A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-29 / 31. szám
A kassai (Koši ce) béketüntetés résztvevői. Az első sorban Klement Gottwald és Major István A HÁBORÚ A FASIZMUS lulius 31-én fel Kossóra! ««MwIav.-imiUi .. " C«- l» . .'p ’ «Jim uir <•! ir-n-V S-st»'lcíu»»«Bí<l • •.« •. . •«•kťír^nl NtVť.1 U »«-.«t k«!' v»p«l |«Mas f-cu «*»*•■», « . j‘ ‘ \ -luir.lt Mfly népmanifesztáción, • ■nt. C..Hwn«<t Shokj, KrtAiofc. M<*|i>r, CLmvntis ,« íi ri-o-.l v.-.rcwt. 3 af. ..*ch unlit ',i;u t rpi •/vb<*'>s<it Filrty /utti«, Uc« No«n«ri|ir »• 3 tv Kt«wu M>nit«*rt«lni h «unV 4 kötlirUMf vMiImi'i-iL MliHrl, 4 kitrpfitApoi ill^Mnk I3fji llriuf;Mi! tt r(;SIU mSK«4é«4A.t. , f,,-. x.-t. r - • llÄrgtM|>»arisli, 4 bik« i«<lttui(r«l a aApi-k tcttréfk n-im/eO «ac^.-p.. m«2 «r iHfj- k.Vrl. l,--, - itc*r al»p-jn. 4 kÍMÍjtk, liláink »v lil{ci S«k«n«A«f útiért, r■ f. A r-;' 'K-n 4 f .Ui u« r,*r>J*it {.,lugir!.4(. muakurt, nu^roSb iimh kcor•'*»«. Útiért, i.ibii. «ifrrl I M inifcxT'«!«; I rCnnk •* Klirr« .t-moh-4t.'k«« rrak üssxrfi'C*v». rt. »**» S’ -it- 'l A-rNiiüt. TtiM«U< tof.nk.t btt«*«» ir««*Ab »U,o. i-.k,.!». i , IA »<«t»!iai! i J*1 ■ ■ • . .r'.uk K..- ul knrľik «Id. * ItriiiitiU u«*ftó*« ť,Je», .^.ili hnfl»»«-*.-! i . Mnm i/gi'wk. ii j» r./’.ip »••MV4ii«»>i n twU>zhs««mvik, «> éri ««SotAWk «H««. . a'n. -.‘k a tMp - k - !i»*jtfi*r/.iiJti i muai-i t, . * n js-v-Jcnni» Ju-rw Vird(»k, Ilink dolgnmAi irijj- VU mlaS'iyi-jam «itück 1 niairt-ir'-.' --’.r.l » '■*[*.** .«rt«vtawkA »«*« KirliiMiág. -I...... Irü'fnWöu I», -• i«v l-C' wie a k- -m J«II|»| -Jt.rf« IkentEi-llatrk tcIü,«'. • -;vütt Kj»»*.-» ««.. Air, Kommunista pórt. Ötven éve Európa-szerte tombolt a fasizmus. Nehéz napokat élt át Csehszlovákia is. A fasiszta Németország a világháború tűzfészke lett. Magatartása és közvetlen segítsége révén világszerte erősödtek a fasiszta szervezetek és mozgalmak. Több országban a burzsoázia a fasizmusban látta osztályuralma fenntartásának és kiszélesítésének lehetőségét, a munkás- és haladó mozgalmak elnyomásának egyik legbiztosabb eszközét. Az egyre veszélyesebbé vált helyzet láttán a nemzetközi kommunista mozgalom vezérkarában széleskörű elvi-politikai munka bontakozott ki. A munkásosztály és a haladó erők legjobbjai azon fáradoztak, hogy kidolgozzák az új helyzetnek megfelelő politikai irányvonalat. A legjárhatóbb útnak a munkásegység megteremtését, a haladó erők összefogását, a népfront gondolatának a széleskörű meghonosítását tekintették. A népfront gondolata Csehszlovákiában is kedvező visszhangra talált, és a kommunisták irányításával csatasorban állították az ország dolgozóit a háború és a fasizmus ellen. A dolgozók egysége és közös fellépése különösen 1938 derekán vált nagyon szükségessé, amikor már egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a náci Németország Ausztria bekebelezése után Csehszlovákiát készül lerohanni. Az egyre bonyolultabb helyzetben Csehszlovákia Kommunista Pártja is fokozta tevékenységét. Következetesen a népfront szellemében lépett fel és a tömegek körében növelte népszerűségét. A burzsoá kormány és a burzsoá pártok — jellegüknek megfelelően — élezték a nemzetek és a nemzetiségek közötti viszályt. A kommunisták ezzel szemben egységre szólították fel a haladó erőket; a nemzeti-nemzetiségi kérdés demokratikus szellemű megoldását hirdették. Mind a csehszlovákiai, mind a magyarországi kommunisták felismerték, hogy mit jelent a fasizmus és milyen káros a nemzetek és nemzetiségek egymás elleni uszítása. A Kommunisták Magyarországi Pártjának folyóirata, a Dolgozók Lapja az 1938 júniusában megjelent számának a Csehszlovákia nem Ausztria című cikke például így írt: „A magyar népet érdekei és nemzeti ideáljai egyaránt Csehszlovákia oldalára állítják... A csehszlovákiai magyar kisebbség nemzeti sérelmeit használják fel eszköznek, hogy a magyar népet saját nemzeti érdekeivel szöges ellentétben Csehszlovákia ellen uszítsák, hogy meggátolják Magyarország és Csehszlovákia megegyezését és közös védelmi frontjának megteremtését. A csehszlovákiai magyar párt, amelyet reakciós magyar urak vezetnek szövetséget köt Henleinnel és a reakciós Hlinkáékkal.. . Mi, magyar kommunisták, teljes mértékben szolidárisak vagyunk csehszlovák testvérpártunkkal ... Büszkék vagyunk rá, hogy épp a csehszlovákiai kommunisták követelik legerélyesebben a kisebbségi magyarság nemzeti sérelmeinek gyökeres orvoslását, nemzeti egyenjogúságának