A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-11-25 / 48. szám

MEGISMERNI EGYMÁS KULTÚRÁJÁT Prágában az elmúlt hónapokban, főleg ami­óta a felújított városközpontban gyönyörköd­het az idegen, nagyon sok a turista. Egymás megismerésének az idegenforgalom fellen­dítése az egyik módja, de nagyon hasznosak a kultúra szerény követei, a művészek. A zene nyelve univerzális és a képzőművészeté ugyancsak. Az elmúlt hetekben két szomszé­dos ország művészeivel is találkozhatott a prágai közönség. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság Közös Kulturális Napjai rendezvénysorozat kereté­ben immár nyolcadszor vendégeskedett a berlini Német Állami Opera a prágai Smeta­na Színházban. A zenekultúra eme palotája már a 18. század közepén is híres volt, jó hírnevét máig megőrizte, itt fellépni nem­csak az európai művészek számára jelent rangot, hanem az észak-afrikaiak és a japá­nok számára is. A Német Állami Opera, amely az NDK— Csehszlovák Kulturális Napok keretében ez idén Bratislavába is ellátogatott, felettébb vonzó repertoárral lépett a közönség elé. Mozart Figaró házassága és Strauss A rózsa­lovag című operáját mutatták be. Mozart operája gyorsan eljutott a cseh operaszínpadokra, számtalan bemutatót és felújítást ért már meg. Nem így Richard Strauss remeke, A rózsalovag. Ezért is jelen­tett nagy örömet a Német Állami Opera szereplése és ezért volt fokozott a bemutatót megelőző érdeklődés. Mindkét előadást a kiváló német karmes­ter, Hans Éneke vezényelte. Már a Figaró házassága bevezető taktusaiból kitűnt, hogy a karmesteri pálca avatott kézbe került. A berliniek előadásában Mozart zenéjéből csak úgy áradt az életöröm és a könnyedség. A mű színpadra állítása mindenben ragasz­kodott a hagyományokhoz, a jó énekhangra és a fordulatokban gazdag cselekményre támaszkodott. A rózsalovag a „békebeli" Bécs könnyed, álomvilágában játszódik. A zeneileg nagyon gazdag mű a gyakorlott karmester keze alatt érző. sokatmondó és mindent kifejező mó­don hangzott fel. A rendező a szereplők jelleméből a feltűnni vágyást, a már-már groteszket domborította ki, így váltak a jele­netek sikamlóssá és hatásossá. Az egész opera gyönyörű, mulattató, bájos komédia lett. Természetesen az énekhang itt is kitűnő volt, de figyelemre méltó az énekesek jellem­formáló színészi tehetsége is. A két előadás után elmondható, hogy a Német Állami Opera prágai vendégszereplé­se ismét sikeres volt és alkalmat adott a prágai közönségnek arra, hogy összehason­lítsa a hazai előadásmódot a külföldivel. Remélhetőleg a kulturális napok megrende­zése továbbra is szokás marad és a berlini Német Állami Opera néhány év múlva ismét vendégszerepei Prágában. A lengyel kultúrával a Varsói Napok ren­dezvénysorozat keretén belül ismerkedhetett a közönség. Ez a rendezvény az előzőnél sokkal sokrétűbb és átfogóbb volt, felölelte a kultúra és a társadalmi élet szinte minden ágát. A Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkban például a lengyel színpadi szerzők darabjait játszó színházak mutatták be műsorukét. A tŕebiči Malá scéna kezdte a műsort. Róluk tudni kell, hogy gyermekszínház, így termé­szetesen mesét játszottak. Hanna Janu­­szewszka Kis tigris című mesejátékát adták elő. Őket a rakovnikyi Tyl Színház követte, amely már második éve tartja műsoron Jack Janczarsky Halálos nevetés című müvét. A bemutatósorozatot a prágai Lampa Színpad zárta. Tadeusz RóZewicz Kórlap című verses drámájának színpadi feldolgozásával léptek közönség elé. Kétségtelen, hogy ez volt .a legfigyelemreméltóbb alkotás. A csoport ki­hagyta a szerző háborús élményeire vonat­kozó utalásait. (RóZewicz két évet az erdő­ben, partizánok között töltött) és az ember belső énjének megformálására összpontosí­tott. A Kórlap főhőse egy kortalan, arcnélküli és foglalkozás nélküli ember, egységes egésszé azáltal válik, hogy