A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-06-24 / 26. szám
Vili. Aki ismeri „Gömörországot", tudja, hogy e táj településeinek többsége a kistelepülések sorába tartozik. Vannak falvak, amelyekben alig több a lakosság létszáma 2—3 száznál. Nagyobb város vagy ipari központ sincs a déli részeken, s ezért a fejlődő mezőgazdaság nyomában létrejött munkaerő-fölösleg az otthontól tetemes távolságra volt kénytelen utazni munkát és megélhetést keresve a maga számára. Ez a kényszerű elvándorlás vagy ingázás e kistelepülések léíekszámát jelentős mértékben leapasztotta, s a lakosság korátlaga igen kedvezőtlenre fordult. A Rimaszécs (Rimavská Seč) környékén lévő településekre is általában ez a jellemző. Ezért érdemel külön figyelmet és megbecsülést az egységes földműves-szövetkezet erőfeszítése, hogy ezt a kiáramlást lefékezze. A hat települést egyesítő gazdaságot 1976-ban hozták létre, s jelenleg a mezőgazdasági területe 4 100 hektár, amelyből 2 460 hektár a szántóföld. A szövetkezetnek összesen 745 tagja van, ebből 26 an szereztek diplomát különböző főiskolákon és egyetemeken; az érettségivel rendelkező szakemberek száma 150. Ezenkívül 143 dolgozónak van különböző fokú szakmai végzettsége. Figyelmet érdemlő a korösszetétel is. Húsz és negyven év közötti életkorú a tagság zöme; összesen 603 dolgozó, ami a rimaszécsihez hasonló nagyságú gazdaságok viszonylatában igen kedvezőnek mondható. A gazdaság egész évi termelési értéke 101 millió korona. A növénytermesztésben a gabonafélék és a kertészet jelzi a fö termelési irányt. Természetesen az állattenyésztés számára is biztosítja a megfelelő takarmányalapot. A gabonafélék vetésterülete — a hatszáz hektárnyi kukoricát is ide számítva — általában eléri az 1 400 hektárt. A sűrűn vetett gabonafélék hektárhozama az elmúlt két évben meghaladta a 6 tonnás átlagot a kukoricáé pedig a 7,8 tonnát. A több mint 60 hektáros kertészetben — amelyben az utóbbi hét évben több mint 14 millió koronás beruházást eszközöltek — főleg paradicsomot, paprikát, salátauborkát és káposztaféléket termesztenek. Az állattenyésztésben a tejtermelés és a sertéshiz lalás dominál. A tehénállomány létszáma eléri a 800-at. A fejési átlag tehenenként 1985-ben 3 900, 1986-ban 4 250 és 1987-ben 4 067 liter volt. A szövetkezet évente általában 102 vagon sertéshúst értékesít. Mindezek az adatok azt jelzik, hogy a rimaszécsi egyesített szövetkezet alaptevékenysége gazdaságos, az átlagosnál lényegesen jobb. Vagyis a pénzügyi és egyéb gazdasági tényezők nem hatottak kényszerítőén arra, hogy más, nem mezőgazdasági tevékenységet is végezzenek. Ennek ellenére a szövetkezet egész évi termelési volumenének több mint az egynegyedét a melléküzemági — ipari — tevékenység adja. Ez kereken 26 millió koronát jelent. — Egy ilyen jól jövedelmező gazdaságban, amelyben az alaptevékenység minden tekintetben megfelel a kívánalmaknak, mi ösztönözte a vezetést arra, hogy ipart telepítsen? — kérdeztem Juhász Istvántól, a szövetkezet elnökétől. — A hetvenes évek végén azt tapasztaltuk, hogy rengeteg ember költözik el erről a vidékről, s még többen kénytelenek utazni naponta távoli munkahelyekre. A családok egy része valamiféle kétlaki életet kezdett igy élni. Úgy gondoltuk, akkor lesz itt nyugodtabb az élet, ha a családtagok idehaza maradhatnak, ha itt Szabó István részlegvezető találnak megfelelő munkát maguknak. Ezért határoztuk el az ipartelepítést, másrészt, hogy az abból származó anyagiakat az alaptevékenység fejlesztésére felhasználhassuk. Közvetlenül és közvetve is az elhatározásunk alapvetően szociálpolitikai szempontokat követett. A rimaszécsi szövetkezetnek az ipari tevékenysége két különálló részlegből áll. Az egyik a fafeldolgozó, a másik pedig a számítástechnikai részleg. Ez utóbbi egyik vezetője Szabó István. — Az elektrotechnikai részleget — mondja — 1978-ban hoztuk létre 12 dolgozóval. Akkor a Tesla Banská Bystricával, jelenleg ennek jogutódjával, a Számítástechnikai Üzemmel van kooperációs szerződésünk. — Mit készítenek a besztercebányai üzem számára itt Rimaszécsen? — A PP 01-es személyi számítógép áramforrását gyártjuk. Jelenleg Rimaszécsen ennek az üzemrészlegnek 130 dolgozója van, zömmel nők. Ezenkívül van még mintegy 15 bedolgozónk is, főleg kismamák, akik odahaza dolgoznak. — Az ilyen jellegű munka bizonyos fokú szakmai ismereteket is megkíván. Az üzemegység bővítése során ezt hogyan oldották meg? — A dolgozók továbbképzését a besz-Juhász István mérnök, a szövetkezet elnöke tercebányai üzem vállalta. Azóta az üzem tanintézetébe általában minden évben küldünk fiatalokat, akik tanulmányaik befejezte után visszatérnek hozzánk. Egyébként mintegy húsz környékbeli településről dolgoznak nálunk, sokan gimnáziumi érettségivel. — A folyamatos termeléshez megfelelő mennyiségű és minőségű anyagra van szükségük. Megoldott-e ez önöknél? — A feldolgozandó anyagokat folyamatosan kellene a kooperációs üzemnek szállítania, de a szállítás gyakorta akadozik. Ez az egyik legnagyobb gondunk. Úgy tűnik, az anyaüzemnek is problémái vannak e téren, s az gyűrűzik tovább. — Milyenek a kereseti lehetőségek? — Az emberek teljesítménybérben dolgoznak, s így ez eléggé változik; általában úgy 1 900 korona körülire tehető a havi átlagbér. A szövetkezet fafeldolgozó részlegét Brindza József vezeti. — Két részlegünk van — mondja. — Az egyik Cakón, a másik Rimaszécsen. 1979-ben négy asztalossal kezdtünk, ma Cakón 32-en, Rimaszécsen pedig 55-en dolgoznak folyamatosan. Ezek nagyon fontos számok ám! A mezőgazdaság munkaerőigénye egyre alacsonyabb, a felesleg szükségessé teszi új munkahelyek kialakítását, az emberek helyhez kötését. — Mit készítenek a fafeldolgozó részlegekben? — A füleki Kovosmalt részére 10—12 féle csomagolóanyagot, a žarnovicai Preglejka számára pedig parkett-félkészárut állítunk elő. Ezenkívül létrejött egy szerződés, amelynek alapján ez év márciusától egy nyugatnémet cég részére ugyancsak parkett-félkészárut készítünk, mégpedig valutáért. A parkett-félkészáru szállítás előtt — Általában a szövetkezetek melléktevékenységében alkalmazott dolgozók a mezőgazdasági munkákból is kiveszik a részüket, főleg az idénymunkák idején. Itt mi a helyzet ezen a téren? — Nálunk is hasonló a gyakorlat — 12