A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-09-30 / 40. szám
Hans-Jörg Albert hiába vitte sétára kislányát, az sehogy sem akart a kocsiban elaludni. A leleményes apuka ekkor görkorcsolyát kötött és úgy „tologatta" a babakocsit. Az eredmény nem maradt el. A kislány békésen szunyókál a kocsiban, a papa pedig javítja a kondiját... Ilyen a windsori hercegnő brossa, vagyis annak élethű másolata. A drágakövekkel kirakott tűzmadár eredetije 1,6 millió svájci frankért kelt el az árverésen. Viselése pedig ma a legnagyobb divat az USA-ban. A Bloomingdale’s üzletház nem győzi kielégíteni a vásárlókat, pedig a másolat „csak" 75 dollárba kerül... A bécsi Auersperg palotában bemutatták a legújabb kalapdivatot. Üde, friss, nemcsak a képen, hanem a valóságban is, mert mostanában az igazán divatos hölgy friss zöldséggel, gyümölccsel díszíti kalapját. De utána nem tanácsos sem az állatkertbe, sem juhok, kecskék közé menni! KÖNYV Nádas Péter: Játéktér Mi is hírt adtunk rovatunkban, hogy Nádas Péter néhány éve megjelent monumentális regénye, az „Emékiratok könyve" a mai magyar próza egyik csúcsteljesítményeként értékelhető s talán egy kezünkön meg tudnánk számolni azokat a magyar regényeket, amelyekkel egyáltalán egybevethető. Nos, pár év után. Nádas, a másik Péterhez, Esterházyhoz (akivel, úgy tetszik, versenyt futnak, mert emez „Bevezetés a Szépirodalomba" című, hasonlóan jelentős, a magyar prózában mérföldkövet jelentő „regénye" szinte egyszerre jelent meg az „Emlékiratok könyvével"), tehát mind az egyik, mind a másik Péter megírta müveik keletkezéstörténetét is. Nádas általában az egész most ismertetendő esszé vagy vallomáskötetben, konkrétan pedig ennek második esszéjében, a Mészöly Miklósnak ajánlott Hazatérés című vallomásban, Esterházy pedig: A kitömött hattyú című, a Nádaséhoz hasonló műfajú kötetben cselekedte meg ugyanezt. Tehát: Játéktér. E kötet nemcsak úgy függ össze a szerző előbbi müveivel ha akarjuk egész eddigi életművével, hogy voltaképpen körüljárja azok. különösképpen az „Emlékiratok könyvének" hátországát, hanem úgy is, hogy (legalábbis a címadás logikája szerint) bizonyosfajta „trilógiát" alkot két korábbi kötetével, a színjátékokat tartalmazó Színtérrel és az ugyancsak esszéket, kritikákat tartalmazó Nézőtérrel. A„ Játéktér mindenesetre nem egyszerű „folytatása" amazoknak, még a fogalom átvitt értelmében sem, inkább csak sejtetése akar lenni a címadás Nádas (s általában az újabb magyar irodalom egyik — igényesebb — részének) ama tulajdonságának, hogy nem külön-külön könyveket alkotunk, hanem egységes életművet, amelyben minden mindennel összefügg. „A tisztességes mondat ugyanis hatalmassá teheti az embert, de az ember nem hatalmaskodhat a mondaton ... A tisztességes mondatban egyszerre két erő dolgozik. A képzelet vágtat előre, a tapasztalat ballag utána, ellenőrzi, olykor visszafogja, fékezi ezt a vágtát, és így a jó. A képzelet kiterebélyesít, kacsokkal elindáz, szétkapaszkodik, a tapasztalat visszametszi, irányt szab, lekacsozza, s így a jó. Ez a megállapítás a képzeletből születő mondatra áll." (cselényi) Párkány László: To/nay Klári egyes szám első személyében Egyre több memoár és életrajz kerül az utóbbi években könyvpiacra, az emlékezések idejét éljük. A színészek élete különleges csemegét jelent az életrajzáradatban, hiszen őket egy egész ország ismerte, ismeri. Párkány László Tolnay Klári kiváló művész életét rajzolta meg egyes szám első személyében, úgy ahogyan a színésznő elmondotta neki. Bár Tolnay Klári Budapesten született 1914 júliusában, gyermek- és serdülőkora a Nógrád megyei kis faluhoz, Mohorához kötötte, ahol Mikszáth felesége is született és élt. Apjának kisbirtoka és tejüzeme volt a faluban, de csakhamar tönkrement. Amikor iskoláit elvégezte, élete felgyorsult, szülei nagybátyjához, Bókay János íróhoz, a Budapesti Hírlap főszerkesztőjéhez és családjához küldték. Bókay mellesleg elismert színházi író is volt, közkedvelt szerző. Itt ismerkedett a színházzal, koncertekkel, itt bálozott a vidéki kislány, s a kitérők után egyszerre csak Thália szolgálatába szegődött. Érdekes, hogy a különböző színigazgatók, akiknél háromszor is próbálkozott — tehetségtelennek tartották. „Kimentem a Hunnia filmgyárba, és jelentkeztem statisztának. Ott mindig kellenek a szép lányok. Fölirták a nevemet, kisvártatva hívtak. Székely István Lila akác című filmjében tűntem föl egy pillanatra ..." Ekkor kezdődik a fölfelé ívelő karrier. Jób Dániel, a Vígszínház társigazgatója és művészeti vezetője vette szárnyai alá. Rövidesen megkapja a nagy sikert arató Meseautó c. film egyik főszerepét. Befutott. A könyv olvasmányos és jól szerkesztett s bepillantást enged a színésznő „kulisszatitkaiba". Megelevenedik előttünk a színházi- és filmvilág, betekintést enged magánéletébe is, fölsorakoztatja