A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-10-28 / 44. szám
AZ ÚJSÁGÍRÓK FELELŐSSÉGE Mozgalmasak a napjaink. Egymást érik a nagy horderejű események és a tömegtájékoztatás — talán jobban mint a múltban bármikor — ismét az érdeklődés homlokterébe került. Munkánkról, az újságírók felelősségéről legutóbb a CSKP KB 10. ülésén hangzott el sok szó. A kommunista pártnak az az álláspontja, hogy minden egyes újság- vagy folyóiratcikk, minden egyes tévé- vagy rádióműsor tulajdonképpen kapcsolat (beszélgetés) az emberekkel. S az emberek (az olvasó, a hallgató, a néző) nemcsak a tények igaz és hatékony ismertetését várja, hanem azok beható elemzését és komoly, tárgyilagos, az igazságnak megfelelő gyors, őszinte és nyílt értékelését is. Nyilvánvaló, hogy a sajtó, a rádió, a televízió és általában a tömegtájékoztatás mind az új gondolkodásmód kialakításának, mind az átalakítás sikeres megvalósításának az egyik legfontosabb eszköze. A sok egyéb mellett a tömegtájékoztatásnak az a kötelessége, hogy növelje és fejlessze a lakosság széles rétegeinek szocialista öntudatát, céltudatosan, a szocialista eszmék szellemében befolyásolja a közvéleményt, bőven és nyíltan tájékoztasson a testvérországok népeinek életéröl és munkájáról, tárgyilagosan és a valóságnak megfelelően tájékoztassa a társadalmat a hazai és a külföldi eseményekről. Az újságírónak és a tömegtájékoztatás minden dolgozójának napi teendője az ellenséges propaganda, a burzsoá ideológia hatása, valamint a gondolkodásban és a gyakorlatban megnyilvánuló fékező mechanizmusok elleni küzdelem. A társadalom fejlődését igénylő emberek mindegyike azt várja az újságírótól, hogy használjuk bátran a kritika és önkritika fegyverét, lépjünk fel határozottan a felelőtlenség, a korrupció, a formalizmus, afrázisok, a hanyagság, az élősködés és minden olyan jelenség ellen, amely ellentétes a dolgozók és a szocialista társadalom érdekével. Azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk, hogy küldetésünknek igyekszünk megfelelni. Hozzájárulunk a párt politikájának megismertetéséhez és megvalósításához, a tömegek tájékoztatásához és szocialista tudatának formálásához, ismertetjük, magyarázzuk, hogy mi az átalakítás lényege és miért szükséges a társadalom politikai és gazdasági mechanizmusának a tökéletesítése. A párt értékeli az újságírók törekvését. Kifejezésre jutott ez most mind a CSKP KB, mind az SZLKP KB ülésén. A vezetés azonban elvárja, hogy a sajtó, a rádió és a televízió a jövőben is egyre céltudatosabban küzdjön a fogyatékosságok ellen, egyben mutassa be a szocialista rendszer és a szocialista életmód előnyeit, a szocialista építés során eddig elért eredményeket. Annak, hogy a sajtó, a rádió és a televízió hatékonyabbá váljék, az a feltétele, hogy differenciáltan közelítsünk az olvasóhoz, a nézőhöz-és a hallgatóhoz. A lapok, a folyóiratok, a tv- és rádióadások ezért is törekszenek arra, hogy sajátos jellegűek legyenek és megtalálják az utat a lakosság minden rétegéhez, kifejezzék a társadalom egészének a helyzetét. Munkánkat a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének a tavaly októberben a sajtó, a rádió és a televízió általi nyílt tájékoztatás lenini alapelveinek az érvényesítéséről szóló dokumentum szellemében végezzük. BALÁZS BÉLA A prágai vár Spanyol termében október 10-én és 11-én megtartották a CSKP KB 10. ülését Miloš Jakeš elvtárs megnyitó beszéde után a CSKP KB Elnökségének beszámolóját Jan Fojtík terjesztette elő. A tanácskozáson személyi változásokról is döntöttek a párt vezető testületéit illetően. VISSZAPILLANTÓ OKTOBER '88 Budapesten megkezdődött a magyar országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson többek között kádercserével is foglalkoztak. Jó-SZERDA váhagyták a Gabčikovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer építésének folytatását. Újvidéken több tízezer ember tűn- CSÜTÖRTÖK ben a vajdasági tartományi pártbitetett a Vajdasági Kommunisták zottság összehívta rendkívüli ülé-Szövetségének székháza előtt és sét. Az itt hozott döntés értelmékövetelte a tartományi bizottság || ben lemondott a Vajdasági KSZ azonnali lemondását. A rendkívül tartományi bizottságának elnökkiélezödött helyzet következtésége. Bohuslav Chíioupek külügymi- PÉNTEK hogy a Varsói Szerződés és a NATO niszter New Yorkban találkozott érintkezési vonalán hozzák létre a Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtit- bizalom, az együttműködés és a kárral. A megbeszélésen a