazda­sági fejlődése és élénk kereskedelmi központtá való kialakulása — főleg a kiváló borának köszönhetően — a 17. század végén és a XVIII. század elején kezdődött. Ma már a jó borok termőhelyei nem elsősorban Tokaj, ha­nem a tokaji vidéken levő Tállya, Tárcái és Mád települések. Tokaj város legbecsesebb műemlékei közé sorolhatjuk a Rákóczi-Dessewffy názium) a magyarországi művelődés és haladó gondolkodás jelentős helye volt. A kollégiumban tanított Komenský-Co­­menius Ámos János is. Leghíresebb müvét az Orbis pictust sárospataki tar­tózkodása idején írta. A kollégiumnak több híres diákja volt köztük Tompa Mihály, Kazinczy Ferenc. KÉRDÉS: Melyik században tanított Komenský Sárospatakon? 3. Versenyszelvény EMU iBUSZ HUNGARIAN TRAVEL COMPANY A Hét és az IBUSZ közös nyári versenye UTAZZUNK EGYÜTT! A Kopasz-hegy lábánál, a Tisza és a Bodrog, a Zempléni-hegység és az Al­föld találkozásánál épült a hegyaljai borvidék világhírű települése: Tokaj. Év­századokkal ezelőtt a városka őslakos­sága és a külföldről ideszármazott gö­rög kereskedők a barokk és a copf stílus hagyományos formái mellett me­diterrán elemekkel is gazdagították To-Tokaj és vidéke szakemberek az erjesztögomba és a nemespenész jelenlétével magyaráz­zák. Úgy tartják, hogy a +10 °C körüli állandó hőmérsékletű pincék különle­ges penészgombái és a tölgyfa hordók játszanak döntő szerepet a nemes bor ízének kialakulásában. A tokaji vidékre barokk stílusú kastélyt, amely 1700 Körül épült. A Tisza és a Bodrog összefolyásánál a XIII. században épült tokaji vár romjai láthatók. A vidék kulturális központja Sárospa­tak, a „Bodrog-parti Athén", a régi hagyományokat őrző diákváros. A híres református kollégium (ma Rákóczi Gim-5

Next

/
Thumbnails
Contents