A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-08-26 / 35. szám

Régi ismerősünk, Jana Brejchová, a csehszlovákiai filmművészet egyik kimagasló egyénisége játssza Az ér­zékeny pontok című Vladimír Drha film főszerepét. A film tavaly ké­szült a Barrandov stúdióban. Az ér­zékeny pontok mai történet, a biza­lomról szól, amelyet könnyű elve­szíteni és nehéz visszaszerezni. Jana Brejchová egy édesanyát ala­kít benne. Érdekessége a filmnek, hogy a színésznő együtt szerepel leányával, Tereza Brodskával. Az egyik képen Jana Brejchová, a má­sikon Tereza Brodská az Érzékeny pontok című cseh filmben. HALLOTTUK OLVASTUK LÄTTUK KÖNYV Járainé Komlódi Magda: Legendás növények A természetet mindig szerette az ember. Szerette és érdeklődött iránta. Se szeri, se száma az alkalmi botanikusoknak, akik nö­vényhatározóval a kezükben járják az erdőt, mezőt. Igaz, a mai városlakó kevesebb időt tölthet a természet közelségében, ennek el­lenére a vegetáció utáni vágyakozás ereden­dően benne él. Kár, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés egyre jobban mér­gezi a növényeket és állatokat, amelyek ma már nagyfokú védelemre szorulnak. A költőknek is mindig kedves témájuk volt a természet: virágok, fák, füvek stb. jelentek meg verseikben. Ki ne ismerné például Tom­pa Mihály virágregéit? A természet gyönyö­rűsége utánozhatatlan, s feledhetetlen esz­tétikai élményben részesíti azt az embert, aki közel kerül hozzá. Nagyanyáink, dédanyáink (különösen falu­helyen) nemcsak sok-sok erdei és mezei növényt, virágot ismertek, hanem örökölték is azt a tudományt, amely a növények gyó­gyító erejével függött össze. Tudták, hogy a gyomorrontást hathatósan gyógyíthatják ri­cinussal, a megfázást herbateával stb. Ebbéli jártasságukkal bizony sok embert meggyó­gyítottak. Ma egyre inkább ráfigyel az orvos­­tudomány és a farmakológia a természetes gyógymódokra, növényi gyógyszerekre és ezt okkal teszi. Járainé könyve, amely a Gondolat Zseb­könyvek sorozatában jelent meg — nagyon érdekes és tanulságos munka. Ritka, érde­kes, legendákkal övezett növényekkel ismer­tet meg bennünket, diszvirágokkal, mérgező cserjékkel, fűszerekkel stb. Mindezeket rövid kultúrtörténetbe építi, versidézetekkel tarkít­ja. A mirtuszról többek között ezt Írja: „A keleti népeknél a mirtusz ősi kultusza az újkorban is megmaradt. Közép-Európába azonban, jelentőségében kissé megszegé­nyedve, csak a XVI. században jutott el. Nálunk elsősorban mint menyasszonyi ko­szorú terjedt el, az addigi, rozmaringból font koszorú helyett. Az elsőt — Velencén keresz­tül hozatva — 1683-ban, az akkori legismer­tebb kereskedőcsalád, a Fuggerek leánya viselte Augsburgban. S mivel akkoriban még igen drága volt, jó ideig csupán néhány gazdag család követte a példát." A kötetet színes fotók teszik még szebbé. (Dénes) KIÁLLÍTÁS ◄ Ha elfogadják Carla Kufner mün­cheni divattervező ajánlatát, min­den bizonnyal kevésbé esik nehe­zükre a nyugatnémet autósoknak a büntetésfizetés a tiltott parkolá­sért. Carla a közlekedési rendőrnők­nek az örök Chanel-kosztüm és a tiroli népviselet kombinációját kí­nálja. Ju/ius Fučík élete Julius Fučík a világszerte ismert kommunista publicista és antifasiszta 85 éve (1903. február 23-án) született és 45 éve (1943. szeptember 8-án) halt mártírhalált. A cseh nép nagy fiát, a fasizmus elleni harc hősét a Gestapo gyilkolta meg. A mindössze negyven évet élt Julius Fučík életéről és munkásságáról már rengetegen és rengeteget írtak, és számos kiállításon mutatták be tevékenységének kiemelkedő eseményeit. Taskentben és Plzeňben évek óta, Prágában ez év februárja óta múzeum is őrzi emlékét. A Julius Fučík Múzeumot a prágai Smeta­na rakparton az egykori Hollar Képcsarnok­ban, a Károly Egyetem Újságírói Karának jelenlegi épületében rendezték be, és Julius Fučík meg nem élt 85. születésnapjának előestéjén nyitották meg. A tárlat, illetve a múzeum nyolc tematikus egységre oszlik és mintegy ötszáz kiállítási tárgyat tartalmaz. A vitrinekben látható Fučík első iskolatáskája, iskolai bizonyítványai, em­lékkönyvei, fényképezőgépe és Fučík sok más — a hozzátartozók és barátok által megőrzött — emléktárgya, személyi tulajdo­na. A múzeum központi helyén állították ki az eddig már mintegy háromszáz kiadást megélt Üzenet az élőknek című riportkönyve egy-egy kéziratlapját és a kötet százhúsz — különféle nyelvű — példányát. (A kötetek között két magyar nyelvű kiadás példánya is látható.) A Julius Fučík Múzeum háromdimenziós tárgyaival, tömör és kifejező koncepciójával, eredetiségre törekvő stílusával méltóan mu­tatja be Julius Fučíkot az embert, a kommu­nista újságírót és az antifasiszta harcost. A külsőségeiben szerény, de tartalmilag igé­nyes