A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-20 / 21. szám
Kitüntetettek Szép hagyomány, hogy társadalmunk május elseje és május kilencediké, illetve a munka, a béke és a felszabadulás ünnepe alkalmából állami kitüntetéssel jutalmazza a legjobb dolgozókat. A májusi ünnepeket jómagam ezért is várom évről évre megkülönböztetett érdeklődéssel. Fölöttébb érdekel, hogy a párt. az állami és a társadalmi szervek javaslatára a köztársaság elnöke kinek adományozta a Szocialista Munka Hőse címet és a vele járó Aranycsillag viselési jogát, ki kapott Győzelmes Február Érdemrendet. Munka Érdemrendet. ki lett Nemzeti Művész. Érdemes Művész, ki Klement Gottwald Állami Díjas és ki kapott más állami kitüntetést!? A kitüntetettek névsora ez idén is hosszú. A neveket ismét jó érzéssel olvashattuk. A magas állami kitüntetésben részesülők között — ahogy Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök a kitüntetések átadása alkalmából a prágai vár Spanyol-termében megtartott ünnepi összejövetelen elmondott beszédében hangsúlyozta — ismét ott vannak a legjobb munkások és mezőgazdasági dolgozók, az élenjáró tudósok, technikusok és művészek. Azok. akik az átlagot messze túlszárnyaló munkaeredményekkel válaszolják meg a ma és a holnap sürgető kérdéseit. Ilyen válasznak tekinthetők azok a műalkotások is. amelyek segítik az ember személyiségének harmonikus fejlődését, táplálják alkotóerejét, gazdagítják életét, nemesítik a szép. a jó. a társadalmi haladás iránti érzékét. A köszönetét, az elismerést és a tisztelet kifejező beszédében szövetségi miniszterelnökünk elmondta azt is. hogy harcolunk az új gondolkodásért. Nincs mindenre kész receptünk, de saját tapasztalataink csakúgy. mint legközelebbi barátaink tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy az átalakításban. valamint a szociális, gazdasági fejlődés meggyorsításában kulcsszerepe van a jó munkának, az emberek aktivizálásának és a példamutatásnak. Olvasom a kitüntetettek névsorát. Több olyan néven akad meg a szemem, akiket nemcsak mi ismerünk, hanem akik talán bennünket, illetve a Hétét és munkatársait is ismerik. A Szocialista Munka Hőse kitüntetettjei között van Juhász István mérnök, a rimaszécsi (Rim. Seč) Új Élet Efsz elnöke. A legmagasabb állami kitüntetést a gazdasági feladatok példás teljesítéséért és az elkötelezett politikai munkásságáért kapta. Öllé Gyula, az SZLKP Dunaszerdahetyi (Dun. Streda) Járási Bizottsága mezőgazdasági és élelmiszeripari pártmunkával foglalkozó titkára. Csóka Margit, az Otex vállalat érsekújvári (Nové Zámky) Zamtan üzletháza osztályvezetője. Gerö Teréz, a Farnadi (Farná) Efsz állatgondozója és fejőnője. Lapos János, a bratislavai Priemstav vasbetonozója és még sokan mások a szocializmus építése során a párt- és közéleti tisztségekben éveken át kifejtett áldozatkész tevékenységükért a Munka Érdemrend kitüntetést kapták. Az Érdemes Művész cím jutalmazottai között van Tőzsér Árpád költő. Magas állami kitüntetésben részesült szőkébb környezetünk két tagja: dr. Lukács Tibor, a Csemadok Központi Bizottságának vezető titkára és dr. Strasser György, a Hét főszerkesztője. A kitüntetések sokéves munka, elkötelezett politikai magatartás és helytállás jelképei. A kitüntetetteknek — a munka frontja élharcosainak — ezúttal is gratulálunk. Május 3-án a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának 9. együttes ülése a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény 69. cikkelyének megfelelően megvitatta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozatát. Felvételünkön: Gustáv Husák és Miloš Jakeš a Szövetségi Gyűlés ülésén. 1'.VISSZAPILLANTÓ április - MÁJUS '88 Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára baráti munkalátogatást tett a Román Szocialista Köztársaságban. SZERDA 27 A látogatásra Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára, államfő hívta meg. Bohuslav Chrtoupek csehszlovák külügyminiszter és Ahmed Iszmat Abdel Megid egyiptomi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter csütörtöki zárótárgyalásain az egyiptomi fél kedvezően fogadta azt a csehszlovák javasla-CSÜTÖRTÖK 28 tot, hogy Alexandriában ismét nyissák meg a CSSZSZK konzulátusát és Kairóban a csehszlovák kulturális központot. A felek ismét kifejezték szándékukat a kétoldalú együttműködés bővítésére. A prágai vár Spanyol-termében a legfelsőbb párt- és állami tisztségviselőktől a kitüntetettek átvették azokat a kitüntetéseket, amelyeket a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB, a PÉNTEK 29 Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának, valamint a Szakszervezetek Központi Tanácsának javaslatára a köztársasági elnök adományozott május 1 -je alkalmából, Managuában eredmény nélkül ért véget a nicaraguai kormány és