megvalósítását." Szlovákia magyarlakta falvai és városai közül a háború és a fasizmus ellen a köztársaság megvédéséért ötven éve az első béketüntetést Komáromban (Komárno), Rozsnyón (Rožňava), Léván (Levice), Losoncon (Lučenec), Gútán (Kolárovo), Nagymegyeren (Čalovo), Szimőn (Zemné) és számos más faluban és városban tartották. Bár ezeken a tüntetéseken is ezrek vettek részt, országos A népviseletbe öltnzött felvonulók jellegűnek a Kassán (Košice) 1938. július 31-én tartott béketüntetés tekinthető. A kassai béketüntetésen Klement Gottwald, a CSKP akkori elnöke és Viliam Široký tartott beszédet, majd a csehszlovákiai nemzetiségek képviselői szólaltak fel. Major István, a csehszlovákiai magyarok, Juraj Schön, a csehszlovákiai németek, Olexa Burkaňuk, a csehszlovákiai ukránok nevében beszélt. A demokratikus és antifasiszta értelmiséget Marie Pujmanová, Ladislav Novomeský és Fábry Zoltán képviselte. A felvonulók között Fábry Zoltán. Az első sorban balról az első (Archívumi felvételek) A Nemzetek közeledéséért jelszóval megrendezett manífesztációra a párt küldöttsége vonaton érkezett Kassára. Az állomáson A Vörös Kassa üdvözli a Vörös Prágát című transzparenssel fogadták a vendégeket. A béketüntetés napjának reggelén fúvószenekar köszöntötte a felvonulókat. A mislokiak szlovák, a királyhelmeciek (Kráľ. Chlmec) magyar, a mecenzéfiek német, az eperjesiek (Prešov) ukrán népviseletben vonultak fel. Ezzel is mintegy kifejezve a tüntetés népi és internacionalista jellegét. A mintegy húszezer fős kassai béketüntetésen Klement Gottwald a fasisztaellenes harc országos feladataival foglalkozott, majd a nemzetiségi sérelmek kapcsán ezeket mondotta: „A magyarokkal Szlovákiában azt akarják elhitetni, hogy ha Csehszlovákiát a horogkereszt fenyegeti, ebből a magyaroknak nyereségük lehet. Az igazság azonban az, hogy ha a csehek és az antifasiszta németek a horogkereszt ellen védekeznek, ezzel a magyarok függetlenségét is védik. Hitler számára Budapest sincs messzebb mint Prága... Ha elesik Prága, Brno és Bratislava, elesik Budapest, Debrecen és Szeged is." Major István a magyarul mondott beszédében a magyarság múltjának haladó hagyományaira hivatkozott és kijelentette: „Mi is, magyar kommunisták, vörös zászlónk alatt ennek a magyar múltnak hagyományaihoz ragaszkodunk, hiszen az a törekvés, amely ellen a magyarok küzdöttek, a jelenben még vészesebb alakban kísért." Fábry Zoltán egyebek között így juttatta kifejezésre gondolatait: „A csehszlovák demokrácia ma Közép-Európa utolsó bástyája. Méltónak kell bizonyulni erre a küldetésre... Napjaink évtizedekre meghatározhatják Közép-Európa sorsát. Ha e népek nem találkoznak egy demokratikus közösségben, úgy a fasizmus csatát nyer. A dunai népek térképét átmázolják és majd újra kezdheti valaki Ady Endre hangján, hogy miért nem ébredt fel »e szolga népek Bábele« ..." A kassai béketüntetésen jóváhagyott Nyilatkozat, valamint a gyűlés Határozata arra szólította fel Csehszlovákia nemzetiségeinek demokratáit és antifasisztáit, hogy egységesen és haladéktalanul sorakozzanak fel a köztársaság védelmére. Egyben kérte a kormányt, hogy ne hátráljon meg a fasiszta Németország nyíltan fellépő vagy titkos ügynökeinek háborús törekvése előtt, s követelte a szlovákiai dolgozók gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális szükségleteinek és igényeinek a kielégítését. Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei legjobbjainak az intő szava és a dolgozó tömegek erélyes tiltakozása ellenére a dráma — sajnos — mégis bekövetkezett. A hitleri gépezet Csehszlovákia-ellenes döntést hagyatott jóvá és 1938. szeptember 29—30-án megszületett a szégyenteljes Müncheni diktátum. Münchenben Csehszlovákiáról döntöttek Csehszlovákia nélkül. A tárgyalásokra nem hívták meg Csehszlovákia legjobb szövetségesét és támogatóját, az Európa sorsáért mindig felelősséget vállalt és a kötelességeit mindig teljesítő Szovjetuniót sem. Az 1938. július 31-én lezajlott kassai béketüntetésre ötven év távlatából is úgy gondolunk, mint Csehszlovákia Kommunista Pártja szervező munkájának egyik nagy sikerére, amelynek eredményeképpen Kelet- Szlovákia népei: magyar, szlovák, cseh, ukrán és más nemzetiségűek hitet tettek a demokrácia mellett, erélyesen szembeszálltak a háborúval és a fasizmussal, védték a Csehszlovák Köztársaság egységét. A kassai béketüntetés ténye haladó múltunk egyik legszebb emléke. BALÁZS BÉLA 12
