A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-06-10 / 24. szám
/Vllf« és ip á m Szirovecz Géza, a szövetkezet elnöke zog. Az ipari tevékenység részaránya 12 millió, amiből mintegy 2,5 millió korona a tiszta jövedelmünk. Ennek általában kiegészítő szerepe van. Az állattenyésztésben és a növénytermesztésben feltételezett kieséseket pótoljuk vele. Az ágazat teljesítményét nincs szándékunkban nagyobb méretekben emelni, legfeljebb 15—16 millióra. Megítélésem szerint az ilyen arányú és szervezettségű melléküzemági tevékenységet minden termelö.zövetkezetben meg kellene szervezni. — Mióta foglalkoznak ipari tevékenységgel? — A szövetkezetnek korábban is volt homokbányája itt a bolyi részlegen, amely évente általában kétmillió koronát jövedelmezett. 1982-ben vetődött fel annak a lehetősége, hogy létrehozzunk egy „festö-VI. A Bodrogközben sohasem volt könnyű dolguk a gazdáknak. Az elmúlt harmincnegyven esztendő ugyan könnyített valamit a munkájukon, de a termésért, a jó eredményekért ma is meg kell küzdeni ezen a tájon. Mindez a természeti adottságokból következett és következik. Igaz, az elmúlt évtizedekben kiterjedt rekultivációs munkákat végeztek a Bodrogköz ben, de e munkák — mint utóbb kiderült — csak féleredményt, félmegoldást hoz tak, arról nem is beszélve, hogy e szépséges vidéket ökológiai szempontból milyen károk érték. Most azonban nem erről van szó, ám ha a gazdálkodást, a mezőgazdasági termelés lehetőségeit, annak hasznosságát vizsgáljuk, erről is szólni kell, hiszen az összefüggések kézenfekvőek Természetes tehát, hogy a bolyi (Bol) egyesített szövetkezet termelési viszonyait és annak szerkezetét is a fent jelzett tényezők összessége határozza meg. Mindig is tudott volt, s ez ma is érvényes, hogy itt a Bodrogközben a víz az úr. Egyszer egy idős zétényi halász mondta volt, hogy a „folyó rak vagy szed". E pár szóban az itteni emberek évszázados tapasztalata összegződött. S e három falut — Boly, Zétény, Véke — egyesítő szövetkezet területe a folyó mentén fekszik, a folyó mentén, amely „rak vagy szed". Ezt a gazdaságot 1976-ban egyesítették, s jelenleg 2 437 hektár a mezőgazdasági területe, amelyből 1 841 hektár a szántóföld. A szántóterület nagyobbik hányadán gabonaféléket — idesorolva a kukoricát is — termesztenek. A szövetkezetnek jelentős a kertészete, s foglalkoznak dohánytermesztéssel is. Ezenkívül nagyobb területet foglal el a cukorrépa, a repce és a szőlő. Az állattenyésztésben a tejtermelés — a fejési átlag megközelíti a háromezerkétszáz litert —, a sertéshizlalás és a juhtartás dominál. Jelenleg a szövetkezetnek 450 tagja van, ebből 175 a nő, s az átlagos életkor — a nyugdíjasokat is beleszámítva — 48 év. A fenti adatokat Szirovecz Géza mérnöktől, a szövetkezet elnökétől kaptam, akivel a gazdaság helyzetéről, s főleg a melléküzemági tevékenységről beszélgettünk. — Valóban problematikus az alaptevékenység gazdaságossága a mi körülményeink között — mondta. — A gabonafélékből például, a mi viszonyainkat véve alapul, csak akkor tudunk némi nyereségre szert tenni, ha az átlagos hektárhozamok 50 mázsa körüliek és a kitermesztett gabonafélét vetőmagként tudjuk értékesíteni. Ez esetben 13—20 korona közötti tiszta nyereségre számíthatunk mázsánként. De ötven mázsát megtermelni egyáltalán nem gyerekjáték. Ezzel szemben a kukoricánál általában már 8 korona ráfizetéssel kell számolnunk mázsánként, ami tetemes pénzügyi hátrányt jelent. A megnövekedett termelési költségek természetesen begyűrűznek az állattenyésztésbe is. A tej új felvásárlási rendszere például a bevezetés pillanatában 1 — 1,5 milliós veszteséget jelent számunkra. Ez persze a