A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-08-26 / 35. szám
kiállításon rendszerint Antalik József is szerepelt, s több alkalommal is elismerő oklevelet kapott színvonalas munkáiért. Budapesti tanulmányainak ideje alatt a Bartók Béla Kiállítóteremben rendezett kiállításon grafikáival pályázatot nyert. 1985- ben Érsekújváron a Szakszervezet Házának Tükörtermében rendezte meg első önálló kiállítását 1986- ban a Csemadok Érsekújvári Városi Szervezetének kiállítótermében állított ki. 1987- ben a trenčíni műkedvelők képzőművészeti kiállításán III. helyezést ér el. 1988 áprilisában Mojš Tiborral állított ki Érsekújváron a Szakszervezetek Házában. Antalik József és a grafit jóbarátok. A mértani pontossággal rajzoló építész esténként — amolyan lelki, szellemi pihenésként ceruzájával elbolyong a fantázia gyönyörű szép világában. Finom vonalvezetésű, árnyalt grafitrajzai a szimbolizmus, a szürrealizmus elemeit rejtik magukban. A „Harc az almáért", az „Elveszen paradicsom" szelíd erotikát sugárzó nőalakjai valóságos jelképek, jelzések, melyek belső érzelmi életünk mindig kevesebbszer hallatszó hárfájának húrjait (rengetik. Megálljt sugalló, lágy jelzések ezek, melyek tudatják velünk: tanulj meg olykor visszatérni önmagadba, hallgasd a lélek rezdüléseit... Az efféle elmélyülésre mindinkább szükség van elgépiesedő, rakétafüstös világunkban... Antalik legutóbbi érsekújvári kiállításán nem grafikáival, hanem vegyestechnikával készült monotípiáival találkozhattunk. Ezek az alkotások — üzenetek ... az alkotó, mindig kutató, egészséges türelmetlenségének, adniakarásának a jelei. BALOGH GYÖRGY A szerző felvétele kultúrát, s noha a járás Csemadok-rendezvényein részt vesznek a tagok, az országos rendezvények iránt nagyon kis számban érdeklődnek. A művelődési munka területén jó eredményeket értek el. A tagság aktívan bekapcsolódik a vers- és prózamondó versenybe. Ebben az évben is két versenyző képviselte az alapszervezetet a járási fordulón. Filip Alica vezetésével tánccsoport is működik. Két éve szép sikereik voltak, ami vezetőjük és a csoport tagjainak áldozatos munkáját dicséri. Műsorukat bemutatták a nagycsalomijai (Velká Čalomija) járási dal- és táncünnepélyen, a Csábon megrendezett szüreti ünnepségen, valamint két magyarországi fellépés várt rájuk: Herencsényben és Varsányban. Tavaly a csoport szakirányítás nélkül maradt; az eltávozott koreográfust eddig nem sikerült helyettesíteni. A gyakorlás és a tánctanulás nem maradt abba. A színjátszó csoport vezetője Zatyko Ferencné. Minden évben igyekeznek új előadással szórakoztatni a közönséget. így volt ez az elmúlt két esztendőben is. A Két tucat piros rózsa c. színművel a környező falvakat járták, több alkalommal mutatták be nagy sikerrel. A múlt évben Gárdonyi Géza A bor c. darabját tanulták be. A hazai négy előadás után a baráti kapcsolatok révén a magyarországi Cserhátsurány községben is bemutatták. A színjátszó tevékenység nagy hátránya, hogy sokszor nincs megfelelő szövegkönyv, ill. nehéz vagy lehetetlen beszerezni. A másik probléma: a szakmai segítség, a szakmai tanácsadás hiánya. Jó lenne valahogy központilag segíteni az amatőr színjátszó társulatok rendezőinek a munkáját, mert a gyakori sikertelenségek, nehézségek csökkentik az alkotókedvet. VARGA BÉLA Alapszervezetünk 420 tagot számlál, a Lévai (Levice) járás legnagyobb alapszervezeteihez tartozik, tartalmas kulturális és társadalmi munkát fejt ki. Szervezetünk minden óv februárjában megrendezi a batyubált, szeptemberben pedig már hagyományossá vált a szüreti bál, ahová meghívja a környező falvak folklórcsoportjait és szólistáit. Már több ízben szerepeltek ezen a rendezvényen magyarországi vendégszereplők is. A hont németi (Hontianské Nemce) szlovák nyelvű folklórcsoport is állandó résztvevője ennek a színes felvonulásnak. Legutóbb 