sokszor és sok ember képében és különböző szituációkban jelenik meg. •» A Varsói Napók rendezvénysorozat képző­művészeti vonatkozású híre, hogy egyszerre három helyen is volt látható kiállítás lengyel képzőművészek'alkotásaiból. A Nemzedékek címszó alatt megrendezett kiállítás három képzőművész generáció alko­tásait mutatta be. Nem szeretem a „címké­ket", az egyetlen szóval való jellemzést, most mégis nyugodt szívvel használom a változó jelzőt, ha a bemutatott képek hangulatát kell kifejeznem. A három nemzedék hitelesen képviseli a jelenlegi lengyel festőművészet derékhadát. Különböztek az önkifejezés módjában, de megegyeztek a témában: Közös témájuk az ember és az ember kapcsolata az őt körülve­vő világgal. Az idősebb korosztály művészei­nek képein a harmonikus világkép tükröző­dik, az ifjak a nyugtalan, állandóan változó világot, a feszültséget vitték vászonra, már­­már ironikusan. Könnyedebb szórakozást és látnivalót ígért a második kiállítás: az Erosz a karikatú­rában című, amelyet a varsói Karikatúra Múzeum gyűjteményéből válogattak. Ebben a múzeumban gyűjtik a karikaturisták, a szatíra-rajzolók műveit. A szerelem istene köré csoportosított tematikus kiállítás min­ket embereket mutat be a magunk elesettsé­­gében és fennköltségében, amilyen a szerel­mes ember lehet. Humorral, iróniával és megértéssel fordulnak a művészek az emberi természet felé. Rajzaik hol merészek, netán megbotránkoztatok, máskor finoman egyen­súlyoznak a jóérzés és a kajánság határán. A harmadik, tán a legnagyobb változatos­ságot mutató kiállítás a Varsó alkotó műhe­lyeiből címmel megrendezett, amely a jelen­kori lengyel festészet legszélesebb rétegeit ölelte fel és mutatta be. Ez a festögárda szorosan kötődik a városhoz, az urbanisztika minden szépsége, romantikája és negatívu­ma megjelenik a képeiken. A társadalomtudomány is helyet kapott a Varsói Napok rendezvénysorozat program­ján. A Karolinum épületében került sor a kerekasztal-konferenciaszerü megbeszélésre a társadalomtudományok lengyel és cseh­szlovák képviselői között. A tanácskozás té­mája A szocialista változások történelme és jelene Lengyelországban és Csehszlováki­ában volt. Már a tanácskozás színhelye is jelzi, hogy az oktatás, mégpedig a felsőfokú oktatási intézmények, fokozott politikai-tár­sadalmi szereptet kapnak a szocializmus épí­tésének jelenlegi szakaszában. Nemcsak szakmailag, hanem az élet minden területét átfogó, alapos felkészültséget kell hogy adja­nak a hallgatóknak. A lengyel felszólalók az országukban folyó politikai változásokról be­széltek, a politikai rendszer intézményeinek demokratizálódásáról, az értékrendszer vál­tozásairól, a társadalom strukturális változá­sairól és a tulajdonviszony változásairól, va­lamint a munkásmozgalomról szerzett ta­pasztalataikról. A fentiekben csupán röpke áttekintést tudtam adni arról, milyen sokrétű és milyen színes Faágában a kulturális élet. Sokrétűsé­gében és színességében is a népek és nem­zetek közötti barátság elményitését, a prob­lémák lehetséges közös megoldását szolgál­­ia FISTER MAGDA Részlet a Figaró házassága című operából, balról Carola Nossko, mint Suzane és Magdaléna Hajóssyová a grófné szerepében Ez a felvétel a Varsói Napok rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén készült ahol fellépett a Sinfonia Varsovia zenekar, elén Jerzy Swoboda karmesterrel. Az est ünnepi szónoka Miroslav Štépán, a CSKP Faágai Városi Bizottságának vezető titkára és Janusz Kubasiewicz — a mikrofonnál — a Lengyel Szocialista Munkáspárt varsói bizottságának első titkára volt Nagy sikere volt a Varsó alkotó műhelyeiből című kiállításnak. A képen a látogatók Anna Lisiewiczová-Grundlandová őszi tájait csodálják A Kultúrpalotában a Hortex. a lengyel kertészeti szövetkezetek külkereskedelmi vállalata rendezett szép virágkiállítást 10

Next

/
Thumbnails
Contents