A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-06-10 / 24. szám
A Szovjetunió pavilonja Brnóban, a közszükségleti cikkek 19. nemzetközi vásárán E1PDÓK ÉS VEVŐK Egy-egy Brnóban bemutatott divatos női es ferfiöltözék ••• Ez idén is igen sok eladó és vevő találkozott egymással Brnóban, a közszükségleti cikkek április 16-a és az április 21-e között megtartott 19. nemzetközi vásárán. A negyvenkét állam közel ezer kiállítóját, illetve a 42 állam közel ezer eladó cégének a kiállításon bemutatott áruit 130 ezer ember tekintette meg. Közülük 4 500 külföldi. Arról nem szól a kimutatás, hogy hányán kötöttek üzletet, arról azonban igen, hogy milyen értékűek az üzletkötések. Az erre vonatkozó adatok milliárdos nagy ságúak. A kiállító államok között így ismét sok milliárd korona értékű közszükségleti cikk cserél majd gazdát, és szerez örömet a minőségi áruk iránt érdeklődő vevőknek. Jó tehát az idei mérleg is. Fontos ez annál is inkább, mert a mostani brnói vásárt kettős jubileum — a februári győzelemnek és a csehszlovák külkereskedelem államosításának negyvenedik évfordulója — jegyében tartották meg. Csehszlovákia szempontjából döntő fontosságú eseményekre a vásár megnyitása alkalmából mondott beszédében Rudolf Rohlíéek, a szövetségi miniszterelnök első helyettese is kitért. Egyebek között kijelen tette: — A februári győzelem és a csehszlovák külkereskedelem államosítása döntően befolyásolta Csehszlovákia gazdasági életét és külkereskedelmét. Az elmúlt negyven évben az előző időszakhoz viszonyítva árukivitelünk huszonkétszeresére, a szocialista országok viszonylatában pedig negyvenötszörösére nőtt. Csehszlovákia jelenleg 140 országgal tart árucsereforgalmat. A miniszterelnök-helyettes megnyitójában méltatta a közszükségleti cikkek Brnóban rendszeresen megtartott vásárának jelentőségét, majd ezeket mondta: — Hazánk külpolitikai irányvonalával összhangban a csehszlovák kormány rendkívüli jelentőséget tulajdonít a világ minden államához fűződő gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. Ennek során abból indul ki, hogy az államok gazdasági együttműködése hozzájárul a kölcsönös bizalom megszilárdításához és a békés kapcsolatok erősítéséhez. A csehszlovák kormány e kapcsolatot — a kölcsönös előnyök elve alapján — ahogy eddig, vagy az eddiginél is jobban, a jövőben is ápolni és szilárdítani akarja. A közszükségleti cikkek ez idei nemzetközi vásárának az említett évfordulókon kívül növelte a jelentőségét, hogy a vásárra a csehszlovák gazdaság és az egész társadalom átalakításának, valamint a Munka Törvénykönyve módosításának alapelveiről folytatott országos vita időszakában került sor. A vásár időtartama alatt számos szakmai előadás hangzott el és összesen húsz sajtótájékoztatót tartottak. így — a számos világszínvonalú közszükségleti cikk megismerésével párhuzamosan — lehetőség nyílt a széleskörű információcserére és a tapasztalatátadásra. A szakmai előadásokon és a sajtótájékoztatókon megtudtuk, hogy az igényes minőségi mutatók teljesítésének, a gyártmányok innoválása meggyorsításához szükséges feltételek megteremtésének, az eladók és a vevők igényei kielégítésének, illetve a kínálat és a kereslet összehangolásának, nem utolsósorban a készleteknek, valamint az anyaggal való jobb gazdálkodásnak jó lehetőségét teremtik meg és biztosítják a vállalatoknál jelenleg érvényesülő kísérleteket. A kísérletező vállalatokban kedvezően alakul a vállalatokon belüli szervezés, valamint a vezetőknek és a dolgozó kollektíváknak a hatékonyabb munkát biztosító érdekeltsége. Eddig sikerült biztosítani a személyi, s főleg a társadalmi fogyasztás tervezett növekményét. A lakosság életszínvonalának megőrzése és további javítása azonban további nagy erőfeszítéseket igényel, és nehézségekbe ütközik. A nehézség elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom tervét az érintettek jelentősen