A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-09-23 / 39. szám
Az évtizedek óta Angliában élő Roboz Zsuzsi festőművész, Bartók hamvainak odaérkezésekor, a southamptoni egyetemen rendezett díszes ünnepi estén, a nyilvánosság előtt odaajándékozta Bartók két fiának, illetve a Bartók Emlékháznak Bartók Bélát és Yehudi Menuhint ábrázoló festményét. A képet két évvel ezelőtt Budapesten is kiállította. Egyetlen színésznő, másfél órán át! Ornella Mutiról van szó, aki a Magán-kód című Francesco Maseili-filmben egymagára maradt asszonyt játszik. A férfi, akit szeretett, elment. De itt hagyott egy komputert. Ennek segítségével a kétségbeesett nő olyan vonásokat fedez fel eltávozott szerelmén, amelyekről nem is tudott.. . KÖNYV Titkos Tanítások (Válogatás az Upanisadokból) „Halad is, mozdulatlan is; közel is van, és messze is./ Az élők belsejében van, s mégis kívül van mindenen. // Aki az összes lényeket önmagában találja meg,/ s minden lényben magát látja, az többé semmitől sem fél. //Ha felismerte, hogy minden létező nem más: ő maga,/ nem gyötri bánat és kétség, ha az Egységet ismeri." Újabb fehér folt tűnt el a keleti világirodalom magyar recepciójának asztaláról: a nagy indiai eposzok, a Mahábhárata és a Rámájana után végre megjelent magyarul az ókori hindu filozófiai irodalom két legfontosabb könyve is: A Bhagavat-gíta és az Upanisadok. A Gítáról később számolunk be, a Titkos Tanítások pompás gyűjteményét azonban most szeretnénk olvasóink közül azoknak a figyelmébe ajánlani, akiket érdekel ez a témakör s akik egyáltalán hozzá tudnak jutni a Helikon Kiadó „Prométheusz Könyvek" sorozatában megjelent pompás kiadványhoz. (Apropó! A hozzáférhetőség: többen kifogásolták már, hogy olyan könyvekről írok rovatunkban, amelyekhez nehezen, vagy egyáltalán nem lehet hozzájutni. Az én könyvismertetéseimnek azonban nem a propagáció, hanem a figyelemfelkeltés a célja, azért nem vállalhatok felelősséget, hogy a könyvet meg is lehet szerezni.) Tehát az Upanisadok! „.. . a létezés kérdéseire keresik a választ: a világ keletkezésére és fennállására, a megváltásra, a halál utáni létre, a bölcsesség és a tökéletesség útjaira kérdeznek rá — Írja róluk a kötet válogatója, fordítója, utószavának és jegyzeteinek írója, Vekerdi József, a kitűnő magyar indológus, s így folytatja: „Allegorikus-szimbolikus világmagyarázatuk szerint az egész míndenséget egyetlen örök, végtelen, változatlan szellemi tényező, a világlélek alkotja, s az élőlények és az élettelen dolgok ennek csupán különböző megjelenési formáik. Ebből következik az Upanisadok legfontosabb tanítása: az egyéni lélek azonos a világlélekkel. Ennek az igazságnak felismerése szabadít meg a lélekvándorlás kényszerétől, ez a felismerés maga a megváltás." A magyar Upanisad-kötet egyébként csupán válogatás a sokkal terjedelmesebb anyagból, ám bíznunk kell a válogatóban, hisz leellenőrzésre aligha van módunk, hogy a legérdekesebb tanításokat tette a magyar olvasó asztalára. (cselényi) Az idény kezdete című szlovák film lírai történetet mesél el arról, ahogy az öregember elveszíti, majd megleli boldogságát, de csak azért, hogy ismét elveszítse s tán egyszer újra meglelje .. . Szép Szó — József Attila emlékének A budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó