A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-10-14 / 42. szám
\ Az átalakítás cselekvő részesei Tizenöt hónappal a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom legutolsó kongresszusa után ez a szervezet országos szakszervezeti konferenciát hívott egybe. Ezt az tette szükségessé, hogy közben a gazdasági és a társadalmi átalakítás kérdése olyan stádiumba jutott, amelyben a szakszervezeteknek döntő szavuk van. A konferencia egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a szakszervezeti mozgalomnak még inkább cselekvő részesévé kell válnia a megkezdett átalakítási és demokratizálási folyamatban. A szakszervezetek tudatosítják helyüket népgazdaságunkban és a társadalmi élet minden egyéb területén. A tanácskozást egyébként a nyílt vita és bíráló szellem jellemezte. A felszólalók szóltak a belpiac ellátási problémáiról, szóvá tették a városi közlekedés lemaradásait, megemlítették a fiatal családok gondjait és a vállalaton belüli szociális gondoskodás tökéletesítését. Alojz Havel a Stará Turai-i Chirana dolgozója kifogásolta, hogy az üzletekből eltűnnek az olcsóbb termékek és az innoválás rendszerint magasabb árat jelent. Mikuláš Litvák, a Szocialista Munka Hőse felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaversenyböl ki kell iktatni a formalizmust és fejleszteni kell a szocialista munkabrigádok tevékenységének új módszereit. A tanácskozáson elfogadott határozatban felhívják a figyelmet, hogy a szakszervezetek nem élnek kellőképpen a jogaikkal, ezért javasolják, hogy a szakszervezeteknek legyen törvénykezdeményezői joga, növeljék a dolgozók részvételét a termelés irányításában, a szakszervezetek tevékenyen vegyenek részt a reformok megvalósításában. Fontosnak tartják, hogy erősödjön az érdekvédelmi tevékenység. Felhívták a szövetségi kormány figyelmét, hogy az árpolitikának biztosítani kell a reálbérek növekedését, természetesen tudatosítva a munkatermelékenység növekedésének szükségességét. A szakszervezet központi tanácsának elnöke, Miroslav Zavadíl sürgette a szakszervezetek belső életének demokratizálódását és a szervezeti struktúra egyszerűsítését. A CSKP KB és a Nemzeti Front küldöttségének vezetője, Miloš Jakeš elvtárs részletesen ismertette a gazdasági reform jelenlegi problémáit. Megemlítette, hogy tart a reformok jogi és szervezeti előkészítése, hogy meggyorsították e téren a munkálatokat, de mindezek ellenére a CSKP KB határozatainak megfelelően a reformokat a tervezett időpontban 1991. január 1-jével fogják teljes körben életbe léptetni. Az a körülmény, hogý a munkások nemcsak termelők, hanem egyidejűleg a gazdasági élet szervezői is, kötelezik a vezetőket, hogy mind szélesebb mértékben lehetővé tegyék a dolgozók öntudatos és cselekvő termelési, valamint társadalmi aktivitásának kibontakoztatását. A szakszervezetek ma is a tervezett feladatok egyenletes teljesítését, a tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb gyakorlati alkalmazását, a munka jobb minőségét tartják fontosnak. Ezért teljes mértékben támogatják és a maguk eszközeivel segítik a párt gazdaságpolitikájának valóra váltását. Tudatosítják, hogy csakis a gazdasági eredményei alapján lehet életszínvonalunkat megőrizni és fejleszteni. Más lehetőségünk ma nincs. —str— A társadalom átalakításának folyamatában a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladataival foglalkozott a szeptember 24-én és 25-én tartott kétnapos országos szakszervezeti konferencia a prágai Kultúrpalotában. A konferencia 700 küldöttje több mint 7 millió 600 ezer szakszervezeti tagot képviselt. A tanácskozáson részt vett a CSKP KB és a CSSZSZK Nemzeti Frontja KB küldöttsége, amelyet Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK NF KB elnöke vezetett. ru VISSZ^PIli^NÍÓ SZEPTEMBER '88 A TASZSZ szovjet hírügynökség beszámolt arról, hogy a Hegyi Karabahban továbbra is feszült a helyzet. Az ottani állapotokra SZERDA 21 való tekintettel Sztyepanakert és az Agdamszki járás területén rendkívüli állapot és kijárási tilalom van érvényben. Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára fogadta Ravaszvami Vankataramant, az Indiai Köztársaság elnökét. A szívélyes légkörű találko-CSÜTÖRTÖK 22 zón mindkét fél nagyra értékelte a csehszlovák—indiai kapcsolatok színvonalát. