A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-06-03 / 23. szám

KITÜNTETETTJEINK Köztársaságunk elnöke, Gustáv Husák elvtárs dr. Lukács Tibornak, a Csemadok Központi Bizottsága vezető titkárának és dr. Strasser György­nek, a Hét főszerkesztőjének sokéves elkötelezett és eredményes politikai-közéleti munkásságuk elismeréseképpen Az építésben szerzett érdemekért kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Lukács Tibornak, a Nemzeti Front Központi Bizottságának titkárságán május 5-én Daniel Futej, az SZSZK Nemzeti Frontja Szlovákiai Központi Bizottságának alelnö­­ke, dr. Strasser Györgynek a bratislavai várban május 6-án Štefan Rybár, a városi pártbizottság vezető titkára adta át. ppi-ziübni Československej sccialistkikci republiky >2wftV TJfcw» VYZNAMENANIE ZA ZÁSLUH V O VÝSTAVBU L Dr. Lukács Tiboí átveszi a kitüntetést... Az építésben szerzett érdemekért kitüntetésről szóló diploma GYÖKERES GYÖRGY FELVÉTELEI A MUNKÁNAK SOHA NINCS VÉGE Galánta szinte karnyújtásnyi távolságra van a Duna-parti fővárostól, mégis ritkán fordulok meg benne. Érintem csupán, valahányszor gyorsvonaton arra utazom. A mátyusföldi központnak azonban vannak olyan esemé­nyei, amelyek már-már parancsokban szólíta­nak Galántára. Ilyen a Kodály Napok, ilyen az idei kortárs költészet és próza napjai, ame­lyeken író-olvasó találkozók egész sorát bo­nyolították le. Persze, ha az ember eljut a szépen fejlődő kisvárosba és a járás többi falujába, és nyitva tartja a szemét, akarva-akaratlan észreveszi, hogy a Csemadok alapszervezeteiben eleven élet folyik. A galántai járás 62 543 magyar nemzetiségű lakosa közül 11 161 a Csema­dok tagja, s rengeteg köztük az olyan ember, akik tevékenyen vesznek részt az alapszerve­zetek munkájában, éltetik, gazdagítják a szo­cialista kultúrát. Huszonhatodik járási konferenciájukon tagtoborzási versenyt hirdettek meg, ennek eredménye, hogy növekedett a taglétszám. — Mi vagyunk a második legnagyobb já­rás a Csemadok-tagok számát tekintve! — hallottam nem egy helyen. — Az elvégzett munka tekintetében sem állunk rosszul! — tette hozzá Mézes Rudolf, a Csemadok járási bizottságának titkára. A tagság a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója tiszteletére 16 977 órát dolgozott társadalmi munkában, s ha ehhez hozzávesszük a színjátszó csoportok, az énekkarok és a közművelődési klubok munkáját, megkétszereződik a társadalmi tevékenységgel eltöltött órák száma! A járási bizottság kétszáztizenhat rendezvényen fog­lalkozott a tagság politikai nevelésével, s az általános műveltség állandó gyarapítása a legfontosabb feladatok közé tartozott. Az iskolán kívüli nevelést szolgálta hu­szonhat előadás a számítástechnika fejlődé­sétől a környezetvédelem időszerűségéig, a hírközlés fejlődéséig s az AIDS elleni küzde­lemig. A jogi propagandának is számos fi­gyelemre méltó témája volt. A korrupció és a protekció elleni harc. Ifjúság és bűnözés. Jogtudat és törvényesség stb. A történelmi­­honismereti előadások témái is arra vallanak, hogy tudatos és átgondolt az ismeretek terjesztése és elmélyítése. Itt említeném, hogy a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából kétfordulós vetél­kedőt szerveztek, amelybe huszonhárom csapat nevezett be. A járási döntő győztese a vágsellyei (Šaľa) vegyészeti szakközépisko­la csoportja. Példamutatóan előkelő helyet foglal el a járási bizottság munkájában az irodalom­­népszerűsítő tevékenység és a könyvvel való munka. Ez utóbbiba tartoznak az irodalmi estek, emlékestek, valamint az irodalmi kö­rök életre hívása. Tavaly számos alapszerve­zetben ismerkedtek meg József Attila költé­szetével, Juhász Gyula életével és munkás­ságával, a köznyelv és a nyelvjárás viszonyá­val, Fábry Zoltán életével és életművével, Petőfi Sándor lírájával, s nem utolsósorban a csehszlovákiai magyar irodalommal. Harminckét író-olvasó találkozón huszon­egy szerzőt ismerhetett meg az alpszerveze­­tek tagsága, s a tervezett tizenöt irodalmi témájú előadás helyett harminckilenc való­sult meg. Harminchat irodalmi keretmüsort is bemutattak a járásban az előadások és a találkozók alkalmából. Az eseményt a leg­több helyen könyvkiállítással kötötték egybe, s 47 720 korona értékben adtak el könyve­ket. Hagyományossá váltak már a járásban A