A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-01 / 27. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA SZEMBENÉZÉS A ROBOTOKKAL A felületi megfnunkálás egyik leggyakrabban előforduló robotosított művelete a festékszórás. Erre a munkára olyan kinematikájú robotokat alkalmaznak, mint amilyeneket pl. az ivhegesztésre, azzal a különbséggel, hogy nincs szükség akkora pontosságra, programozott trajektóriákra, mint a hegesztésnél. Legismertebb e célra alkalmazott robot az SPR 10-es. Gépipari alkalmazás Mint számos országban, hazánkban is először a gépiparban jelentek meg a robotok. Főleg olyan munkahelyeken alkalmazzuk őket, ahol egyrészt egészségre káros, monoton munkavégzés folyik, és ott, ahol a gyorsaságra, pontosságra, teherbiróképességre és a bővített újratermelésre fokozott igények hárulnak. Nemzetgazdasági szempontból, valamint a munka humanizálásának érdekében a következő gépipari technológiáknál alkalmazzuk őket: a forgácsolásnál, alakításnál, hegesztésnél, az öntödékben és a felületi megmunkálásnál. Forgácsolásná\ — legyen az esztergályozás, marás, fúrás, köszörülés vagy egyéb — rendszerint a megmunkálögépek kiszolgálásához alkalmazunk robotokat. Ezek a megmunkálógépek már többé-kevésbé számvezérlésű ún. NC-gépek, melyeket rendszerint portálos célmanipulátorok szolgálnak ki (ilyen kivitelezésű pl. az M 63-as manipulátor). Az optimális kinetikai rendszerű munkahelyek alkotóelemeit természetesen lehet egymás között variálni és tetszés szerint átépíteni. Ilyen munkahelyek működnek pl. a michalovcei MEZ-ben a trenöíni TOS-ban, a Kysucké Nové Mesto-i ZVL-ban, Mníchovo Hradišté-i UAZ-ban és más üzemekben, illetve vállalatokban. Az alakításod dolgozik napjainkban a legtöbb robot — (mintegy 23 %). Főleg olyan munkahelyek robotositásáról van szó, ahol a munkafolyamat ciklikusan ismétlődik és az emberek zajos környezetben idegtépő munkát végeznek. A hegesztésnél alkalmazott robotok részaránya az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. Az ellenállás és ívhegesztésnél alkalmazzák őket. Az öntödékben a kedvezőtlen hőhatástól kímélik az embert a robotok. Főleg a fémformákba nyomás alatt történő öntésnél és a fűthető elemekbe való öntésnél alkalmazzák őket. Leginkább PR 16P ipari robot használatos, de vannak már külön az öntödék számára kifejlesztett robotok is, főleg az MTL 06 és MTL 10-es manipulátorok. EGYÉB TERÜLETEN IS Bár a robotok jelentős hányada ma a gépiparban dolgozik, más iparágakban is alkalmazzuk őket, persze módosított vagy átépített változataikat, de teljesen új, eredeti megoldásokkal is találkozhatunk. Sok robot dolgozik már hazánkban az üvegiparban, textilgyárakban, famegmunkáló üzemekben, építészetben, a mezőgazdaságban és másutt. Flelyszűke miatt csak két iparágat szeretnénk kicsit bővebben is bemutatni. Az építőiparban már a hetedik ötéves tervidőszak folyamán is voltak eredmények, A robotok hasonmását már egyes iskolákban is elkészítették — íme egy példa a prešovi Elektrotechnikai Szakközépiskolából Az ember sokszor már csak csendes szemlélője az eseményeknek hiszen mintegy 270 robotot és manipulátort helyeztek üzembe négy gazdasági egység keretén belül. Főleg az építőanyagokkal való manipuláció terén értek el eredményeket. Némelyik ágazat nemzetközi együttműködésben fejlesztett ki gépembereket. Ilyen volt a ROP 2 