A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-15 / 3. szám

_n_ A CSEMADOK ELEľEBOL RÖVIDEN • A jogi nevelés az utóbbi időszakban a Csemadok munkájában is egyre népszerűbb. Az elmúlt év első felében a Csemadok alap­szervezetei jogi kérdésekről például 106 elő­adást tartottak, 4 192 résztvevőnek. A leg­több jogi előadást a Lévai járásban dolgozó alapszervezetek tartották. A Lévai járásban szervezett 35 jogi kérdésekkel foglalkozó előadáson 1 105-en vettek részt. • A fonó című összeállítással egyre több sikert arat a Csemadok Hidegkúti (Studná) Alapszervezetének folklórcsoportja. A Virág Bertalan és Mag Elza vezette együttes rend­szeresen szerepel a Tavaszi szél vizet áraszt... népdal- és népzenei versenyen és más rendezvényeken. A Csemadok Kiváló Népművészeti Csoportja kitüntetést viselő népművészeti együttes sikere a szakszerű vezetésnek, valamint a rendszeres és lelkiis­meretesen megtartott próbáknak tulajdonít­ható. • A Csemadok az Érsekújvári (Nové Zám­ky) járásban 37 alapszervezetet tart nyilván. Közülük számos egész éven át jeles ered­ménnyel dolgozik. Akadnak azonban pasz­­szív, vagy csak időszakonként tevékenykedő alapszervezetek is. A járási bizottság arra törekszik, hogy a passzív alapszervezetek munkáját is fellendítse. Törekvése eredmé­nyes. • A Polgári Ügyek Testületé a legtöbb faluban és városban szorosan együttműkö­dik a Csemadok alapszervezeteivel. A Polgári Ügyek Testületének munkáját sokrétűen se­gíti a Csemadok Érsekújvári (Nové Zámky) járási bizottsága és a járásban működő szin­te valamennyi alapszervezet. A jó munka elismeréseképpen a Polgári Ügyek Testületé járási vezetőségének javaslatára — a testület megalakulásának 30. évfordulója alkalmából, — Őszi Irma, a Csemadok járási bizottságá­nak titkára állami kitüntetést kapott. • Gyurcsó István a közelmúltban elhunyt csehszlovákiai magyar költő Garamkövesd (Kamenica n/H.) szülötte. A faluban működő Csemadok alapszervezetnek 1986 óta dr. Varga János az elnöke. Vezetésével az utóbbi időszakban ez az alapszervezet is fellendítette munkáját. Megemlékeznek a je­lentősebb évfordulókról, néprajzi előadásokat és különféle kulturális bemutatókat tartanak. Rendszeresen megrendezik a helyi dal- és táncünnepélyt. A falu szülöttének emlékét is ápolják, és tervezik, hogy elkészíttetik Gyur­csó István síremlékét. • Sütő Anna a Csemadok Koloni (Kolon) Alapszervezetének tagja 1958 óta vesz részt a Csemadok rendezvényein és az egyik legis­mertebb nótafa és adatközlő. A Csemadok Kiváló Népművésze kitüntetés viselője. A Tavaszi szél vizet áraszt... népdal- és nép­zenei verseny X. országos döntőjében is kiválóan szerepelt. Teljesítményét az elisme­rő oklevél aranyfokozatával és értékes tárgyi ajándékkal jutalmazták. A somorjai (ŠamorínJ Híd A komáromi Téli Énekkari Találkozón öt felnőtt kórus adott ízelítőt repertoárjából. Az említett négy kóruson kívül a somorjai Híd vegyeskar volt az est vendége. A somorjai­­akat többéves barátság fűzi a helyi Egyetér­tés vegyeskarhoz, és bár a Kodály Napokon egymás vetélytársai, az ott kapott jobb rang­sorolás vagy minősítés nem vet árnyékot kapcsolatukra. A szívélyesség példájának is állítható a két kórus együttműködése és a tagok emberi kapcsolata. Erről a hangver­senyt követő baráti találkozón győződhettem meg. A találkozón szereplő énekkarok teljesít­ményének szakmai elemzését a kórusok ve­zetői egymás között