A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-01 / 27. szám
••• Közép-Európa egyik legrangosabb archívuma a bratislavai Városi Levéltár. Gazdag középkori gyűjteménye iránt messzi tájakon is érdeklődnek a történészek és a kutatók. — Legutóbb kanadai vendégek jártak nálunk — újságolja Hedviga Hudáková, a levéltár vezetője. — Családneveket kerestek az egykori polgárok adójegyzékében. A mintegy 700 év történetére vonatkozó középkori anyagot 375 témakörbe csoportosítva speciális dobozokban őrzik. Ezekben a dobozokban a levegő páratartalma 55 százalék, a hőmérséklet 15—18C° körüli, s a dobozok kívülről tűzállók, nehogy megkárosodjanak, netalán tönkremenjenek a benne őrzött, pergamenre vagy papírra írott adománylevelek, rendeletek és egyéb feljegyzések. — A számuk sok ezer — közli a levéltár vezetője. — Az utolsóként bejegyzett sorszáma 27046. Ha minKettős függőpecsét III. András városalapító adománylevelén Az okmánytárban det leterítenénk egymás mellé, négy kilométer hosszan takarnák le az asztalt. Megmutatja a legrégibb keltezésű okiratot. Ez IV. Béla király adománylevele 1245-ből, mely szerint a vár őrzőinek birtokába adja Jóka (Jelka) községet és határát a tatárdúlás idején tanúsított bátorságukért, a vár védelméért. — A vár alatti település — magyarázza —, sokkal később, 1291. december 2-án kapott kiváltságot jelentő város-, illetve polgárjogot III. András királytól. így tehát Szlovákia fővárosa három év múlva, december 2-án ünnepli majd várossá alakulásának 700. évfordulóját. III. András adománylevelének érdekessége a kettős függőpecsét. Mind a kettőn jól látható a viaszba nyomott, királyi hatalmat kifejező jel, az apostoli kettőskereszt. A város legrégibb címere ezen a kiváltságokat megerősítő, polgárokat dicsérő oklevélen látható. Jól és fényesen, mert aranyból készítették. Az adományozó. Luxemburgi Zsigmond király 1436-ban, a polgárok költségére ugyan, de aranylapocskákból rakatta rá az oklevélre a címert, az iniciálét és a saját nevét. A díszes oklevélben a város polgárainak huszitaellenes magatartását dicséri vastagon, színesen írott betűkkel : amikor a huszita lovasok Récse mellett táboroztak, ők a király megbízottját, Rozgonyi György várkapitányt támogatták. — Nagyon érdekesek a könyvbe kötött adójegyzékek is — mutatja a levéltáros a legrégibbet. Papírlapokra írták a szöveget, de a könyv bekötéséhez régi krónikákból, misekönyvekből megmaradt pergamenlapokat használtak. Az adókönyv borítása eredetileg spanyolhonból származó kódexlap Az aranylapocskákból kirakott, leg- volt. Egy másiké pedig Rómából ideősibb városcímer Zsigmond király került, kottás misekönyv lapja. Felté- 1436-ban kelt levelén telezik, hogy a városba települt papok és szerzetesek hozták magukkal ezeket a lapokat, s mint hasznosításra szánt, de már elavult, kiselejtezett anyagot adták át a városnak. Érdekesek azok az oklevelek és okiratok is, melyekről a modern vizsgálati eljárások alapján megái-P / f íM Ez a legrégibb keltezésű okiratunk — mutatja IV. Béla király adománylevelét Hedviga Hudáková, a levéltár vezetője lapították, hogy hamisítványok. Akad belőlük több is. A hitelesítéssel megbízott egyházi hivatal volt a hamisító. Nyilvánvalóan néhány uradalom és dézsmajog megszerzése érdekében. Egyébként a levéltárban ebből a korból mintegy hetven örökséggel kapcsolatos végrendeletet, vagyonleírást és végzést őriznek. Ez a gyűjtemény a 375 témakör egyike. Sajnos, a múlt századi hasonló anyagot több gyáralapításra vonatkozó anyaggal együtt, raktározási gondokra hivatkozva, 1923-ban a Dunába dobatta a városi tanács. A középkori anyag becse viszont annál nagyobb. Kiváló restaurátor, Galambos János gondoskodik a karbantartásáról. A négy beosztott levéltáros pedig történésze és szenvedélyes kutatója is ennek a kornak. Közülük a legfiatalabb, Miroslav Kamenický, a tűzoltóság történetének feldolgozásával foglalkozik. — Nagy és nehéz feladata ez — hangsúlyozza a levéltár vezetője. — Több évszázad történetéről van szó, hiszen a mi legrégibb tűzvédelmi szabályzatunk 1558-ból való. És a kutatónak ugyebár a latin, a német, a magyar és a szlovák nyelvet kiválóan értenie kell, ha boldogulni akar. Végezetül a levéltárosi munka korszerűsítéséről tájékoztat: — Mi is elkezdjük a számítógépek alkalmazását. A fontosabb, majd később a jelentéktelenebb adatok feldolgozásával és rendszerezésével adatbankot létesítünk. Könnyebb lesz a kutatók dolga. Öt-hat, de legkésőbb tíz év múlva természetes lesz, hogy családtörténeti kutatásokkal is foglalkoznak majd. A bratislavai levéltár mindenben teljesíteni akarja azt a szerepet, amit egyik jelmondatukban így szövegeztek meg: Az archívum népünk emlékezetének kincstára. HAJDÚ ANDRÁS Fotó: Hajdú Endre 13
