A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-15 / 3. szám

Bodrogközi ungvidéki barangolások TISZAMELLEK ••• Méltóságteljes, tiszteletreméltó fo­lyó a Tisza, még azon a néhány kilométe­res szakaszon is, amin a tárgyalt vidékün­ket illeti. Vize szőke a finom homokszem­cséktől, de amúgy tiszta, ülepítés után akár iható is, ami sajnos egyre kevésbé jellemző felszíni vizeinkre. Partjait némely területen nagy szemű, aranysárga homok borítja, jó lehetőséget nyújtva az üdülésre, fürdésre és kempingezésre. Ezért, annak ellenére, hogy határfolyó, forró nyári na­pokon nagy tömegek keresnek itt felüdü­lést a fokozatosan mélyülő folyóvízben. A Tiszát egykor övező ártéri erdőkből még megmaradt néhány folt, de inkább csak a mélyebb fekvésű területekre jellemző fü­­zes-nyárfás társulások formájában, igen egyhangú és szegényes aljnövényzettel, a legeltetésbe bevont helyeken pedig em-A bizonytalan mezőgazdasági hasznosít­hatóság következményeként még megta­lálható néhány eredetihez közelálló ter­mészeti folt az elhagyottabb helyeken. A csendes látogató itt órákon át gyönyör­ködhet a récék és bukók játszadozásában, megfigyelheti a kanalasgémek és kócsa­gok halászmesterségének fortélyait, hall­gathatja az énekesmadarak fáradhatatlan füttyét. A Tisza rányomja bélyegét az egész tájra még ma is, gátak közé szorítva is, hangulatot, egyedi értéket adva ennek a kedves eldugott zugnak. BOGOLY JÁNOS Nagytárkányi (V. Trakany) utcarész­let «ť T* bermagas csalánerdőkkel, ami a felhalmo­zódó nitrátokat jelzi. A folyó mai medre nem túl régi, hisz a száz évnél régebbi tér­képeken még közvetlenül a két Tárkány alatt folyt. Ennek emlékét őrzi az Ó-Ti­­sza „Ócska Tisza" néha ki is száradó medre, amelyben ritkaságként a felemás­levelű békaszőlö (Potamogeton gramine­­us) növénytársulása él, egyedül itt az egész Bodrogközben. A Tisza tiszteletet parancsol nemcsak méreteivel, hanem szeszélyes természetével is. Aki a csende­sen hömpölygő partján áll nyáron talán el sem tudja hinni, hogy sok évben, néha évente kétszer is, több kilométer szélesre is kiönt, elérve a közvetlenül Kistárkány (Maié Trakany) és Nagytárkány (Veľké Trakany) szélén épített hatalmas gátakat. ••• A folyót Bély (Biel) felől Tiszacser­­nőn (Čierna nad Tisou) vagy Nagytárká­­nyon áthaladva is megközelíthetjük. Ezen a parton található a „hármashatár", Cseh­szlovákia, Magyarország és a Szovjetunió államhatárainak találkozása. A strando­lásra alkalmas Nagylapályon rendezi az ötvenes évek óta — s immár felújítva a hagyományt ismét — a nyári Tisza-parti Találkozót a Csemadok kistárkányi alap­szervezete. Ehhez kapcsolódik újabban a járási művelődési tábor is. Az „Ócska Tisza" betorkolásánál állt az a földvár, melynek facölöpeit alig ötven éve mosta el a folyó. Dűlőnévként így is fennmaradt az emlékezetben. A mai védőgát mellett volt egykor a sóhivatal, ahol a Mármaros­­ból vízi úton szállított sót kirakták. Ké­sőbb dohánybeváltó volt e helyen, mely­nek épülete ma is áll. Az Anonymus által leírt halbőség az idősebbek állítása szerint még századunk elején sem volt hihetet­len. Ismeretes volt itt a gyalmos- és a tapogatóhalászat egyaránt. Áradások után a homokgödrökben és a tangónak nevezett mélyedésekben puszta kézzel sem volt művészet halat fogni. Ponty, süllő, dévérkeszeg, harcsa, valamint a ke­­csege volt jellemző. A holtágakban pedig a csík honosodott meg. A szabadrablás persze régóta tilos volt. Már a 13. század­ban olyan nevekkel találkoztunk, hogy Paptava, tehát szabályozott volt a haszon­­élvezet joga. Egy 1342-ből származó okle­vél tanúsága szerint Bácskái László fiát, Lászlót pénzbírságra ítélik a Maraza köz-Tiszacsernő (Čierna n/Tisou) távlati képe ség környékén levő halászóheiyek jogta­lan elfoglalása miatt. Mégsem ez volt a helybéliek fő megélhetési forrása, inkább csak kiegészítésként vagy az ínségesebb időkben halásztak. Értett hozzá mindenki, így az elkészítési módokban igen változa­tos étlapot tudnánk ma is felsorolni Tárkány nevével már IV. László idejében találkozunk, de 1332-ben említik külön Kis- és Nagytárkány nevét. A helyi monda szerint a templomdombot mesterségesen hordták egybe a honfoglalók és itt emel­ték pajzsra Árpádot. A kistárkányi temp­lom bejárata fölött egy felirattal is jelzett 4

Next

/
Thumbnails
Contents