A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-07-01 / 27. szám

Az „álomkastély" magányos szirtfokon áll Történelmi tény, krónikák feljegyzései is tanúsítják: II. Lajos királyt szerették a bajorok. Az uralkodó fantáziavárát 1869-ben kezdte építtetni. A várkastélyhoz az út egy hegyek közé csupított pár háznyi apró falucs­kából indul. A kis, kies településen ép­pen ezért főleg a hétvégéken hatalmas­ra duzzad a forgalom. A szinte állandó­an zsúfolt főtéri vendégfogadóhoz a vasútállomásról korhű jelmezbe öltö­zött fiatalember szállítja zártpostako­csira emlékeztető lófogatú batárjával a látogatókat. Büszkén áll a fényképezőgép lencséje elé, hámba fogott lovai azonban türel­metlenül kapálják az utat, mennének már... A több tornyú szépséges kastélyt nem könnyű bevenni, meghódítani. Ki­taposott, girbegurba erdei ösvényeken, sokesztendőt megért famatuzsálemek mohás törzsét kerülgetve, fél órányi kitartó gyaloglás után jut csak el a kiváncsi, mindenre elszánt turista a fel­vonóhídhoz. Nem kell azonban lóra pattanni, vér­tet ölteni, topját, buzogányt ragadni, nyilat feszíteni, a kapu tárva-nyitva áll. Az álomkastély ugyanis — múzeum. A hegytetőn, az utolsó fordulónál fiatal, huszonéves leány zenél. Flótájá­ból andalító, mélabús dallamokat csal elő. állítólag ecsetvonásaival II. Lajos is be­segített a mű elkészítésébe. A lakószobákat is Wagner-művek képillusztrációi dekorálják. Hű, és micsoda pazarul felszerelt, jól gépesített konyhája volt II. Lajos király­nak. Óriási grillsütőjének nyársrúdjára akár egy megtermett ökröt is fel lehe­tett húzni egészben. A sütőt külön e célra épített törpe vízimalom vize for­gatta. A helyiségben kenyérsütő pék­műhely is működött. S a berendezés minden darabját az uralkodó tervezte. A Neuschwanstein, az álomkastély egy magányos szirtfokon, a Pöllat-sza­­kadék fölött áll. Vigyázza az idő múlá-S3t ZOLCZER LÁSZLÓ a szerző felvételei II.“Lajós palota a mai napig befejezetlen: amikor ugyanis 1886-ban a királyt elmebeteg­gé nyilvánították, elszállították kedvenc kastélyából és gyámság alá helyezték, a már több mint hatmillió akkori márkát felemésztő építkezés természetszerű­leg félbemaradt. II. Lajos gyűlölte a vérontást, béke­párti volt, kastélyok építésébe ölte a vagyonát. Szerette, pártolta a művésze­teket. Az uralkodó negyvenesztendős korá­ban hunyt el, immáron 101 éve halott. Álomkastélya azonban ma is áll, s talán szebb, mint valaha. A fantáziavár belül is lenyűgöző lát­vány: a két emeletnyi magasságú trón­termet például 2 000 000 mozaikkő fedi. A lapocskákat állatfigurák, kecses őzikék, szökellő szarvasok, fél lábon pi­henő gólyák, pöffeszkedő pávák, méltó­­ságos oroszlánok rajzképei díszítik. A falakon a Parsifal-mondát megjele­nítő, lenvászonra festett képek sorakoz­nak. Az ablakokat eredeti belga üveg­szemek fedik. A 96 fakazettából álló' mennyezetű Dalnok-termet manapság zeneteremnek is nevezik, hisz évente szebbnél szebb koncertekre kerül sor éppen e patinás falak között. Az egyik hatalmas, egész szobafalnyi faliképen több művész dolgozott, de álomkastélya A szép haty­­tyút az oszt­rák császár ajándékozta II. Lajosnak a király Richard Wagnemak —, szent és sérthetetlen. Az uralkodó álomkastélyában kívánta egyesíteni az utazásai során megismert és megcsodált, megszeretett építészeti remekműveket: A Rajna menti lovagvá­rak, a nürbergi várkastély és nemkülön­ben Wartburg várának szépségét. II. Lajos rajongott Wagner muzsiká­jáért. A halhatatlan zeneköltö lenyűgö­ző zenéje tiszteletére a Grál lovagjainak legendás várát kívánta megalkotni. Lajos a szomszédos hohenschwan­­gaui várából gyakorta lovagolt át fantá­ziavára építésének ellenőrzésére. A bajor uralkodó nem nősült meg soha, holott egyszer, egy fél esztendeig már vőlegény volt. Álomkastélyában összesen csupán 131 napot töltött. A A leány mélabús dalokat játszott.. . — Főiskolás vagyok — árulja el két dal között, egy röpke, nyúlfarknyi szü­netet engedélyezve magának —, a tan­díj egy részét igyekszem itt összemu­zsikálni. Művészettörténetet tanulok. A földre helyezett alkalmi perselyét jókora juhászkutya őrzi. II. Bajor Lajos álmait, elképzeléseit Christian Jank, a müncheni udvari szín­ház díszlettervezője rajzolta papírra, a jeles piktor kapott ugyanis megbízást a kastélytervek elkészítésére. v — Ez a hely — jelentette ki egy ízben 17

Next

/
Thumbnails
Contents