barátait, bár ezek közül csak keveset ismerhetünk meg aprólékosabban. Beszél férjeiről, Ráthonyi Ákos filmrendezőről és Darvas Ivánról. Felbukkan egy pillanatra Csortos, Gobbi Hilda, Mály Gerö, Pécsi Sándor és a többiek arca, elmeséli nagy hódolójának, Márai Sándornak széptevéseit, lányának Ráthonyi Zsuzsának karrierjéről is szót ejt. De értekezik a színjátszás hogyanjáról is, meghúzva a határvonalat szürkék és tehetségesek között. Megelevenednek a háború utáni újrakezdés eseményei, szóval mindaz, ami Tolnay Klári életével szorosan összefüggött. Nemcsak azoknak érdekes a könyv, akik már régen ismerik a színésznőt, hanem azoknak is, akik felületesen viszonyulnak hozzá, mert mindig izgalmas egy művészi karrier bemutatása. (Dénes) KIÁLLÍTÁS Rimaszombati változások Ezzel a címmel rendeztek kiállítást a rimaszombati (Rimavská Sobota) Gömöri Múzeumban. A címet csak az értheti, aki mintegy összehasonlítási alapul megtekintette a huszadik század első negyvenöt évének várostörténelmi múltját felmutató múlt évi kiállítást. A szocialista építés 40 évében fogant változások valóban lenyügözöek, mégis bizonyos értelemben elgondolkodtatóak. A város romantikus, idillikus jellege megfakult — igaz, hogy az egykori földszintes házak utcasorait olyan lakótelepek váltották fel, mint a Barátság-, Szovjet űrhajósok-, Nyugat-lakótelep, ahol ezerszámra laknak kényelmesen, összkomfortos lakásokban a rimaszombatiak, viszont a behemót fotókról is lerítt a lakótelepek sivársága, a fák és zöldövezetek hiánya. Az iskolák száma is megnőtt, hisz felépült a mezőgazdasági és közgazdasági szakközépiskola, a nagyszabású szakmunkásképző, a Győzelem- és Pionír utcai alapiskolák. Több óvodával és bölcsődével is gazdagodott a város. A kultúra és a sport hívei tudják a legjobban értékelni az új városi kulturális központot, a szabadtéri színpadot, az új futballpályát vagy a befejezés előtt álló fedett uszodát. Az ipar területén az egykori városi villamostelep a múltat idézi. Ez ma már eltörpülne az időközben felépült cukorgyár, gépgyár, húskombinát, borászati üzem, gép- és traktorállomás, péküzem és egyebek mellett. A lakosok kényelméhez és életszínvonalához nagyban hozzájárulnak a szolgáln HALLOTTUK OLVASTUK J L LÁTTUK tató üzemek, a vendéglátóipari központok, de az üzlethálózat is. A kiállítás ezekből is sok újat, korszerűt vonultatott fel. A sok új ellenére azonban itt még sok a fekete folt, ezt főleg az új lakótelepek lakói tudják a legjobban. A kiállítás gazdag képanyaggal illusztrált, viszont a jelszavas képaláírások sem pótolhatják azt az idekívánkozó kommentárt és információanyagot, amit a tárlat egységessége és teljessége megkívánna. Polgári László HANGLEMEZ Verdi: Falstaff Nem lehet eléggé dicsérni a Supraphon licencvásárlási politikáját, most, hogy napvilágot látott Verdi Falstaff című lírai játékának teljes lemezfelvétele. Dicsérendő ez a tett két oknál fogva is. Először azért, mert így végre elérhetővé vált operakedvelőinknek a nyolcvanéves Verdi remeke, az a mű, mely sajnos eredeti színpadi változatában nem szerepelt még az elmúlt négy és fél évtized alatt operánk műsorrendjén, másodszor pedig azért, mert a lemez barázdáiból egy hamisítatlan színpadi atmoszférát megelevenítő zenei tolmácsolás teszi élménnyé a mű meghallgatását. Verdi alkotásokban termékeny, hosszú életének utolsó alkotása a Falstaff, melyet egyszerűen vígoperának is lehet nevezni. Hogy ez a zseniális, de megszólaltatás szempontjából félelmetesen nehéz mű megszületett, az elsősorban a szövegíró, Arrigo Boito érdeme. Boito, bár maga is zeneszerző — operája a Metistofele ma is sok gyönyörűséggel szolgál hallgatóinak —, de mint ilyen háttérbe vonul, mert érzi, hogy Verdi mellett szövegeivel szolgálja igazán az olasz opera ügyét. Shakespeare két részből álló királydrámájának, a IV. Henriknek epizódalakja Falstaff, akit később Erzsébet királynő biztatására A windsori víg nők című művének központi figurájává léptet elő. Boito szövege ennek a müvek a cselekménybonyolítását követi, s Így születik meg a zeneirodalom egyik legzseniálisabb vígoperája, a potrohos lovag, a két lábon járó boroshordó maradandó portréja: a Falstaff. Carlo Maria Giulini, korunk neves karmestere vezényli a Los Ageles-i filharmonikusokat az 1982-ben, digitális technikával rögzített felvételen. Közte és énekesei között ideális összhang uralkodik, ami elsődleges erénye a felvételnek. Igaz, a szólisták sem akárkik. A gyönyörű hangú Renato Bruson élvezettel és színesen hozza a címszereplőt, akinek az elcsábítandó Alice szerepében Katia Ŕiccalerlli egyenrangú partnere. Férjét, Fordot az ugyancsak pompás bariton: Leo Nucci énekli. Mrs. Quickly, a közvetítő aszszony, Lucia Valentini Terrani személyében méltó tolmácsolóra lelt; Annuska szólamában a hamvas és bájos Barbara Hendricks hallható. Varga József 9
