A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-15 / 3. szám
Bodrogközi ungvidéki barangolások TISZAMELLEK ••• Méltóságteljes, tiszteletreméltó folyó a Tisza, még azon a néhány kilométeres szakaszon is, amin a tárgyalt vidékünket illeti. Vize szőke a finom homokszemcséktől, de amúgy tiszta, ülepítés után akár iható is, ami sajnos egyre kevésbé jellemző felszíni vizeinkre. Partjait némely területen nagy szemű, aranysárga homok borítja, jó lehetőséget nyújtva az üdülésre, fürdésre és kempingezésre. Ezért, annak ellenére, hogy határfolyó, forró nyári napokon nagy tömegek keresnek itt felüdülést a fokozatosan mélyülő folyóvízben. A Tiszát egykor övező ártéri erdőkből még megmaradt néhány folt, de inkább csak a mélyebb fekvésű területekre jellemző füzes-nyárfás társulások formájában, igen egyhangú és szegényes aljnövényzettel, a legeltetésbe bevont helyeken pedig em-A bizonytalan mezőgazdasági hasznosíthatóság következményeként még megtalálható néhány eredetihez közelálló természeti folt az elhagyottabb helyeken. A csendes látogató itt órákon át gyönyörködhet a récék és bukók játszadozásában, megfigyelheti a kanalasgémek és kócsagok halászmesterségének fortélyait, hallgathatja az énekesmadarak fáradhatatlan füttyét. A Tisza rányomja bélyegét az egész tájra még ma is, gátak közé szorítva is, hangulatot, egyedi értéket adva ennek a kedves eldugott zugnak. BOGOLY JÁNOS Nagytárkányi (V. Trakany) utcarészlet «ť T* bermagas csalánerdőkkel, ami a felhalmozódó nitrátokat jelzi. A folyó mai medre nem túl régi, hisz a száz évnél régebbi térképeken még közvetlenül a két Tárkány alatt folyt. Ennek emlékét őrzi az Ó-Tisza „Ócska Tisza" néha ki is száradó medre, amelyben ritkaságként a felemáslevelű békaszőlö (Potamogeton gramineus) növénytársulása él, egyedül itt az egész Bodrogközben. A Tisza tiszteletet parancsol nemcsak méreteivel, hanem szeszélyes természetével is. Aki a csendesen hömpölygő partján áll nyáron talán el sem tudja hinni, hogy sok évben, néha évente kétszer is, több kilométer szélesre is kiönt, elérve a közvetlenül Kistárkány (Maié Trakany) és Nagytárkány (Veľké Trakany) szélén épített hatalmas gátakat. ••• A folyót Bély (Biel) felől Tiszacsernőn (Čierna nad Tisou) vagy Nagytárkányon áthaladva is megközelíthetjük. Ezen a parton található a „hármashatár", Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió államhatárainak találkozása. A strandolásra alkalmas Nagylapályon rendezi az ötvenes évek óta — s immár felújítva a hagyományt ismét — a nyári Tisza-parti Találkozót a Csemadok kistárkányi alapszervezete. Ehhez kapcsolódik újabban a járási művelődési tábor is. Az „Ócska Tisza" betorkolásánál állt az a földvár, melynek facölöpeit alig ötven éve mosta el a folyó. Dűlőnévként így is fennmaradt az emlékezetben. A mai védőgát mellett volt egykor a sóhivatal, ahol a Mármarosból vízi úton szállított sót kirakták. Később dohánybeváltó volt e helyen, melynek épülete ma is áll. Az Anonymus által leírt halbőség az idősebbek állítása szerint még századunk elején sem volt hihetetlen. Ismeretes volt itt a gyalmos- és a tapogatóhalászat egyaránt. Áradások után a homokgödrökben és a tangónak nevezett mélyedésekben puszta kézzel sem volt művészet halat fogni. Ponty, süllő, dévérkeszeg, harcsa, valamint a kecsege volt jellemző. A holtágakban pedig a csík honosodott meg. A szabadrablás persze régóta tilos volt. Már a 13. században olyan nevekkel találkoztunk, hogy Paptava, tehát szabályozott volt a haszonélvezet joga. Egy 1342-ből származó oklevél tanúsága szerint Bácskái László fiát, Lászlót pénzbírságra ítélik a Maraza köz-Tiszacsernő (Čierna n/Tisou) távlati képe ség környékén levő halászóheiyek jogtalan elfoglalása miatt. Mégsem ez volt a helybéliek fő megélhetési forrása, inkább csak kiegészítésként vagy az ínségesebb időkben halásztak. Értett hozzá mindenki, így az elkészítési módokban igen változatos étlapot tudnánk ma is felsorolni Tárkány nevével már IV. László idejében találkozunk, de 1332-ben említik külön Kis- és Nagytárkány nevét. A helyi monda szerint a templomdombot mesterségesen hordták egybe a honfoglalók és itt emelték pajzsra Árpádot. A kistárkányi templom bejárata fölött egy felirattal is jelzett 4