A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-06-03 / 23. szám
INNEN ONNAN «HS • / Hock-, nyőr <83 Szeretné megnyerni Edda, a Neoton Família, Demjén Ferenc és a V Moto-Rock, valamint Soltész Rezső nagyméretű színes plakátjait, az R-GO, a STEP, a Modern Hungária, Csepregi Éva, a Napoleon Boulevard fotóit vagy poplemezeiket? Ha bekapcsolódik „Rocknyár '88" című pop-rockzenei nyári hatfordulós versenyünkbe, Önre mosolyoghat a szerencse! 28. számunk nyolcadik oldalán startolunk, s júliusaugusztusban hatszor olvashatnak sok-sok érdekességet a popvilágból, közöljük a jelenlegi legnépszerűbb popelőadók színes fotóit, s természetesen játszhatnak is velünk! Még nem késő előfizetni lapunkra a második félévre is! A hullámos papagáj (Melopsittacus undulatus) a leggyakrabban előforduló papagájfaj hazánkban. A madártenyésztők kedvence. Tágas kalitkában, madárházakban tartják. A papagájok hangutánzó képességét már az ókorban a rómaiak is megcsodálták és egyegy papagáj értéke egy egészséges, fiatal rabszolga árával vetekedett. Később is csak a főúri kastélyokban és a gazdagok szalonjaiban vagy nagy madárházakban volt látható. Az első hullámos papagájt John Gould angol zoológus 1840-ben hozta magával Európába. Hazája Közép-Ausztrália, ahol a fákkal tarkított füves területeken él. Nagysága kb. 17 cm. 1850-ben már tenyésztették is. Annyira megszerették a madárbarátok, hogy az ügyes kereskedők ezt kihasználva hajószámra szállították Európába. 1894-ben az ausztráliai kormány kénytelen volt kiviteli tilalmat elrendelni e papagájok védelmére. De mivel a fogságban is könnyen szaporodik. Így a tenyésztésével Európában már nem volt gond. Az ára is egyre olcsóbb lett. Ma már minden madárkedvelő számára hozzáférhető. A vadon élő madár zöld színű, a fehér, kék, sárga stb. színű hullámos papagájok a kitartó és céltudatos tenyésztői munkát dicsérik. Nagyon jól szelídíthető, kitünően bírja az itteni éghajlatot, a hideget is, társaival nem veszekszik, a gazdájához ragaszkodik. Tápláléka főleg mageleség (köles, zab, fénymag, muhar keveréke), ezenkívül adjunk neki sárgarépát, almát, kekszet, kockacukrot, salátát és hetente kétszer reszelt főtt tojást. Fészkét eredeti helyén faodvakba építi, négy-hat hófehér tojásából a fiókák 18 nap alatt kelnek ki és harminchárom napos korukban hagyják el a fészket. A fiatal hím madarakat — melyeknek csőr feletti viaszböre hűsszínű és csőrük hegye még fekete — beszéd utánzásra is megtanít hatjuk. Egy szót (de csak egyet) naponta több alkalommal elismételünk a kalitka előtt állva. Amíg ezt a szót ki nem mondta, mást ne tanítsunk. A papagájok igen jól utánozzák az emberi beszédet, ez náluk sose tudatos, hanem pusztán hangutánzás. A hullámos papagájok iránt ma egyre nagyobb az érdeklődés, több nagyvárosban. Így Londonban, Moszkvában minden vasárnap délelőtt madárpiacot tartanak, ahol a madárbarátok kicserélhetik tapasztalataikat és megvehetik kedvenc papagájukat. Zd. Veger Fotó: Josef Hlaváček A jó és a rossz, a becsület és a becstelen dolgok vívják ismét és örök csatájukat abban a filmben, amelyet a nyár folyamán láthatunk a mozikban. A jó győzelméhez, a tisztesség felismeréséhez a főhőst egy bájos ifjú hölgy vezeti el. így nyeri meg az ifjú ügyvéd élete eddigi legnagyobb perét a Jobb part, bal part című francia filmben. A Megyek visszahozni a macskát című olasz film főszereplője, egy Róma környékén élő, nőtlen gazdálkodó, aki minden évben kiválasztott egy szemrevaló ifjú utcalányt, egy hónapra magához vette, majd visszaküldte a városba. Egyszer azonban csütörtököt mondott a jól bevált „forgatókönyv": a változatosságot kedvelő férfiú beleszeretett a soros hölgybe. A leányzó szintén bizsergést érzett a szíve körül, amikor ütött a búcsú órája s a szép napok emlékére magával vitte a ház kedvenc cicáját. Az elárvult ház gazdája nem sokáig búsult, felkerekedett, hogy visszaszerezze a macskát, újdonsült úrnőjével együtt... A filmet Giuliano Biagetti rendezte, főszerepét Mario Adorf és Barbara De Rossi (a képen) játssza. 8