A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-22 / 17. szám
LnJ KINCSÜNK AZ/WANYELV Csausza (Čausa) Ma két község neve: Veľká Čausa és Malá Čausa. A két szomszédos település a Privigyei (Prievidza) járásban, közel a Nyitra folyó forrásvidékóhez, fontos útvonal mellett fekszik. Átkelőhely a Vág és a Nyitra völgye között. Az 1664. évi részletes török adóöszszeírásban Csauszán néven volt feljegyezve. Évi 650 akcsa (100 forint) adót fizetett az érsekújvári török pasának. Az -án végződés a többes szám jele az oszmán-török nyelvben. Jelentése tehát „csauszok". Alapszava csausz, ami besenyő nyelven őrt, őrséget jelent. A csausz alapszóból alakult a magyar csősz szó. Az oszmán-török nyelvben csavus alakban fordul elő. Az anatóliai törökben altiszti rangfokozatot jelent, kb. megfelel az őrmesteri rangnak. Tomóc (Tmovec nad Váhom) A Galántai járásban fekszik a Vág folyó bal partján. 1113-ban Durmuz, Dormucz, 1211-ben Turmoc, Tumic, 1267-ben Turmoch alakban van feljegyezve. Az 1664. évi részletes török adóösszeírásban is szerepel Tűrnie, Turmic formában. A történelmi források szerint ezen a területen és a szomszédos Nyitra völgyében besenyőket telepítettek le. Kézenfekvő tehát, ha a besenyő nyelvben keressük a helynév magyarázatát. A Tornóc névalak szabályos nyelvfejlődés eredménye a török (besenyő) Turmusz személynévnek. A szóvégi sz-c változás már a magyarban következett be. A név a többi török nyelvekben Durmus alakban szerepel többnyire és széles elterjedtségnek örvendő személynév. Az úgynevezett védőnevek (apotropaeon) csoportjába tartozik. A védőneveket a régi hiedelmek, babonák alapján adták az újszülötteknek, hogy megvédjék őket a gonosz szellemek incselkedésétől. Hasonló a magyar Álmos név is, ami a türk Almis-Almos név átvétele. (Jelentése: megvett, megvásárolt, kiváltott). A török védönevekröl Rásonyi Nagy László irt több érdekes tanulmányt. A név jelentése: „a megmaradt (gyermek)". Ebből a személynévből keletkezett tehát a község neve. A szlovák nyelvi alak, Tmovec, a magyar Tomóc átvétele a Bukovec-Bukóc, Plesivec-Pelsőc, Vrbovec-Verbőc nevekben mutatkozó analógia szerinti rekonstruálás. BLASKOVICS JÓZSEF NYELVI TOTÓ Egy nyelv gazdagságát, kifejezőerejét lemérhetjük azon is, milyen rokon értelmű szavak és kifejezések közül választhat a beszélő vagy író. Rokon értelműeknek azokat a szavakat nevezzük, amelyeknek a jelentése csak árnyalatukban tér el egymástól, tartalmuk azonban lényegében azonos. Az év-esztendő, eb-kutya, nevet-kacag típusú párok tagjainak tartalma azonos, de bizonyos jelentésbeli tényezők miatt különböző a használati körük. Tehát azt mondjuk pl. „kutyafáját", de „ebadóról" beszélünk és nem fordítva. E heti feladatunk: megkeresni a következő szavak rokon párját és mondatba foglalva érzékeltetni a 2 alak közti különbséget: apa, burgonya, tavasz, ló ••• A jövő héten, április 26-án ünnepelte volna 81. születésnapját a Magyar Területi Színház 1988. március 17-én elhunyt nyugdíjas művésznője: Palotás Gabi. Hatvannyolccal ment nyugdíjba, de hetvenkét éves koráig játszott. Legutolsó interjújában erről így nyilatkozott: „Mehettem volna hamarabb, már ötvenhat évesen, de mihez kezdtem volna színpad nélkül? Hogyan teltek volna a napjaim?" A nyugdíjban töltött esztendők kényszerpihenőjének lelki vívódásait pedig így foglalta össze a riporter számára: „Délután alszom, de fél négykor, bármily fáradt vagyok, mintha ütés érne, felébredek. Megint a szokás. Ilyenkor szoktam nekikészülödni az utazásnak, az esti előadásnak. Fél négytől fél hétig meghatározhatatlan és kiirthatatlan a nyugtalanság bennem. (...) Mehetnékem támad, menni kéne, menni kéne, hiszen egész életemben ilyenkor indultam munkába. Tudom, a többiek, a fiatalok, akiket én már nem is ismerek, már gyülekeznek a busznál, utazásra, színpadra várva." A művésznő szavaihoz hadd fűzzem hozzá: nemcsak ö kedvelte a színpadot, hanem a közönség is szerette öt; igy a tekintélyes kort jelző születésnap öröme nem egyedül az övé, hanem mindannyiunké lett volna. Korra való tekintet nélkül mindenkié, aki csak egyszer látta is valamelyik megragadóan eredeti alakítását. S most — gratuláció helyett — sajnos a nekrológját kopogom írógépemen. A táncosnőként és segédtánctanárként induló, majd kitűnő prózai színésznővé alakuló pályáját méltató szavak helyett folyton csak az jut eszembe, hogy hazai magyar színjátszásunk ELMENT SZÍNJÁTSZÁSUNK NAGYASSZONYA PALOTÁS GABI halálára kivételes, sőt rendkívüli tehetségű egyénisége volt. Ezzel nem is elsősorban színpadi megjelenéseinek nagyszerűségét, részle-ZENÉS