múzeum gazdag ismereteket nyújt és mindenki tetszését megnyeri. Balázs Béla SZÍNHÁZ Nyári szemle '88 Színházba menni mindig öröm, kellemes nyárestéken színielőadásokat szemlélni pe­dig egyenesen élvezet. Lehetséges, hogy mindez közhelyként hangzik, de tény, hogy több mint egy évtizedes hagyománnyal bíró bratislavai Kulturális Nyár sokirányú műso­rainak egyik súlypontját most már esztendők óta a hivatásos társulatok és amatőr élegyüt­tesek bemutatkozása, illetve tematikus iro­dalmi műsorok színre kerülése alkotja. Ez az évről évre érdekesnek ígérkező színházi szemle ebben az esztendőben június 25-én kezdődött és július utolsó harmadában ért véget. A hivatásos társulatok közül a martini színház, a kassai (Košice) Állami Színház, a bratislavai Új Színpad, a bmói Mini Fortunáé táncszínház, a nagyszombati (Trnava) Gyer­mek- és Ifjúsági Színház; az amatőrök közül pedig a Radošíni Naiv Színház lépett rivalda­fénybe a patinás hírű Academia Istropolitana udvarán tartott szabadtéri előadásokon. Ér­dekes, hogy látogatottság dolgában ez utób­bi együttes vonzotta a legnagyobb számban a publikumot. Ez azt jelzi, hogy a Stanislav Štepka vezette amatőr gárda jó úton jár, amikor napjaink legtöbb hazai kínját és problémáját sorakoztatja fel gunyoros, olykor egyenesen ironizáló formában, igaz, néha kissé megfontolatlan hangsúlyokkal és poé­nokkal. A radošíniak valamennyi előadása egyébként zsúfolt széksorok előtt zajlott, ami anyagilag mindenképpen örvendetes. Egyút­tal azonban elgondolkodtató tanulsággal is jár, mert a hivatásos társulatok szabadtéri fellépéseire lényegesen kevesebb néző volt kíváncsi. Ennek okát abban vélem felfedezni, hogy ezek az együttesek pusztán kőszínházi repertoárjuk egy-egy sikeresebbnek vélt pro­dukcióját igyekeztek átmenteni szabadtéri környezetbe, ami jobbára rengeteg, a szóban forgó előadások művészi színvonalát rombo­ló kompromisszummal jár. Esztendők óta visszaköszönő gond ez, ami arra figyelmez­tet, hogy a Kulturális Nyár rendezőségének rangos hírű szólistákra épülő nyári repertoárt kellene kialakítania, avagy új, nyári bemuta­tókkal felcsigázni a publikum érdeklődését. A bratislavai nyári színházi szemle idei ta­pasztalatai azt sugallják — például az egyre fölkapottabbá váló zólyomi (Zvolen) várjáté­kok mintájára —, hogy jó lenne ráleint a műsoralakítás és a közönségcsalogatás új­szerű, de főképpen átgondoltabb útjaira. Miklósi Péter HANGLEMEZ Változó idők Az Edda együttes telibe talált, napjaink problémáiról szólnak dalaik. Divat szidni ma­napság a popzenét és annak képviselőit. A kritika és az igényesebb közönség vádjai többnyire jogosak, ezt ma már a hazai sztá­rok és sztárcsinálók is elismerik. A guruló pénz utáni hajszában túlságosan is a siker, a bevétel, az eladott példányszám vált a produkciók minősítő mércéjévé s az alkotói invenció, a művészi megvalósítás igé­nye háttérbe szorult. A szakma nagymesterei a pálya szélére húzódva figyelnek és jobb időkre várnak. A figyelmes szemlélőnek azonban feltűn­het, hogy az idei év mintha változásokat jelezne. Az Edda a magyar popzene legjobb hagyományait folytatja. Ehhez a maradandó értéket alkotó vonulathoz csatlakozott Pata­­ky Attila és baráti köre az Edda együttes legújabb nagylemezével (Változó idők), amely talán végre meghozza a közönség számára az útbaigazítást. Ez a lemez fan­tasztikusan jó! Letisztult kísérlet, nemzetközi mércével mérve is kiváló alkotás. Alapi István szólógitár játéka is kitűnően tükrözi az Edda stílusát. Pataky Attila olyan dalokat írt a gyermekkor kifordított zsebeiről, a nagy lázadásról, és ezt követő közbejárá­sokról, a fájdalmas illúzióvesztésről és hi­ányokról, a rebbenő vágyakozásokról, ame­lyekben önmagunkra, boldogságainkra, bol­dogtalanságainkra ismerhetünk. Megkockáztatjuk: a mai harmincas-negy­venes korosztály éppen úgy nemzedéki da­lokként hallgathatja mint annak idején ti­zenévesen az Illés vagy az Omega dalokat. Pataky éneke szívbemarkoló, katartikus ha­tású. Felkavaró ez a lemez, kamaszkora leg­szebb nyarait idéző-sirató, egy felnőtt, de felnőtté válni nem akaró team produkciója. Az Edda-szívű emberek üzenetei hallhatók rajta. Legyen (kell, hogy legyen!) 40—50 percünk időnként, hogy leüljünk és meghall­gassuk ezeket a dalokat! Lélekfürdető él­ményben lesz részünk, amit popzenei pro­dukciók esetében mostanában oly ritkán ér­zünk. Edda — ezt koncertjei is igazolják — ma az első számú magyar pop-rock együttes, amely nemzetközi viszonylatban is értékes koronggal állt a közönség elé. A szakembe­rek megítélésével ellentétben mi ezt a le­mezt, a kiváló korong kategóriába soroljuk és az év lemezének tartjuk. Farkas Andrea és Gyenes Anikó 9

Next

/
Thumbnails
Contents