túlszárnyalják ugyan, a piacon azonban hiányoznak a textíliák és a lábbelik bizonyos fajtái, az építőanyagok, a szórakoztató elektronika egyes gyártmányai, a pótalkatrészek és egyéb fogyasztási árucikkek. A jelzett hiányosságok bosszantóak, annál is inkább, mert a vásáron testközelből láttuk és meggyőződtünk arról, hogy mind a ruhanemüeket és a lábbeliket, mind más iparcikkeket illetőleg iparunk nemcsak képes az igényeket kielégítő színvonalú árut termelni, hanem termel is számos nagyon szép — a világszínvonalnak is megfelelő — árut. Ezeknek az áruknak egy része azonban a hazai üzletekbe nem, vagy csak korlátozott menynyiségben kerül. Arra a sajtótájékoztatón felvetődött kérdésre, hogy a piacon, illetve az ellátásban észlelt fogyatékosságok minek tulajdoníthatóak, azt a választ kaptuk, hogy az ellátásban észlelt fogyatékosságok a jelenlegi gazdasági mechanizmusnak, a kínálat és a kereslet közötti összhang hiányának, valamint annak tulajdonítható, hogy a bérpolitika jelenleg nem igazodik a tényleges eredményekhez. Az olyan helyzet, amely a vállalatokat szigorúan kényszeríteni fogja a színvonalas munkára, miközben egyetlen irányító szerv sem hátrálhat meg még abban az esetben sem, ha a hatékonyság hiánya bércsökkenéshez vezet, illetve amikor a bizonyítható gazdasági eredményesség lehetővé teszi a keresetek jelentős növelését (és így a szükségletnek megfelelő termelést) csak a jelenleg folyamatban levő komplex átalakítással érhető el. Az átalakítás során — a fogyasztási árucikkek kínálatának bővítése érdekében — a jövőben sor kerül a fogyasztási cikkeket gyártó üzemek korszerűsítésére. Az illetékes szervek erre a célra a 8. ötéves tervben például 4,5 milliárd koronát irányoznak elő. A textil-, a ruha- és a bőripar műszaki bázisát a csúcstechnika importjával szándékoznak korszerűsíteni. A kiállításnak nemcsak a ruházati és a lábbeli ipar áruit bemutató részlege, hanem az elektrotechnikai ipar termékeit bemutató részlege is sok szép és kitűnő újdonságot vonultatott fel. Más kérdés, hogy a szép és új termékek mikor kerülnek a piacra. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre azt a választ kaptuk, hogy a korszerűsítési program feltételeket teremt ahhoz, hogy iparunk a jövőben az igényeknek megfelelően elégítse ki a piaci keresletet az igényelt színvonalú kötöttáru, ruha, bőripari és más termékekkel. A korszerűsítési akció más ágazatokat is érint majd. Így például a színes televíziókészülékek gyártását. Ezen a területen azonban a hazai termelés és a behozatal növekedése ellenére a keresletet teljes mértékben csak a jelenlegi ötéves tervidőszak végére elégítik ki. Brnóban a külföldi kiállítók közül ez idén is a Szovjetunió mutatkozott be a legnagyobb területen és a legtöbb áruval. A Szovjetunió kiállítói egyebek között autókat, elektrotechnikai gyártmányokat, bútort, textil- és bőrárut, játékokat és sportfelszereléseket mutattak be. A kiállított áruk a múlthoz viszonyítva nem csak mennyiségileg gazdagodtak. A minőségük is javult. A vásárnak egyik kiemelkedő eseménye az aranyéremért folytatott verseny eredményeinek a kihirdetése. A versenyben ez idén 497 termék vett részt, közülük 434 csehszlovák, 46 szocialista országbeli, 17 nem szocialista országbeli áru. Az eredményhirdetéskor Csehszlovákia versenyzett árui közül 40, a Szovjetunió és Jugoszlávia versenyzett árui közül kettő-kettő, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság. Nagy-Britannia és Japán versenyzett árui közül egy-egy kapott aranyérmet. Arról, hogy a közszükségleti cikkeket gyártó vállalatoknak mik a hibái, nemcsak tudunk, hanem e hibákról mostanában egyre többet beszélünk is. Ennek ellenére a Brnóban felvonultatott csehszlovák termékek — és az aranyéremért folytatott verseny — eredménye láttán, iparunkat illetőleg van mire jó érzéssel, dicséröleg hivatkozni. BALÁZS BÉLA Archívumi felvételek 13