robot, melyet az NDK-beli szakemberekkel közösen keltettek életre a prágai ágazati kutatóintézet dolgozói. Az A 05-ös állami célprogram természetesen az építőipart is érinti majd. Az elképzelések szerint 103 RTM (robotizált munkahely) kiépítését tervezik a már említett termelési gazdasági egységekben, míg további háromban 45 RTM bevezetése várható. Míg a múltban főleg a nehéz kész- vagy félkészelemekkel való manipulációra összpontosítottak (a manipulátorok teherbiróképessége elérte a 200 kg-ot is), ma már az egészségre káros környezetben történő munkavégzésre is gondolnak. Főleg a téglagyárakban az égetőkemencékbe irányuló és az innen kijövő termékeket mozgatják majd a robotok. A mész- és cementgyárakban a zsákok töltésénél és azok mozgatásánál segítenek majd, a Teplotechna vállalataiban pedig a műszálas szigetelőanyagokkal történő manipulációban is segítenek a gépemberek. A robotok széleskörű mezőgazdasági alkalmazása nem egyértelmű kérdés, mivel itt sok a szezonjellegű munka, ami kérdésessé teszi a gazdaságos üzemeltetést, továbbá a mezőgazdasági termékek mérete is, szilárdsága is változó és külsőleg nem befolyásolható, s ezért és egyéb szempontból is a mezőgazdaságban dolgozó robotokat szinte egyedi darabokként kezelték a múltban, emiatt nem is értünk el átütő sikereket. A szlovákiai mezőgazdasági robotkutatás központja a rovinkai Mezőgazdasági Technika Kutatóintézetében van. A kutatás két irányban folyik. Az első kutatási irányzat eredményeiből kitűnik, hogy a paletizáció, depaletizáció, a ládákkal, dobozokkal történő manipuláció, a mezőgazdasági termékek osztályozása, a gabona minőségi ellenőrzése, nedvességtartalmának mérése és egyéb munkavégzés már a meglévő robotokkal is elvégezhető. Reális feltételei vannak a speciális érzékelőkkel, vezérlőrendszerekkel felszerelt robotok elterjedésének a nagy kapacitású sertéshizlaldákban, tehénistállókban és a mezőn is. A Liptovský Mikulás-i állami gazdaságban pl. a burgonya osztályozását és a zsákokkal való manipulációt segítik a robotok. A második terület a már létező és kipróbált robotgenerációk alkalmazása a gépészeti technológiákkal rokon mezőgazdasági gépek gyártása és karbantartása terén. Itt főleg a hegesztörobotokra, generáljavitásoknál a szerelést és szétszerelést végző robotokra, a mosást, festést, zománcozást stb. végző gépemberekre kell gondolni. Az A 05-ös állami célprogram teljesítése értelmében találkozhatunk majd velük a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) gép- és traktorállomáson, a verebélyi (Vráble) mezőgazdasági gépjavítóüzemben, a Nové Mesto nad Váhom-i és topolčanyi traktorállomásokon, a 9ovosivo tmavai üzemében és másutt is. KITEKINTÉS A NAGYVILÁGBA A világ csaknem valamennyi országában foglalkoznak robottechnológiákkal, kivált ott, ahol ezt a munkaerőhiány és a nagy volumenű termelés magas fokú automatizálásából eredő munkatermelékenység ki is kényszeríti. Mindenekelőtt meg kell említenünk az európai szocialista államokat, élükön a Szovjetunióval. Jelenleg a Szovjetunióban évente kb. 7 000 robotot gyártanak. Jelentős sikereket értek el a szerelés robotosítása terén főleg az óraiparban, a szivattyúk, kompreszszorok, írógépek, tv- és rádiókészülékek, autóalkatrészek stb. gyártásánál. A 11. ötéves tervidőszakban (1981—1985) mintegy 45 ezer robotot gyártottak és vásároltak, ami