JÁTÉK — gyermekeknek Mák Ildikó és Benes Ildikó, a zenés mesejáték főszereplői Szűcs Jenő felvétele Nem állítható, hogy a Koldus és királyfi, ez a Mark Twain regénye nyomán született dramatizáló színpadi remekmű. Ettől függetlenül. meglehetősen botladozó léptekkel fejlödgetö hazai magyar gyermekszinjátszásunknak nagy szüksége van az efféle, eredetileg nyilván népmeséi ihletésű és fordulatos cselekményű színdarabokra, amit a március derekán tartott bemutató sikere is igazol. Természetesen, a XIX. század második felében, illetve a századforduló éveiben alkotó Mark Twain tanító meséjének alapkonfliktusa, Tom, a koldusfiú és Edward, a királyfi mókás hangulatú szerepcseréje ma már nemigen áll meg a saját lábán. Még akkor sem, ha az előadás végére az igazi trónörökös annak rendje s módja szerint visszanyeri királyi jogait; de úgy tűnik, Tom sem zuhan vissza a nyomorúságba, mert a királyfiaknak kijáró parádés kosztümben, az ifjú király jobbján, ott marad a színen. , Ha nem is vehető igazán komolyan a Koldus és királyfi cselekménye, kellemes szórakozást ígérő sztorinak okvetlenül megfelel — gondolhatta a Magyar Területi Színház komáromi (Komárno) együttesének dramaturgja és Horváth Lajos, az előadás (amelynek külön pikantériája, hogy a Matesz vadonatúj székházának kényszerű pótjavításai miatt újfent a komáromi Szakszervezetek Házába szorult!) rendezője. Színpadi olvasatában ő elsősorban arra koncentrál, hogy Tom figurájában megmutasson egy tiszta emberkét, egy érzékeny lelket, akinek sorsában nem is csak a részeges apa rigolyáitól rettegő koldusfiú magánéletének kis tragédiái, illetve tiszavirágéletű uralkodásának jóindulatúan igazságos tettei a fontosak, hanem az, hogy a manapság is oly ritka erényeket; a jóságot, az emberi egyenlőség iránti érzékenységet, a becsületességet és a szépre, a jóra való hajlamot igyekszik felmutatni. teiben is kidolgozott alakításainak hitelességét idézem, hanem magával ragadó személyiségének minőségét is jellemezni igyekszem. Elegáns, a színpadról mindent tudó, a publikumot biztos eszközökkel pillanatok alatt rabul ejtő, a rá osztott feladatokat meggyőződésből vállaló művésznő volt, aki — ha megkérdezték — meg is vallotta, hogy nemigen tud szerepnek ellenállni. Úgy érzem, nem is létezett tőle idegen szerep, amit felejthetetlen alakításai közül Csehov Ványa bácsijának Marinája, a Rómeó és Júlia Dajkája, a Liliom Muskátnéja, a Bernarda Alba háza Prudenciája és még sok-sok egyéb, nemegyszer színháztörténeti fontosságú szerepe bizonyít. Thália templomában alapszabály, hogy a színpadon a játékosság természetesen foglalja magába a tragikus komolyságot is. A színészi szakmában ez jelenti a mesterségbeli tudás, a napi munka legnagyobb fokú komolyan vételét. Palotás Gabi ebben a tekintetben is abszolút példakép lehet, mint ahogy energia, munkakedv és szinházszeretet dolgában is. Fájdalommal búcsúzunk tőle. de nem felejtjük öt, hiszen értünk élt. M. P. A végeredmény: egy élvezetes ötletekkel feldúsított, ám kissé hullámzó produkció. Hiányzik ugyanis az alaposabb ritmikai kidolgozottság és a filozófiai többlet, ami Mark Twain történeteinek sajátja. Akadt volna még csiszolnivaló szinészvezetés dolgában is, mert a népes szereplőgárda több tagja megfeledkezett arról, hogy ezúttal nem is annyira az egyéni színészi teljesítményeken, hanem az összjáték minőségén múlik a siker. Bőven van még javítanivaló a szövegmondás érthetőségén, a zene hangerejének finomításán, és itt-ott bizony nehezen eldönthető, hogy egy-egy blődlire fogott figura paródia akar-e lenni, avagy csak ilyenre sikerült. Nem újkeletű hagyomány a Matesz komáromi társulatánál, hogy a kamaszfiúkat igénylő (cím)szerepeket színésznők játsszák. A Koldus és királyfi esetében Benes Ildikóra és Mák Ildikóra esett a választás, akik a kisebb, jobbára beidegzödött manírok ellenére is emlékezetesen, igazi színházi pillanatokat teremtve alakítják szerepeiket. A rendező koreográfusként Varga Ervint zenei munkatársként Zsákovics Lászlót, korrepetitorként Stubendek Istvánt, kosztümtervezöként Ľubomír Mojžíšt, diszletalkotóként pedig František Férgen kérte fel az együttműködésre, s ebből a felsorolásból — a népes szereplőgárda igyekezetével együtt — mór világosan kiérződik Horváth Lajos rendezéseinek egyik fő érdeme: a csapatmunkára való törekvés. Ez pedig már önmagában is azt jelzi: érdemes volt műsorra tűzni a Mateszban a Koldus és királyfit. Ez az előadás a tíz évhez közeli gyerekeknek joggal szerez örömet. Ez pedig mind a gyermekközönség, mind a színház jövője szempontjából fontos. MIKLÓSI PÉTER 10