és a Madách közös kiadásában jelent meg a Szép Szó József Attila emlékszámának hasonmás kiadása. A szépirodalmi és kritikai folyóirat 1936-ban indult Ignotus Pál és József Attila szerkesztésében. A folyóiratot a baloldali írók kiadója, Cserépfalvi jegyezte, de Hatvány Bertalan személyében mecénás is állt mögötte. József Attila nagy energiával, szép tervekkel indította a folyóiratot, írván: „Szép Szó magyarul nem fölcicomázott kifejezést, hanem testet öltött érvet jelent. A szép szó nem csak eszközünk, hanem célunk is ... Fellépésünkkel, Írásainkkal, gondolatainkkal, értelmességre hivatkozó hitünkkel az emberi egység igényét próbáljuk ismét életre hívni, a réginél fejlettebb egységre tartó haladottabb igényt, a modern, magamagát fegyelmező, rendbefoglaló szabadságot."’ A fasizmus erősödésével a lapot 1939- b'en betiltották. De ez a néhány év is elegendő volt ahhoz, hogy a baloldal legpregnánsabb íróit sorakoztassa fel. József Attila halála után a szerkesztőbizottság, illetve Gáspár Zoltán szerkesztette a lapot. József Attila tragikus sorsa mind az írókat, mind a társadalmat megrendítette. Kezdték felismerni a mellőzött költő világirodalmi jelentőségét. így került sorra a Szép Szó József Attila emlékszáma is 1938-ban. Az emlékszámban sok kiválóság sorakozott fel. Benne találjuk többek között Thomas Mann levelét, Móricz Zsigmond Nagyon fáj című cikkét, Németh Andor A semmi ágán c. megemlékezését, Déry Tibor Emlékül c. írását, Reményik Zsigmond, Ignotus Pál, Fejtő Ferenc, Bóka László, Szélpál Árpád, Nádas József és mások írásait, továbbá József Attila önéletrajzát, a Curriculum Vitae-t, egy tanulmányát, valamint kiadatlan és utolsó verseit. Érdekessége az emlékszámnak, hogy „József Attila — emlékestek Szlovenszkón” címmel Vass László összefoglalja azokat a cikkeket, tanulmányokat, valamint rádióműsorokat, irodalmi találkozókat, amelyeket József Attila emlékének szenteltek. Ezek a dokumentumok ma már irodalomtörténetet jelentenek. Aki a Szép Szó hasonmás kötetét kézbe veszi, felejthetetjen élményekkel gazdagodik. (dénes) KIÁLLÍTÁS Dino Buzzati képei Alighanem sokak számára meglepetés, hogy századunk neves olasz írója, Dino Buzzati — a Tatárpuszta és számos más méltán sikeres regény s novella szerzője — korántsem tekinthető csak toliforgatónak, hanem festőként és grafikusként is figyelemre méltót és maradandót alkotott. Ezt bizonyította a közelmúltban a bratislavai Művészek Házában megrendezett tárlat, mely Buzzati képeitt mutatta be, különös élményt szerezve a betérőnek. Festészetének külső jegyeit tekintve Buzzati a szürrealisták tanítványa, elsősorban Chírícoé és Magritte-é, epigonizmusról azonban szó sincs: az itáliai iró-festö sajátos formanyelvet, összetéveszthetetlenül egyéni stílust alakított ki, egy olyan képi világot teremtett, mely meghökkenti, elgondolkoztatja és nyugtalanná teszi a szemlélőt. Kietlen, holdbéli tájakat látunk, melyeket groteszk figurák, szellemlények, kísérteties árnyalakok népesítenek be, a fenyegetően komor égbolt ólomsúllyal nehezedik a Földre (?), a romok egy atomháború iszonyú emlékműveiként magasodnak az ember nem lakta pusztaság fölé, a nyomasztó szobabelsök láttán a klausztrofóbia kerít bennünket hatalmába. Buzzati képein az emberek elsősorban a