elvégezték. Dicsérték egymás műsorának erényeit, szóltak a prob­lémákról, a teljesítmények minőségének javí­tásához szükséges vezénylési és egyéb zenei ismeretek elsajátításának szükségességéről. Jó volt- hallani, ahogy a karnagyok saját munkájukat látták és értékelték. A szerény­ség, az őszinteség és a nyíltság nem új Felnőtt kórusaink seregszemléje, a VII. Ko­dály Napok fokozta az énekkari aktivitást. Ennek eredménye, hogy kórusaink tevékeny­sége újabb találkozók szervezésével folytató­dik, s munkájuk intenzitása, hatékonysága nem csökken. Bizonyítják ezt az utóbbi né­hány hét alatt rendezett kórustalálkozók is. A hangversenyek szervezésében a somorjai (Šamorín) Híd és a komáromi (Komárno) Egyetértés vegyeskarok vezetői és fenntartói járnak elöl jó példával. A tavaly november végén szervezett so­morjai találkozó a Hid énekkar fennállásának 15. évfordulójához kapcsolódott. A Fábry Zoltán szellemi örökségét, a híd szerepét vállaló kórus 1972 márciusától fejt ki felbe­csülhetetlen értékű zenei tevékenységet, s 1975-től énekkari mozgalmunk élkórusai között tartjuk öt számon. Ebben nagy érde­me van Pokstaller László karnagynak és a vezetésével tevékenykedő rendszeres mun­kát végző tagságnak is. A város zenei életé­nek pezsgésére jellemző, hogy az alapiskola kórusai mellett a Somorjai (Šamorín) Magyar Tannyelvű Gimnáziumnak is van egy nagyon fejlődőképes leánykara, melyet dr. Hechtné Házi Anna tanárnő vezet. Ez a tény a folyto­nosság és az énekkari tagság utánpótlásá­nak nevelése szempontjából több mint di­cséretes serénykedés. Egy ilyen város ének­karainak együttes szereplése néhány ven­dégkórus közreműködésével pedig nemcsak fesztiválhangulatot teremt, hanem olyan kó­rusmüvek megszólaltatására is alkalmat ad, amelyeket csak ritkán hallgathat a közönség teljes zenei szépségükben, mert a zeneszer­zők nagylétszámú vegyeskarokra, gyermek-, illetve ifjúsági kórusokra írták, az együtt­­éneklés igényével. Örömünkre szolgál, hogy az énekkari találkozók kicsúcsosodása min­denütt a közös éneklés, mely érzékelhető zenei képet alkot a találkozók eszmei és művészi célkitűzéseiről. Énekkaraink vezetői és fenntartói tudatában vannak a kórusren­dezvények kultúrpolitikai jelentőségének. Er­ről leginkább a komáromi hangverseny győ­zött meg, ahol a vendégek sorát a helyi Lýra szlovák kórus és a Duna komáromi hídjának A komáromi (Komárno) Egyetértés túlsó feléről érkezett női kar gazdagította. A komáromi rendezvény. Téli Énekkari Ta­lálkozó címen, a hagyományteremtés .szán­dékával szerveződött, melynek főrendezője a komáromi Szakszervezetek Háza, társrende­zője a Csemadok helyi alapszervezete. A főrendező az elkövetkező években további társrendezők csatlakozására számít és éven­ként szeretné megrendezni. Az elképzelés — több más művészeti kezdeményezés, pl. táncháztalálkozók szervezése után — Komá­rom város és intézményeinek „nyitása" a járási székhely és környéke lakói zenei ízlé­sének formálása céljából; a kultúra, közte a kórusmuzsika eszközként való alkalmazása a teljesebb, a szebb és a gazdagabb emberi élet biztosítása érdekében. A szándék ne­mességéhez kétség nem férhet. Szövetsé­günk központi bizottsága is szívesen csatla­kozik a találkozó társrendezőihez, amely az idén a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Köz­ponti Énekkarának vendégszereplésében nyilvánult meg. KÓRUSTALÁLKOZÓK 6

Next

/
Thumbnails
Contents