kortárs költészet és próza napjai. Az idén hetedszer rendezték meg nagy sikerrel, s a vendégek, különösen a Madách Könyvkiadó vezető munkatársai, nem győzték eleget kér­dezni : — Mi a titka a Csemadok járási bizottsága könyvvel való jó munkájának? — Sikerült felkeltenünk az érdeklődést! Ma már ott tartunk, hogy a Csemadok-tagok egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a Madách-könyvek és más kiadványok eladá­sát! Persze mindez nem ment egyik napról a másikra. Fokozatosan ismerték fel az embe­rek a könyvvel való munka hasznát — vála­szolt a kérdésre Mézes Rudolf. Tavaly a Csemadok Központi Bizottsága országos irodalmi-történelmi vetélkedőt ren­dezett Fábry Zoltán születésének kilencvene­dik évfordulója tiszteletére. A galántai járás huszonnégy csoportja nevezett be a verseny­be. Az országos döntőig a vízkeletiek és a nádszegiek jutottak el. Az előbbiek a negye­dik, az utóbbiak az ötödik helyen végeztek. A versenyző csoportok még jobb munkáját segítette Szőke József Író Fábry Zoltánról szóló előadása a járás több alapszervezeté­ben és iskolájában. Beleolvastam a tavalyi tevékenység egé­szét értékelő anyagba, és nem akartam hinni a szememnek. A vágkirályfaiak nem bukkan­tak fel a színjátszó csoportok sorában, pedig évek hosszú során át a járás élvonalába tartoztak, többször szerepeltek eredménye­sen a Jókai Napokon. Remélem, rendezni tudják soraikat, és hamarosan újra hallatnak magukról. Tavaly a jókaiak színjátszó kedve volt szembeötlő. Bemutatták Jókai Mór A debreceni lunátikus című darabját és Tóth Miklós Árvízi románcát. A réteiek Tabi László Sportol az asszony című vígjátékával hívták fel magukra a figyelmet. A színjátszó csoportok járási versenyének döntőjén a jókaiak szerepeltek a legjobban A debreceni lunátikussal, és csak sajnálni le­het, hogy a >6101611 fesztiválról nem jutottak tovább a Jókai Napokra. A felnőtt vers- és prózamondók voltak talán a legsikereseb­bek. Öten utaztak Komáromba (Komárno), ahol Kamenár Éva a prózamondásban első helyen végzett. A gyermek-versmondók meg a Duna Menti Tavaszról tértek haza első és második díjjal, s ez nem kis dolog! Meghatározó jelentőségűek a járás ének­kari és zenei munkájára a kétévenként Ga­­lántán megrendezett Kodály Napok. Az or­szágos versenybe a galántai Kodály Zoltán Daloskor és a nádszegi női énekkar nevezett be. Az előbbi az országos döntő harmadik helyezettje lett. Tavaly a VII. Kodály Napokat megelőzően ünnepi hangversenyen emlé­keztek meg Kodály Zoltán halálának husza­dik évfordulójáról. A Kodály Zoltán Daloskor és a felsőszeli vegyeskar Trinecben nagysi­kerű énekkari találkozón is részt vett. A csehszlovákiai lengyel kulturális szövetség megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából rendezték. Pereden a helybeli citerazenekar megala­pításának tizedik évfordulóján szerveztek emlékezetes citerás találkozót, amelyen a pengetös hangszerek világfesztiválján győz­tes tiszakécskei citerazenekar is fellépett. A járás citerásaí tavaly kilencvenöt alkalommal szórakoztatták a közönséget. A Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalverseny döntőjé­ben a parasztzenekar arany-, a peredi citerá­­sok és Vigh Sándor szóióciterás ezüst- és a diószegi éneklőcsoport bronzkoszorús minő­sítést szerzett. A zselizi (Želiezovce) Országos Népművé­szeti Fesztivál gyermek-tánccsoport verse­nyén a zsigárdi Napsugár táncegyüttes kép­viselte a galántai járást. A felnőtt tánccso­portok Vágsellyén, a járási dal- és táncünne­pélyen mérték össze erejüket. A diószegi táncosok rendszeresen hallatnak magukról, ugyanúgy a galántai gimnazisták is. A király­­réviek fejlődése is kétségtelen. A felnőtt csoportokkal kapcsolatban nem szeretném elhallgatni, hogy tavaly a jókaiak hagyományőrző csoportja szerepelt igen si­keresen. Meghívót kapott a myjavai feszti­válra, valamint Kalocsára, a Duna Menti Népek VII. Folklórfesztiváljára. Ezeket tartottam fontosnak elmondani a járási bizottság és az alapszervezetek mun­kájáról. Mézes Rudolf a gazdag és szerte­ágazó tevékenységet azzal summázta végül: — A mi munkánkban az a legérdekesebb, hogy soha nincs vége, így soha semminek nem is érhetünk a végére. A mi munkánknak évről évre csak kezdete és folytatása van ... MÁCS JÓZSEF 7

Next

/
Thumbnails
Contents