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Washingtonban folytatta tárgyalásait az amerikai vezetőkkel. Találkozott George PÉNTEK 23 körét tekintette át. Az amerikai külügyminisztérium épületében Sevardnadze újabb megbeszélést tartott George Shultz amerikai Bush alelnökkel, akivel a szovjet-amerikai kapcsolatok széles külügyminiszterrel. Kétszázezren tüntettek a chilei fővárosban Augusto Pinochet diktátor elnökjelöltsége ellen. Ugyancsak szombaton tért vissza SZOMBAT 24 Chilébe a meggyilkolt Salvador Allende elnök özvegye, Hortenzia Allende asszony. Az ENSZ-közgyülés 43. ülésszaka általános vitájának megkezdése előtt New Yorkban megbeszélést folytattak a belorusz, a bolgár, a csehszlovák, a KNDK-beli, a ku-VASÁRNAP 25 bai, a laoszi, a magyar, a mongol, az NDK-beli, a lengyel, a román, a szovjet, az ukrán és a vietnami küldöttség vezetői. Brüsszelben ünnepélyes keretek között került sor az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország közti kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás megkötésére. A megállapodás értelmében az EGK HÉTFŐ 26 és Magyarország között kölcsönösen érvényesülni fog a legnagyobb kedvezmény elve, meghatározzák az árucsere és a gazdasági együttműködés feltételeit, amelyek figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait. Wojciech Jaruzelski legfelsőbb lengyel vezető részvételével Varsóban ülést tartott a parlament. A képviselők a kormány új elnö-KEDD 27 kévé Mieczyslaw Rakowskit, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát választották. fedőét O/wjo'. A Mindannyian tudjuk, hogy ebben az évben milyen fontos évfordulókra emlékeztünk és emlékezünk rövidesen. Jelentős évfordulónak tekintjük azt is, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége negyven éve hagyta jóvá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A negyven éve megszövegezett és elfogadott dokumentumról az emberi jogokról — napjainkban is igen sokan és igen sokat beszélnek világszerte. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása — az, hogy a világon mindenki számára biztosítsák az alapvető emberi és szabadságjogokat — döntő jelentőségű. Annál is inkább, mert korunk sajátossága, hogy az integrációs folyamatokkal párhuzamosan erősödik a nemzetek és nemzetiségek identitástudata. Az emberek többsége természetes és alapvető igénynek tekinti a sokszínű népinemzeti- nemzetiségi hagyományok megőrzését, a közös szellemi és anyagi örökség, valamint a történelmi emlékek védelmét, az anyanyelv, nem utolsósorban a nemzetinemzetiségi kultúra ápolásának és fejlesztésének a biztosítását. A régi társadalmakra és a feudális viszonyokra emlékeztető különféle diszkriminációs intézkedéseknek a megszüntetése alapvető követelménnyé vált. A nemzetiségi (kisebbségi) kérdés megoldásának módját számos állam (Lenin tanításának megfelelően) abban látja, hogy a nemzetiségeknek (kisebbségeknek) mivel azok, tekintve, hogy kisebbségek, úgy is hátrányosabb helyzetben vannak mint a többség, a többséghez viszonyítva inkább többet, mint kevesebbet adjon. Mindezt azért, mert á nemzetiségek anyanyelvűket és etnikai, valamint más — pozitív jellegű — sajátosságaikat csak pluszjogok biztosításával őrizhetik meg és fejleszthetik tovább. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának az elfogadása óta eltelt negyven év alatt az emberi jogok érvényesítése területén örvendetes eredmények születtek. Ám előfordul, hogy az emberi jogokat a világon több helyen még ma sem tartják tiszteletben. Korlátozzák az önrendelkezést és az anyanyelv használatának a lehetőségét, siettetik az asszimilációt és más — antihumánus, megszorító, népellenes — intézkedéseket érvényesítenek. Az emberi jogok kérdése központi helyen szerepelt a Szovjetunió Kommunista Pártja ez év júniusában Moszkvában tartott 19. országos konferenciáján is. A föbeszámoló hangsúlyozta, hogy az emberi jogok nem tekinthetők az állam ajándékának vagy valaki jótéteményének, s a politikai rendszer reformjának végső célja és megvalósításának legfőbb kritériuma az emberi jogok sokoldalú gazdagítása. Az emberi jogok (a személyes jogok és a szabadságjogok) érvényesítése egyben a demokrácia kiszélesítését is jelenti. A demokráciától idegen az önkény, a tekintetnélküliség, a felpletesség és a fegyelmezetlenség. Aki a demokratikus jogokat antidemokratikus cél- érdekében próbálja érvényesíteni, helytelenül cselekszik. Megnyugtató, hogy a gyakran előforduló negatív jelenségek ellenére a józanul gondolkodó emberek a világon mindenütt a demokrácia kiszélesítésének és az emberi jogok biztosításának a hívei. « / 3