1987 szeptemberében a átúrovói Kisbojtár együttes szerzett kellemes perceket a közönségnek kedves műsorával. A szüreti felvonulás ünnepet jelent az egész falunak. A kisbíró dobbal hirdeti a nagy eseményt a falun végig hol szamárháton, hol gyalogosan és mindig van meglepetés az emlékműnél, vagyis a falu főterén. Volt már ócskapiac, sőt az is, hogy Ludas Matyi Döbrögi uramat dereselte et a nagyközönség szeme láttára. Nem véletlen az sem, hogy ilyenkor árulják teknőiket az atvégi híres cigányok Svarc János és Horváth A Lakodalmas Mária személyében — akik szereplésükkel minden évben megnevettetik a kíváncsi közönséget. A jól sikerült rendezvénynek az egész falu örül. A hosszú téli esték az író-olvasó találkozóké. Járt körünkben Dobos László, Zs. Nagy Lajos, Török Elemér. Legutóbb 1988. február 24-én Lovicsek Béla népszerű csehszlovákiai magyar íróval folytattak kellemes beszélgetést Forgószélben című regényéről a Csemadok-alapszervezet tagjai. 1988. május 20-án pedig Duba Gyula érdemes művész tisztelte meg látogatásával a palástiakat. Európai magány című legújabb könyvéről tartott előadást és szívesen válaszolt a kíváncsi közönség kérdéseire. Reméljük, rendezvényekben, ötletekben és munkakedvben sose lesz hiány ebben a szervezetben. Szervezésben, szorgalomban példaképünk a szervezet elnöke, Gyenes István, aki fáradságot nem ismerve irányítja a szervezet munkáját már több éve. Ösztönzésére alakult 1987 decemberében a 14 tagú férfikórus. A Búzavirág nevet viselő menyecskekórus vezetője Jelen Júlia, aki kiA Búzavirág menyecskekórus fogyhatatlan a régi szép népdalokból. Több alkalommal felléptek a polgári ügyek testületének rendezvényein, valamint a Daloló Ipoly völgye járási ünnepségen Ipolyszakállason (Ipeľský Sokolec). Lakodalmas című folklórműsorukkal öt alkalommal szerepeltek sikeresen a palástiak. A szomszédos magyarországi Kemence községbe is ellátogattak ezzel a sokat emlegetett összeállítással, melynek lelkes szervezője Oroszlány József tanító volt. 1987 novemberében ellátogatott községünkbe Méry Margit néprajzkutató is, aki elismeréssel szólt az alapszervezet tájházáról, ahol sok régi érték példás elrendezésben gyönyörködteti a látogatókat. Ez a tájház ez év februárjában, mintha megelevenedett volna. Hat estén keresztül a Csemadok, a Nőszövetség 20—30 szorgos tagja gyűlt itt össze és fosztották az összegyűjtött tollat, hogy az ipolybéli (Bielovce) gyermekotthon lakóinak örömet szerezzenek a gyermeknap alkalmából. Szólt a szebbnél szebb nóta a fosztóban. Az idősebb nénikék elmesélték, hogyan udvaroltak valamikor a legények, milyen ruhát hordtak húsvétkor a lányok és milyen hiedelmek és babonák jártak annak idején a faluban. Közben fogyott a toll, a mákos főtt kukorica, a sültkrumpli, amit néha piros drázgai nedűvel kellett leöblíteni, amiről a vezetőség férfi tagjai gondoskodtak. Egyre bizonygatták, hogy valamikor galambot is be szoktak engedni a fosztóba, de ezt már nem merték megtenni. Egyszóval: jól szórakozott a társaság. Összekötötték a kellemeset a hasznossal egy nemes cél érdekében. Egy-egy jól sikerült rendezvény után a szervezet ajándékkirándulást szervez színházi előadásokra vagy fürdőhelyekre. Nincs nagy szükség tagtoborzásra, hiszen a fiatalok önként jelentkeznek sorainkba és ennek csak örülni lehet. Palást község rohamos iramban épül az utóbbi időben. Új üzlet, esküdtető terem és új művelődési ház épült Z akcióban. Mindezen építkezési munkákba besegítenek a Csemadok tagjai is, akik tudják, hogy ezek az épületek mind a dolgos és szorgalmas palásti népet fogják szolgálni. Egy emberként vallják azt az elvet, amit mottóként jegyeztem fel egy kulturális rendezvényen: „Csak az a nép boldog, csak az a nép szabad, hol munka mellett dal fakad." És ez így van Paláston is. KRIZSAN IRÉN /Fotó: archív) SZORGALOM ÉS MUNKAKEDV 7
