A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-08-26 / 35. szám
Régi ismerősünk, Jana Brejchová, a csehszlovákiai filmművészet egyik kimagasló egyénisége játssza Az érzékeny pontok című Vladimír Drha film főszerepét. A film tavaly készült a Barrandov stúdióban. Az érzékeny pontok mai történet, a bizalomról szól, amelyet könnyű elveszíteni és nehéz visszaszerezni. Jana Brejchová egy édesanyát alakít benne. Érdekessége a filmnek, hogy a színésznő együtt szerepel leányával, Tereza Brodskával. Az egyik képen Jana Brejchová, a másikon Tereza Brodská az Érzékeny pontok című cseh filmben. HALLOTTUK OLVASTUK LÄTTUK KÖNYV Járainé Komlódi Magda: Legendás növények A természetet mindig szerette az ember. Szerette és érdeklődött iránta. Se szeri, se száma az alkalmi botanikusoknak, akik növényhatározóval a kezükben járják az erdőt, mezőt. Igaz, a mai városlakó kevesebb időt tölthet a természet közelségében, ennek ellenére a vegetáció utáni vágyakozás eredendően benne él. Kár, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés egyre jobban mérgezi a növényeket és állatokat, amelyek ma már nagyfokú védelemre szorulnak. A költőknek is mindig kedves témájuk volt a természet: virágok, fák, füvek stb. jelentek meg verseikben. Ki ne ismerné például Tompa Mihály virágregéit? A természet gyönyörűsége utánozhatatlan, s feledhetetlen esztétikai élményben részesíti azt az embert, aki közel kerül hozzá. Nagyanyáink, dédanyáink (különösen faluhelyen) nemcsak sok-sok erdei és mezei növényt, virágot ismertek, hanem örökölték is azt a tudományt, amely a növények gyógyító erejével függött össze. Tudták, hogy a gyomorrontást hathatósan gyógyíthatják ricinussal, a megfázást herbateával stb. Ebbéli jártasságukkal bizony sok embert meggyógyítottak. Ma egyre inkább ráfigyel az orvostudomány és a farmakológia a természetes gyógymódokra, növényi gyógyszerekre és ezt okkal teszi. Járainé könyve, amely a Gondolat Zsebkönyvek sorozatában jelent meg — nagyon érdekes és tanulságos munka. Ritka, érdekes, legendákkal övezett növényekkel ismertet meg bennünket, diszvirágokkal, mérgező cserjékkel, fűszerekkel stb. Mindezeket rövid kultúrtörténetbe építi, versidézetekkel tarkítja. A mirtuszról többek között ezt Írja: „A keleti népeknél a mirtusz ősi kultusza az újkorban is megmaradt. Közép-Európába azonban, jelentőségében kissé megszegényedve, csak a XVI. században jutott el. Nálunk elsősorban mint menyasszonyi koszorú terjedt el, az addigi, rozmaringból font koszorú helyett. Az elsőt — Velencén keresztül hozatva — 1683-ban, az akkori legismertebb kereskedőcsalád, a Fuggerek leánya viselte Augsburgban. S mivel akkoriban még igen drága volt, jó ideig csupán néhány gazdag család követte a példát." A kötetet színes fotók teszik még szebbé. (Dénes) KIÁLLÍTÁS ◄ Ha elfogadják Carla Kufner müncheni divattervező ajánlatát, minden bizonnyal kevésbé esik nehezükre a nyugatnémet autósoknak a büntetésfizetés a tiltott parkolásért. Carla a közlekedési rendőrnőknek az örök Chanel-kosztüm és a tiroli népviselet kombinációját kínálja. Ju/ius Fučík élete Julius Fučík a világszerte ismert kommunista publicista és antifasiszta 85 éve (1903. február 23-án) született és 45 éve (1943. szeptember 8-án) halt mártírhalált. A cseh nép nagy fiát, a fasizmus elleni harc hősét a Gestapo gyilkolta meg. A mindössze negyven évet élt Julius Fučík életéről és munkásságáról már rengetegen és rengeteget írtak, és számos kiállításon mutatták be tevékenységének kiemelkedő eseményeit. Taskentben és Plzeňben évek óta, Prágában ez év februárja óta múzeum is őrzi emlékét. A Julius Fučík Múzeumot a prágai Smetana rakparton az egykori Hollar Képcsarnokban, a Károly Egyetem Újságírói Karának jelenlegi épületében rendezték be, és Julius Fučík meg nem élt 85. születésnapjának előestéjén nyitották meg. A tárlat, illetve a múzeum nyolc tematikus egységre oszlik és mintegy ötszáz kiállítási tárgyat tartalmaz. A vitrinekben látható Fučík első iskolatáskája, iskolai bizonyítványai, emlékkönyvei, fényképezőgépe és Fučík sok más — a hozzátartozók és barátok által megőrzött — emléktárgya, személyi tulajdona. A múzeum központi helyén állították ki az eddig már mintegy háromszáz kiadást megélt Üzenet az élőknek című riportkönyve egy-egy kéziratlapját és a kötet százhúsz — különféle nyelvű — példányát. (A kötetek között két magyar nyelvű kiadás példánya is látható.) A Julius Fučík Múzeum háromdimenziós tárgyaival, tömör és kifejező koncepciójával, eredetiségre törekvő stílusával méltóan mutatja be Julius Fučíkot az embert, a kommunista újságírót és az antifasiszta harcost. A külsőségeiben szerény, de