A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-15 / 29. szám
Fedett uszoda és beteglátogató kiváltságok elnyerésével kezdődött, bár földrajzi fekvése önmagában is meghatározta stratégiai szerepét, gazdasági és társadalom-politikai jelentőségét. Számtalan történelmi írásban olvashatunk kialakulásáról, hősies várharcairól vagy a városfalakon belül élt „Cívis Comaromiensos" jellegzetes életéről. Komáromnak már régebben is port alanított (macskaköves) utak, ivóvíz, világítógáz, csatornahálózat és helyben fejlesztett áramellátás városi jelleget kölcsönöztek. Több régi épülete van: a késő barokk megyeháza, a neoklasszicista városháza, neoreneszánsz bírósági épület, a neogótikus tiszti pavilon, számos templom és klasszicista polgárház, gimnázium, múzeum, református kollégium stb. A hangulatos utcákban és tereken elhelyezkedve ezek még ma is használatban lévő értékes alkotások. A Lehár-park Városunk legszebb tereit a Felszabadító tengerész, a Kommunista mártírok, Klement Gottwald és Steiner Gábor emlékműve, valamint Klapka György, Jókai Mór és Lehár Ferenc szobra díszítik. Az általános rendezési terv két évtizedre rögzíti a városfejlesztés irányelveit, melynek alapján többek között felépült a hetedik (kikötői) lakótelep, az impozáns pártszékház, a Nemzeti Front igazgatási épülete s a városi népművelés, illetve a Matesz székháza, a remekbe szabott színházépület; társadalmi összefogás eredményeképp pedig az új temető és ravatalozó, épül az asztalitenisz-csarnok s elkezdődött a stadion ORSZÁG Fővárosi részlet Balra: Steiner Gábor szobra, háttérben a Nemzeti Front épülete A második világháború okozta károk eltávolítása a felszabadulás után azonnal megkezdődött. Először ideiglenes, majd végleges híd épült a Duna és Vág folyók felett. Felújult a közműhálózat, újjáépültek a romos épületek, elkezdődött az új hajógyár építése. Az első két lakótelep, a stadion és az új vasútállomás egy előzetes beépítési terv alapján készültek. A részletes városterv eredménye az Európa Szálló, a bank épülete, a Prior áruház, a gépipari középiskola és diákszállás, a termálfürdő, a Szakszervezetek Székháza, továbbá négy lakótelep és a bilienőhíd. Kezdetét vette a szövetkezeti és egyéni lakásépítés s az ipari üzemek telepítése a város északnyugati térfelében. A fejlesztést irányító felettes és helyi szervek célja nemcsak a felsorolt létesítmények megépítése volt. Gondoskodtak az árvízvédelem, a közműhálózat és a dunai kikötő korszerűsítéséről, új parkok és zöldfelületek kialakításáról. A lakosság és a helyi üzemek közreműködésével megoldották továbbá a sportcsarnok, számos óvoda és tornaterem, a motorcsónak-sport és a kanoisztika gyakorlóközpontjainak felépítését is. Komárom (Komárno) hazánk legdélibb kapuja. Járási székhely, lakosainak száma 37 ezer. Alapítását a Gesta Flungarorum így jegyezte fel: „Ketel fia, Alaptolma a X. század első felében várat épített és azt Komáromnak nevezte." Létezését a bakonybéli monostor és a garamszentkereszti apátság alapítólevele 1037-ben és 1075-ben említi. Általános fejlődése — történészeink szerint — a IV. Béla által adományozott LEGDÉLIBB KAPUJA 4
