A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-11-11 / 46. szám

A

átm nemrégiben befejeződött XXIV.

Nyári Olimpia kétségtelenül bevonul a sport - történelembe. Nemcsak a szenzációs egyéni teljesítmények, a sok világ- s olimpiai csúcs miatt. A szöuli játékokat — sajnos — elsősorban a doppingbotrány teszi majd mérföldkővé az újkori olimpiák történetében. Ben Johnsont s olimpikon társait a Janusarcú „barát”, a dopping röpítette magasba, a dobogó csúcsára, hogy onnan, alig pár óra leforgása után, a dicstelen mélybe lökje őket.

Mi a dopping? Tótfalusi István, a szokatlan szavak szótárában így határozza meg: „régebben versenylovak, újabb időkben sportversenyzők fizikai teljesítőképességének felfokozása rövid ideig ható izgatószerek segítségével". E népszerű, laikus meghatározástól némileg eltér, s a valós helyzetet pontosabban tükrözi a World Handball c. szaklap definíciója. E szerint doppingolásról akkor beszélhetünk, ha a sportoló szervezetébe nem természetes úton (tehát nem a mindennapi táplálékkal) jutnak be bizonyos anyagok, azzal a céllal, hogy az illető testi s lelki állapotát befolyásolják. E definíció nem szűkíti le a doppingszer fogalmát a gyógyszerek tartományára, hiszen az utóbbi időben már a sportoló saját vére is szerepelt ajzószerként. Indokolt a lelki (idegi) állapot művi befolyásolhatóságát is a meghatározásba bevenni, hiszen egyes sportágakban (lövészet, íjászat) nem annyira a fizikai, testi erőnlét, hanem a

cserje leveleinek rágásával. A cserje alkaloidja, a kokain ugyanis erősen hat az idegrendszerre, izgatja a szimpatikus központokat. A szimpatikus és paraszimpatikus központok s idegek biztosítják az ún. vegetatív

— a tudatunktól s akaratunktól függetlenül működő — idegrendszer működését. Ilyen vegetatív jellegű a szívműködés, a bélmozgás, a belső elválasztású mirigyek tevékenysége. Mivel a kokain toxicitása nagy, hamarosan a kevésbé toxikus amfetamin lett a modem indiánok ajzószere. Az amfetamin hatása szintén a szimpatikus központok fokozott izgalmán alapul — ennek következtében emelkedik a vérnyomás, gyorsul a pulzus, megszűnik az álmosság s szellemi fáradtság, valóságos eufória (gondtalan boldogság) alakul ki. Az amfetaminhoz hasonló szimpatikomimetikus (a szimpatikus idegrendszert ingerlő) szer az efedrin is, melynek kedvező hörgőtágitó hatását az asztma kezelésében használjuk ki. A betegek kezelésekor káros, nem kívánatos élénkítő, izgató mellékhatás az efedrinnel visszaélő sportolóknál fő hatássá lépett elő — s vezetett már nem egyszer tragikus véghez. Kevésbé mérgező, igaz, az előbbiek hatásosságának alig egytizedét elérő szer, a mindannyiunk által jól ismert koffein. A koffein elsősorban az agykérget izgatja: könnyíti s javítja a szellemi tevékenységet (az összpontosítást, figyelést), csökkenti a fáradtságot s álmosságot. E — minden kávéfogyasztó előtt közismert — kedvező hatás már 100—200 miligrammnyi koffein elfogyasztásával elérhető — egy csésze feketekávé 50—100 mg koffeint tartalmaz. Kevésbé ismert, ám bizonyított tény: a koffein fokozza az izommunkát és az izom abszolút erejét! Koffein hatására a ritmikusan dolgoztatott (evezés) izom lassabban fárad ki.

Az ún. narkotikus analgetikumok a fájdalomcsillapítóknak azon csoportját alkotják, melyek fő hatásukon a fájdalom enyhítésén

— kívül kábító, bóditó (narkotizáló) hatással is bírnak. A mák tejnedvéből nyert ópium — mákony — többek közt morfint és kodeint tartalmaz. Mindkét ópiumalkaloid az agykéregre hatva eufóriát vált ki, csökkenti a szorongást, mérsékli a nehéz légzést. Míg az egyértelműen kábítószernek minősülő morfin ajzószerként aligha jöhet számításba, a kombinált fájdalomcsillapító tabletták egyik összetevőjét képező kodein annál könnyebben vezethet visszaéléshez.