tartalmilag igényes múzeum gazdag ismereteket nyújt és mindenki tetszését megnyeri. Balázs Béla SZÍNHÁZ Nyári szemle '88 Színházba menni mindig öröm, kellemes nyárestéken színielőadásokat szemlélni pedig egyenesen élvezet. Lehetséges, hogy mindez közhelyként hangzik, de tény, hogy több mint egy évtizedes hagyománnyal bíró bratislavai Kulturális Nyár sokirányú műsorainak egyik súlypontját most már esztendők óta a hivatásos társulatok és amatőr élegyüttesek bemutatkozása, illetve tematikus irodalmi műsorok színre kerülése alkotja. Ez az évről évre érdekesnek ígérkező színházi szemle ebben az esztendőben június 25-én kezdődött és július utolsó harmadában ért véget. A hivatásos társulatok közül a martini színház, a kassai (Košice) Állami Színház, a bratislavai Új Színpad, a bmói Mini Fortunáé táncszínház, a nagyszombati (Trnava) Gyermek- és Ifjúsági Színház; az amatőrök közül pedig a Radošíni Naiv Színház lépett rivaldafénybe a patinás hírű Academia Istropolitana udvarán tartott szabadtéri előadásokon. Érdekes, hogy látogatottság dolgában ez utóbbi együttes vonzotta a legnagyobb számban a publikumot. Ez azt jelzi, hogy a Stanislav Štepka vezette amatőr gárda jó úton jár, amikor napjaink legtöbb hazai kínját és problémáját sorakoztatja fel gunyoros, olykor egyenesen ironizáló formában, igaz, néha kissé megfontolatlan hangsúlyokkal és poénokkal. A radošíniak valamennyi előadása egyébként zsúfolt széksorok előtt zajlott, ami anyagilag mindenképpen örvendetes. Egyúttal azonban elgondolkodtató tanulsággal is jár, mert a hivatásos társulatok szabadtéri fellépéseire lényegesen kevesebb néző volt kíváncsi. Ennek okát abban vélem felfedezni, hogy ezek az együttesek pusztán kőszínházi repertoárjuk egy-egy sikeresebbnek vélt produkcióját igyekeztek átmenteni szabadtéri környezetbe, ami jobbára rengeteg, a szóban forgó előadások művészi színvonalát romboló kompromisszummal jár. Esztendők óta visszaköszönő gond ez, ami arra figyelmeztet, hogy a Kulturális Nyár rendezőségének rangos hírű szólistákra épülő nyári repertoárt kellene kialakítania, avagy új, nyári bemutatókkal felcsigázni a publikum érdeklődését. A bratislavai nyári színházi szemle idei tapasztalatai azt sugallják — például az egyre fölkapottabbá váló zólyomi (Zvolen) várjátékok mintájára —, hogy jó lenne ráleint a műsoralakítás és a közönségcsalogatás újszerű, de főképpen átgondoltabb útjaira. Miklósi Péter HANGLEMEZ Változó idők Az Edda együttes telibe talált, napjaink problémáiról szólnak dalaik. Divat szidni manapság a popzenét és annak képviselőit. A kritika és az igényesebb közönség vádjai többnyire jogosak, ezt ma már a hazai sztárok és sztárcsinálók is elismerik. A guruló pénz utáni hajszában túlságosan is a siker, a bevétel, az eladott példányszám vált a produkciók minősítő mércéjévé s az alkotói invenció, a művészi megvalósítás igénye háttérbe szorult. A szakma nagymesterei a pálya szélére húzódva figyelnek és jobb időkre várnak. A figyelmes szemlélőnek azonban feltűnhet, hogy az idei év mintha változásokat jelezne. Az Edda a magyar popzene legjobb hagyományait folytatja. Ehhez a maradandó értéket alkotó vonulathoz csatlakozott Pataky Attila és baráti köre az Edda együttes legújabb nagylemezével (Változó idők), amely talán végre meghozza a közönség számára az útbaigazítást. Ez a lemez fantasztikusan jó! Letisztult kísérlet, nemzetközi mércével mérve is kiváló alkotás. Alapi István szólógitár játéka is kitűnően tükrözi az Edda stílusát. Pataky Attila olyan dalokat írt a gyermekkor kifordított zsebeiről, a nagy lázadásról, és ezt követő közbejárásokról, a fájdalmas illúzióvesztésről és hiányokról, a rebbenő vágyakozásokról, amelyekben önmagunkra, boldogságainkra, boldogtalanságainkra ismerhetünk. Megkockáztatjuk: a mai harmincas-negyvenes korosztály éppen úgy nemzedéki dalokként hallgathatja mint annak idején tizenévesen az Illés vagy az Omega dalokat. Pataky éneke szívbemarkoló, katartikus hatású. Felkavaró ez a lemez, kamaszkora legszebb nyarait idéző-sirató, egy felnőtt, de felnőtté válni nem akaró team produkciója. Az Edda-szívű emberek üzenetei hallhatók rajta. Legyen (kell, hogy legyen!) 40—50 percünk időnként, hogy leüljünk és meghallgassuk ezeket a dalokat! Lélekfürdető élményben lesz részünk, amit popzenei produkciók esetében mostanában oly ritkán érzünk. Edda — ezt koncertjei is igazolják — ma az első számú magyar pop-rock együttes, amely nemzetközi viszonylatban is értékes koronggal állt a közönség elé. A szakemberek megítélésével ellentétben mi ezt a lemezt, a kiváló korong kategóriába soroljuk és az év lemezének tartjuk. Farkas Andrea és Gyenes Anikó 9