csupán hozzávetőleges szám, mivel a robotgyártás a Szovjetunióban az egyik legfiatalabb, de legdinamikusabban fejlődő ágazat. Nem véletlen, hogy a KGST-tagországok 2 000-ig szóló műszaki fejlesztési tervében, az ún. komplex programban a termelés robotizálása és automatizálása a második kiemelt ágazat. Legszorosabb együttműködésben a Szovjetunióval vagyunk. Ennek bizonyítéka az is, hogy 1985-ben prešovi székhellyel megalakult a „Robot” elnevezésű nemzetközi tudományos-termelői társulás, mely mindkét nemzet mintegy háromszáz jeles szakemberét foglalkoztatja. Az önálló külkereskedelmi joggal rendelkező társulás „közvetlen kapcsolatainak" köszönhetően közös munkahelyek készülnek pl. csehszlovák robot és szovjet megmunkálógép felhasználásával vagy fordítva. A bolgárokkal már több ízben is sor került a gépek cseréjére, szakemberek betanítására, az utóbbi időben pedig a mobilis, portálos bolgár PIRIN és csehszlovák M 63-as manipulátorok unifikálására tettek erőfeszítéseket. Az NDK-ban elterjedt a robotok nem gépipari alkalmazása, ezért együttműködésünk-főleg erre a területre irányul. A lengyelekkel a tervrajzcseréken kívül az ipari robotok és a periferikus berendezések közös fejlesztésén dolgozunk. Magyarországgal az öntödei munka, a felületi megmunkálás és az üvegipar robotosítása kínál közös kutatási területeket. Romániával az elektromos meghajtóegységek és mechanikus áttételek cseréjére és továbbfejlesztésére törekszünk. A robotnagyhatalmak közül először az Amerikai Egyesült Államokat említjük, mivel innen származnak az első robotok. Napjainkban már mintegy hatvanféle van a piacon és főleg a nagy autógyárak (General Motors, Ford és a többiek) szorgalmazzák gyártásukat, hogy utolérjék Japánt, a világ elsőszámú robotnagyhatalmát. Nem hivatalos japán közlések szerint az országban jelenleg több mint százezer robot dolgozik. Az évek folyamán a robotosítás itt olyan méreteket öltött, hogy Japán mintegy rákényszeritette saját progresszív technológiáját a fejlett tőkés országokra is. Világelsőségük nincs különösebben veszélyben, mivel a potenciális robotgyártó cégek kapacitásuk további növelését jelentették be. Legismertebb gyártócégek a Kawasaki, Jira, Fujitsu Fanuc. A Fuji cég gyáraiban 1982-től már robotok is segédkeznek a robotgyártásban. Itt a második és harmadik műszak majdhogynem kezelőszemélyzet nélkül zajlik. Japánban már olyan robotokat is gyártanak, melyek testi fogyatékosok és fekvőbetegek aktív segítőtársai. A szerelésnél alkalmazott robotok elérik a 0,05—0,1 mm pontosságot. Európában a robotosítás terén főleg Svédországban, az NSZK-ban és Franciaországban érnek el kimagasló eredményeket. Az elmondottakból is nyilvánvaló, hogy nem tartozunk a csúcstechnológiával rendelkező országok közé, így van mit tennünk, ha olcsóbban és jobb minőségben akarunk termelni. Akik ma közvetlen nem is dolgoznak a robotkutatásban, -fejlesztésben vagy -gyártásban, s úgy érzik, távolállnak ettől az iparágtól, fel lehetnek készülve arra, hogy előbb vagy utóbb az iskolában, a munkahelyen vagy éppen a háztartásban találkoznak velük. A čapeki történet csattanója — miszerint a gépemberek kivonják magukat az ember ellenőrzése alól s ellenük fordulnak — csupán utópia, mert a robotok intelligenciája a vezérlőegységek softwarebázisától és így elsősorban az embertől függ. POLGÁRI LÁSZLÓ 16