Az ajzószerek sztárja: az anabolikus szteroid

Míg az izgatószerek használata egyértelműen csökken — Münchenben 7, Montrealban 3, Moszkvában egyetlen esetben sem, s Los Angelesben is csak egyszer akadt fenn a doppingvizsgálatok szitáján stimuláló szer — addig ugyanez nem mondható el az anabolikumokról (1976-ban 8, 1984-ben már 11 esetet szűrtek ki az olimpiai játékok laboratóriumai). Az anabolizmus azon anyagcsere-folyamatok összesége, amelyek révén az emberi test saját anyagait a külső környezetből felvett anyagokból felépíti. A szteroidok a mellékvesekéreg és a nemi mirigyek természetes hormonjai, amelyek felelősek — többek között — az emberi test nőies ill. férfias jellegének kialakulásáért. Az anabolikus szteroidok pedig olyan szintetikus, mesterséges, gyárilag előállított hormonok, melyek-Folytatás a 19. oldalon

SZÖUL UTÁN

pillanatnyi lelkiállapot dönthet a jó vagy rossz eredményről. Kimaradt a definícióból az időbeni megkötés, mert a rövid ideig ható izgatószerek helyébe a hosszú távon hatást kifejtő, illetve a szedésük befejezése után is ható szerek (anabolikumok) léptek.

Maga az elnevezés az angol dope (kábítószer) nyomán terjedt el a XIX. században, s eredetileg csak a lóversenyek terminus technícusa volt. Magyar megfelelője, az ajzószer az ajz, felajz igéből keletkezett, amely eredetileg az íjász azon tevékenységét jelölte, amellyel a nyílvesszőt az íj két végét összekötő húrra helyezi s megfeszíti az íjat — tehát mintegy készenléti állapotba hozza fegyverét. Gondoljunk csak Vörösmartynk örökszép soraira: „A vadász ül htísszú méla lesben, / vár felajzott nyílra gyors vadat..."

Már az ókori görögök?

Bár egyes állítások szerint az ajzószerek használatára már az ókori olimpiai játékok során találhatnánk példát, a dopping igazi „karrierje" századunk ötvenes éveiben indult el. A rohamosan fejlődő farmakológia, a gyógyszertári kistermelést felváltó nagyüzemi gyógyszergyártás nemcsak a betegek ezreit juttatta hatékony szerekhez, hanem lehetővé tette a velük való visszaélést is. Az első riasztó jel a dán Jensen kerékpárversenyzö halála volt 1960-ban. Szerencsétlenül bukott, koponyáját törte — állították a lapok. Ám amikor 1967-ben az angol Tom Simsont éri hasonló sors — szintén „megmagyarázhatatlan" okból fordul le kerékpárjáról — a sportorvosok már tudják: doppingszer túladagolása a halál valódi oka. S mikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elé tárják egy, az aktív sportolók halálának körülményeit felderítő nagyszabású vizsgálatsorozat eredményét — a 780 elhunyt sportoló közül 218-nak testében volt bonctanilag kimutatható izgatószer okozta rákos elváltozás — a NOB sem várhat tovább. Az

1970-es madridi kongresszus elrendeli az összes Európa- s világbajnoki verseny, illetve az olimpiai játékok során alkalmazandó doppingolás elleni rendszabályokat. Az eísö olimpiai ajzószervizsgálatokra egyébként már az 1968-as mexikói játékokon is sor került.

A doppingszer fajtái

A fejlett gyógyszeripar jóvoltából az ajzószerek egyre nagyobb számban s választékban állnak a sport narkósai rendelkezésére. A NOB listáján jelenleg 116 tiltott szer szerepel! A jobb áttekinthetőség kedvéért — s bizonyos mértékben felbukkanásuk sorrendjének megfelelően — általában a doppingszereknek az alábbi három csoportját különböztetjük meg:

— a központi idegrendszert izgató szerek,

— a narkotikus analgetikumok,

— az anabolikus szteroidok.

A központi idegrendszert izgató szerek, más néven a pszichomotoros stimulátorok klasszikus képviselője a kokain és az amfetamin. A dél-amerikai Andok indiánjai emberemlékezet óta stimulálják magukat a koka-16