cseh- t jószomszédi kapcsolatok ovezeszlovák diplomata részletes tájétét. koztatást adott arról a javaslatról, A kárpát-duklai hadművelet 44. SZOMBAT rúzási ünnepség volt a duklai és a évfordulója és a Csehszlovák Népsvidníki emlékműnél, hadsereg napja alkalmából koszo-John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes vasárnapi NSZK-beli villámlátogatás után kelet-európai kőrútjának első állomására, Bukarestbe érkezett, ahol a vendéget fogadta Nicolae Ceausescu legfelsőbb román vezető Az amerikai politikus a sajtó-VASÁRNAP tájékoztatón kijelentette: Az USA továbbra is nagy hangsúlyt fektet az emberi jogok megtartására. Ezért a román vezetővel folytatott tárgyalásain szó volt a családegyesítés és a román településrendezés problémáiról is. Algírban újabb kormányellenes tüntetésre került sor. A felvonuló mintegy 10 ezer fundamentalista a kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozott. Szemtanúk szerint HÉTFŐ 1C összetűzésekre került sor a tüntetők, s a rendkívüli állapot intézkek déseivel összhangban a város kü- V lönbözö pontjain elhelyezett rendőri és katonai egységek között. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter folytatta tárgyalásait Roland Dumas-val, a francia diplomácia vezetőjével. A megbeszéléseken elsősorban a nemzetközi KEDD 11 kérdések, a regionális konfliktusok, ezenbelül a közel-keleti és kambodzsai helyzet szerepelt a napirenden. fodoej Qroajőt Nemcsak kenyérrel él az ember — tartja a közmondás —, amelynek igazáról, sajnos, nap mint nap meggyőződöm, amikor reggelenként hiába keresem a napilapokat településünk újságárusainál. S különösen korán fel kellett kelnem, hogy azokat a lapokat megvásároljam, amelyek a párt központi bizottságának üléséről tudósítottak. Kétségtelen, hogy a tanácskozás iránt mutatkozó nagyfokú érdeklődés a személyi változásoknak is betudható, de ezenkívül az átalakítás, az ország jövője az, ami mindenkit foglalkoztat. A Rudé právo egyik cikkében olvastam azt az alapigazságnak nevezhető mondatot, hogy „a párt minősége egyebek között a vezetéstől függ". Ebből a szempontból igen fontos a vezetés kollektív jellegének erősítése és a vezető szervek összetételének rendszeres megújítása. Az említett cikk a legkedvezőtlenebb dolognak a káderállomány mozdulatlanságát nevezi és sürgeti az ilyen gyakorlat megszüntetését, valamint a fiatal és a középnemzedék képviselőinek a tehetséges és eredményes káderek nevelését és előrejutási feltételeinek tartós kialakítását. Úgy gondolom, hogy a legutóbbi magasszintű változások ezt a tételt kívánják igazolni. A 10. központi bizottsági ülés anyagában olvashatjuk azt a megállapítást is, hogy az emberek döntő többsége az átalakítást összekapcsolja annak szükségességével, hogy végre kiküszöböljük a rossz gazdálkodást, a rendetlenséget a népgazdaságban előforduló fogyatékosságokat. A párt ezzel kapcsolatban nem vállalhatja magára, hogy minden részletekbe menő állami kormányzati, igazgatási, gazdasági ügyek közvetlen eldöntője, előzetes jóváhagyója legyen, viszont egyre hatékonyabban kíván a politikai vezető párt természetes szerepében megjelenni, ami azt is jelenti, hogy legfőbb figyelmét a gazdaság, a társadalomfejlődés stratégiai kérdéseinek kidolgozására fordíthatja. Olyan politikai tényezőként, amely mindennap eleven és termékeny kapcsolatban van a társadalom minden rétegével, és amely főként a demokratikus folyamatok szervezésével, a szocialista viszonyok fejlesztésével foglalkozik. Eredményeket a mai viszonyok között csak demokratikus légkörben tudunk elérni. A szocialista demokrácia fejlesztése a CSKP célkitűzéseiben alapvető helyet foglal el. Ebben igen fontos szerep hárul a tömegtájékoztatási eszközökre is. Van azonban a demokráciának egy másik oldala is, mégpedig az, hogy az emberek nem élnek mindig a demokrácia adta lehetőségekkel. Ennek okait a múltban, esetleg a közelmúltban kell keresni. Sok helyen, sajnos, óvakodnak az emberek a véleménynyilvánítástól. Igaz, még ma sem tartja be minden tisztségviselő az információs normákat, nem avatja be beosztottjait, a nagyobb nyilvánosságot abba, ami rájuk tartozik, még nia is sok a főnöki szobák négy fala között szűk körben hozott döntés. De nemcsak e tekintetben fejletlenek még a viszonyok, hanem a másik oldalon is, a munkatársak, a kollektívák önálló gondolkodása, aktivitása oldalán is. A demokrácia nem automatizmus, hanem porond, amelyen a haladó, a továbbvivő, a valóban javulást hozó változásokért meg kell küzdeni. 3