mezőgazdasági üzemek zömét hasonló mértékben érinti... — Gondolom e nehézségek kiegyenlítésére szervezték meg a nem mezőgazdasági tevékenységet, — Nem volt más választásunk. A mi szövetkezetünk egész évi termelési értéke általában 60 millió korona körül mocsoportot" — fémalkatrészek festéséről volt szó —, a prágai Sigma üzemmel kooperálva. Az embereink (Csehországban dolgoztak, ami különböző problémákkal járt, s így ezt a csoportot 1984-ben felszámoltuk. — A valódi oka mi volt ennek? — Lehetetlenné vált a rendszeres ellenőrzés. Tapasztalataim szerint megfelelő szintű melléküzemági termelés csak ott oldható meg, ahol a rendszeres ellenőrzés lehetősége adva van. — Milyen irányba mozdultak ezután ? — Az előbb említett csoport felszámolását követően, tehát 1985-ben hoztuk létre a fémmegmunkáló csoportot. Az első, kezdeti időszakban vasúti váltóalkatrészeket gyártottunk. Jelenleg ez a részleg kábeldobokat készít a Krompachy SEZ (Szlovák Energetikai Müvek) részére. Később létrehoztuk a fafeldolgozó részleget, amely a Drevonával kooperációs szerződés alapján göngyölegalátéteket gyárt. Sajnos, az alapanyag folyamatos szállítása mindmáig megoldatlan. Ez év januárjától működik szövetkezetünkben a bártfai (Bardejov) cipőgyárral kötött megállapodás alapján egy cipőfelsőrész-készítő üzémegység is. Itt anyagbeszerzési gondjaink nincsenek. Ezenkívül, s talán ezt kellett volna az első helyen említenem, van egy régi, muzeális értékű működő olajütőnk, amely hasznot alig hoz, de van rá igény, s ipartörténeti értéke is bizonyára páratlan. — Az ipartelepítés törvényszerűen igényel bizonyos feltételeket; emberi és anyagi vonatkozásban egyaránt. Például jelentős beruházásokkal jár... — A feltételeket mi a meglévő, de kihasználatlan épületek felújításával oldottuk meg. A körülmények még nem mindenhol felelnek meg a követelményeknek, de ezeket a gondokat folyamatosan meg lehet, sőt, meg is kell oldanunk. Az icemek, amelyekkel szerződést kötöttünk, a beruházásokhoz — Bártfát kivéve nem járultak hozzá. Bártfáról ellenben gepeket kaptunk bérbe, s a munkások betanítását is ők vállalták magukra. — A melléküzemági tevékenység a foglalkoztatottság, valamint a szezonális munkák miatt is jelentős. Hogyan mutatkozik meg ez a bolyi szövetkezetben? — A már korábban említett termelési egyensúly megteremtése mellett valóban a munkaerőmegtartás szempontjából van nagy szerepe a melléküzemágnak, vagy ágaknak. A hegesztő és a fafeldolgozó részlegen nem olyan nagy mértékben — ott viszonylag folyamatos munka folyik s állandó munkaerővel —, de a cipőfelsőrész-készítő részlegen dolgozó nők jelentős hányada az idényben a kertészetben is dolgozik. — Milyenek a kereseti lehetőségek ezeken a részlegeken? — Azt mondhatnám, hogy eléggé változatosak. A szövetkezet tagjai teljesítménybérben dolgoznak, így a bérezés a tervteljesítés függvénye. Aki jól dolgozik, jól is keres, s ezt én rendjénvalónak találom. Mint ahogy az eddig meglátogatott szövetkezetek többségében, itt Bolyban, a bodrogközi termelési és gazdasági viszonyok között is alapvetően két mozzanat határozza meg az ipar faluba való telepítését. Az egyik az alaptermelésben mutatkozó hiányok kiegyenlítésének kényszere, a másik pedig a munkaerő gazdaságos ki- és felhasználása. Ami pedig ezzel még együtt jár: hogy az ipari tevékenység szakmai sokszínűséget is föltételez. A jelenlegi gazdasági, vagy akár össztársadalmi vonatkozásban is ez a sokszínűség egyre nagyobb jelentőséget kap az átrendeződés, illetve az aktív lakosság munkavállalásának lehetőségében és folyamatában. Ha a lehetőséget felismerik s élnek is vele. GÁL SÁNDOR A szerző felvételei 12