az ellenforradalmi csoportok képviselői közötti tárgyalások második fordulója. A tárgyalásokon a végleges tüzszünet részleteiről volt SZOMBAT 30 szó. Humberto Ortega nemzetvédelmi miniszter, a kormányküldöttség vezetője elmondta, a megállapodást az akadályozta meg, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt a kontrákra. Világszerte felvonulásokon, nagygyűléseken és egyéb megmozdulásokon emlékeztek meg a dolgozók, a haladó erők a munkásosztály nemzetközi ünnepéről. Prága VASARNAP 1 dolgozóinak hagyományos május elsejei felvonulására a Letnái téren. Bratislavában a Szlovák Nemzeti Felkelés terén került sor. Ciriaco de Mita olasz miniszterelnök Rómában fogadta Takesita Noboru japán kormányfőt, aki hivatalos látogatáson tartózkodott HÉTFŐ 2 az olasz fővárosban. Takesita nyugat-európai kőrútjának következő állomása Nagy-Britannia és az NSZK volt, Londonban megkezdődött az angolai polgárháború megszüntetéséről és Namíbia függetlenségének megadásáról szóló nemzetközi tanácskozás. A háromnapos értekezleten részt vettek az an-KEDD 3 golai kormány, továbbá Kuba, a Dél-afrikai Köztársaság és az Egyesült Államok képviselői. A tanácskozás az első lépést jelentheti az angolai konfliktus rendezése felé. Medve/ Obe/Őt Igazán nem célom, hogy egy zsörtölődő, a kákán is csomót kereső vénasszonyt képzeljen el személyemben, de ha egyszer több birálnivalót látok a környezetemben, mint dicséretre érdemest — hát nem bújhatok ki a bőrömből... Hogy ezúttal miféle nemtetszés íratja velem e rövid levelet? Egy olyan jelenség, amellyel nap mint nap találkozhatunk: a „rossz” helyen való parkolás felszámolásának módja. Elismerem, jogi szempontból minden bizonnyal igaza van annak a rendőrnek, aki kiadja a parancsot egy-egy tilosban veszteglő autó elvontatására, úgymond okuljon belőle a delikvens. De a szlovák főváros parkolási lehetőségeit ismerve már nem vagyok olyan biztos benne, hogy ésszerű az ilyen jellegű jogalkalmazás. A város lakosainak száma évről évre emelkedik, s ami ennek természetes velejárója: ugyanilyen ütemben gyarapodik a városban közlekedő személyautók száma is; önmagában véve örvendetes jelenség, hogy egyre több bel- és külföldi turista látogat el Szlovákia fővárosába, de ez szintén forgalomnövekedéssel jár. Ennek ellenére az elmúlt években a parkolóhelyek négyzetméterei nem nagyon gyarapodtak. Sőt! Szinte rákényszerül az erre vetődő autós, hogy a tilosban, illetve ott állítsa le a kocsiját, ahol erre megfelelő helyet lát. Az ezért kijáró büntetés azonban sok esetben már „nemcsak" abból áll, hogy a rendőr megbírságolja a kocsi tulajdonosát, hanem létezik egy úgynevezett „elvontató szolgálat", melynek dolgozói egy elmés alkalmatosságra emelik és egy meghatározott helyre szállítják a tilosban talált autókat. (Következmény: kocsikeresés — a „váltságdíj" megfizetése — időveszteség ...) A józan ész talán azt mondatná velem, hogy ez így helyes, legyen végre REND a fővárosban! DE! A realitásérzékem azt súgja, hogy nem az okozatot kéne megszüntetni, hanem a kiváltó okot! Több parkolót kellene létesíteni, nem pedig hozzászokni ahhoz, amit reggelenként munkába jövet mindennap látok: első osztályú szállodánk, a Kyjev mellől közbiztonsági segédlettel elszállítják a „megőrzőbe" a hotel előtt parkoló, javarészt külföldi rendszámú kocsikat. Mert a szálloda vendégei nem képesek fölfogni, hogy ha a közeli őrzött parkolóhely foglalt, miért kell nekik a város távolabbi részébe vinni a hatágúkat, amikor ők ennek a szállodának a vendégei. Nos. ha nem képesek ezt ésszel fölérni, autójuk hűlt helye majd rádöbbenti őket erre. S hogy én ezt miért nem helyeslem? Ha jól tudom, régen a fogadókban, miután elszállásolták a vendéget — vagy sokszor még előtte — szin alá helyezték az utas lovát és kocsiját is. A fogadós jól felfogott érdeke, de szakmai önérzete is azt diktálta, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsa. A mai szállodáknak nincs „jól felfogott érdekük" és „szakmai önérzetük"...? A turistaforgalom fellendítése ma éppúgy cél — ha nem méginkább az —, mint korábban volt. S én egyáltalán nem találom méltányosnak, hogy az amúgyis borsos szállodaárak mellett a vendég személygépkocsija az elvontatószolgálat lerakatában találjon „parkolóhelyet" ... Mint ahogy azt sem találtam méltányosnak, sőt egyenesen fölháborított, amikor a közelmúltban azt láttam, hogy a Szlovák nemzeti felkelés terén levő kórház elől egy mentőautót vontatnak el. mert épp „ünnepi díszbe kellett öltöztetni a teret. Igaz, a mentőautó nem „ünnepi disz" de hiányáért esetleg emberélet kerül veszélybe! Mindezt összevetve azt javaslom, hogy a járműelvontatást jobb lenne, ha átgondoltabban végeznék az illetékesek! Sokszor a példaadás nem ér annyit, mint amennyi az erkölcsi kár. BALAZS BELA