kiszolgáltatottság, a fenyegetettség s a tehetetlenség megtestesítői, arcukat a félelem, a rémület, az iszony s a fájdalom torzítja el. A gyakran feltűnő különös szépségű, élveteg nők szinte valamennyien a mindenütt jelenlévő halál kiválasztottjai, ruhátlanságuk nem erotikus asszociációkat ébreszt, hanem reménytelen kiszolgáltatottságukat szimbolizálja. A gyönyörű Laide csábító pózban, kéjsóvár tekintettel várja az érkezőt, de az ablakban csak hátborzongató csontvázak vigyorognak ... n 1 HALLOTTUK n I OLVASTUK U U 1 LÁTTUK Buzzati müvein realitássá válik a rémálom, valósággá lesz mindaz, amit oly szívesen neveznénk irreálisnak, abszurdnak, őrültnek — de megtehetjük-e ezt történelmi tapasztalataink birtokában, az emberi lét alapjait fenyegető veszélyek, a modern (?) barbárság ismeretében? Kimondhatatlan szorongások, mindennapi félelmek kelnek életre a képeken, de szembe kell velük néznünk, hogy utóbb annál határozottabban s bátrabban mondjunk nemet a halált hozó páncélhajó urainak, a fenyegető szörnyeknek, az éjszaka démonainak, a pusztító hatalmaknak. Buzzati rejtett összefüggéseket feltáró, félelmetes atmoszférájú, szuggesztív alkotásai az emberiesség, az élet védelmére mozgósítják a nyugtalan nézőt — nem utolsósorban pedig látni tanítanak. G. Kovács László HANGLEMEZ Első emelet 4. Semmi kétség! Az Első Emelet még ma is a tinédzserek csapata, s erre legjobb bizonyíték a már nálunk is kapható legutóbbi nagylemezük, melyre tizenegy újhullámos stílusban megíródott „emeletes" szerzemény került! Az együttes körül zajló események (Kisszabó Gábor és Tereh István korábban átigazolt a Stepbe) csak növelték a népszerűségüket, hiszen annyit cikkeztek róluk, hogy még az is odafigyelt a társaságra, akit ez ideig nemigen izgatott a zenekar sorsa. Nagy nekilódulásban készült el tehát az Első Emelet negyedik albuma, melyért sem a csapatnak, sem pedig a Hungarotonnak nem kell szégyenkeznie. Ezek a szerzemények az előzőekhez hasonlóan fiatalos gondolkodásról és kitűnő fantáziáról tanúskodnak. A három fiú, Berkes Gábor, Bogdán Csaba és Szentmihályi Gábor urai a hangszereknek, s Kiki is a tőle megszokott optimizmussal és rutinnal énekel. Berkes Gabi igen ügyesen „nyüvi" billentyűs hangszerét, az ő játékára több felvételben is felfigyelhetünk. Az Első Emeletet már megalakulásuk után sok negatív kritika érte, ennek ellenére sikerült megállniuk a saját lábukon, sőt, ahogy az a lemez anyagából lemérhető, még a tudásukat is fejlesztették néhány fokkal. Ahogy már tájékoztatóm elején említettem, a csapatot elsősorban a tinik fogadták magukévá, így ezek a szerzemények is szerelmi kalandokról szólnak, meg arról, hogy „Szakíts, ha bírsz", „Bújtass el", vagy éppen „Nem férek a bőrömbe". Sőt, mintha a legfiatalabb korosztályt is megcélozták volna, hiszen egyik daluk a „Liberó-légió" címet viseli - a témája azt hiszem mindenki előtt ismert a tévéreklámból. Jó koncepciójú lemezt tehet fel a korongra az, aki még megszerzi valahol ezt az LP-t, melyen a dalok épp annyira sokszínűek, mint a lemeztasak. A tizenévesek biztosan örülnek neki, hiszen a felvételek az ő nyelvükön íródtak, az ö nyelvükön szólalnak meg; kicsit naivan, itt-ott flegmatikusán, sok ábrándozással és optimizmussal. Ahogy egy fiatalhoz illik. Koller Sándor 9
