A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-04-22 / 17. szám

LENIN AKTUALITÁSA Türelem, szerénység, önkritika, széles körű demokrácia, az előrehaladás feltételeinek gondos számbavétele, törekvés az ember és a társadalom átalakítására ... Ezek a gondolatok jutottak eszembe, mi­után Lenin születésének 118. évfordulójára emlékezve asztalhoz ültem, hogy papírra vessek néhány sort arról, hogy Lenin miként tekintett a nemzetiségekre. Egyik cikkében így ír: „a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított engedékenységet és békülékeny­­' séget inkább túlozzuk el az adott esetben, semmint megfordítva." Ez bizony — sajnos — nem mindenütt volt és van Így. A karabahi eseményekkel kap­csolatosan tartott sajtóértekezletén a minap erre hívta fel a résztvevők figyelmét a Szov­jetunió szóvivője is. Egyebek között azt is elmondta, hogy a múltban többen sokat hivatkoztak Leninre, Lenin eszméit azonban a gyakorlatban nem érvényesítették a maga teljességében. A nemzetiségek körében az említett térségben tapasztalható feszültsé­gek is a múlt hibáira vezethetők vissza. A nemzeti — s ezen belül a nemzetiségi — kérdés, ha a tudományos szocializmus elmé­leti rendszerében nem is foglal el központi helyet, a szocialista forradalommal össze­függésben, a munkásosztály egyetemes fel­szabadító hivatása szerves részeként első­rangú fontosságú a marxista-leninista pár­tok számára mind az elmélet, mind a gyakor­lat szempontjából. Lenin gyakran írt a nemzeti kisebbségekről és erélyesen szembeszállt azokkal, akik a nemzetiségek érdekeit lekicsinyelték vagy figyelmen kívül hagyták. Tanításának az a lényege, hogy a nemzeti—nemzetiségi kér­dés helyes megoldása sok vonatkozásban érinti a munkásosztály történelmi szerepé­nek teljesítését mind a tőkés rend elleni forradalmi küzdelem szakaszában, mind pe­dig a szocialista forradalom győzelme után. A nemzeti elnyomás, a nemzetiségek bár­milyen tekintetben való hátrányos megkü­lönböztetése szüli és újraszüli a nemzeti­nemzetiségi ellentéteket, táplálja a naciona­lizmust, fékezi a szocialista építést. A törté­nelmi tapasztalatok (és napjaink tapasztala­tai is) azt bizonyítják, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása a munkásosztály győzel­me után, a szocializmus keretei között is ellentmondásos folyamat. Tanulságos és jellemző, hogy Lenin a ki­sebbségi kérdést mindig konkrétan vetette fel. Szüntelenül harcolt a nemzetiségi kérdés tekintetében is az absztrakt kiagyalások, a tényleges politikai ellentmondások és a tár­sadalmi tartalom misztifikációja ellen. Meg­szívlelendő például az is, amit ezzel kapcso­latosan 1922-ben vetett papírra: „A nemzeti kérdést tárgyaló munkáimban már megír­tam, hogy a nacionalizmus kérdésének álta­lánosságban való felvetése fabatkát sem ér. Különbséget kell tennünk az elnyomó nem­zet nacionalizmusa és az elnyomott nemzet nacionalizmusa között..Más alkalommal így írt: „állítom, hogy a nemzeti kérdésnek csak egyetlen megoldása van ... ez pedig: a következetes demokratizmus." Lenin tanítása napjainkban is kimeríthe­tetlen kútforrás. A CSKP nemzetiségi politikája Lenin el­veire épül. Nálunk — a lenini nemzetiségi politika elvének gyakorlati érvényesítése eredményeképpen — a nemzetek és nemze­tiségek tagjainak azonosak a jogaik. BALÁZS BÉLA Folytatódnak az összecsapások a megszállt arab területeken. Az izraeli Sachin városában palesztinok ezrei vettek részt a „föld napja" alkalmából rendezett március 30-i tüntetéseken, annak ellenére, hogy a térségben rendkívüli állapot van érvényben. Az izraeli rádió bevallása szerint több tucat palesztint letartóztattak. I VISSZAPILLANTÓ március ÁPRILIS '£ Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára Milán Václavík hadseregtábor­noknak, nemzetvédelmi minisz­ternek 60. születésnapja alkalmá­ból átadta a Győzelmes Február Érdemrendet. A magas állami ki-SZERDA 30 tüntetést a CSKP és a Csehszlo­vák Néphadsereg javára végzett sokéves áldozatos munkájáért a köztársasági elnök adományozta a jubilánsnak. Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtanácsának elnöke Berlinben fogadta Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnokát. A fe-CSÜTÖRTÖK 31 lek áttekintették a katonapoliti­kai helyzet időszerű kérdéseit. A szovjet rakéták kivonását az NDK-ból és Csehszlovákiából a Varsói Szerződés országai jószán­déka jeleként értékelték. George Shultz amerikai külügymi­niszter Rómába látogatott, ahol a megszállt arab területeken kiala­kult helyzetről és a kétoldalú kap-PÉNTEK 1 csőlátókról tárgyalt Francesco Cossiga olasz elnökkel, Giulio Andreotti külügyminiszterrel és több más vezetővel. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter és Nat­­var Szingh indiai külügyi állammi­niszter Moszkvában a kétoldalú SZOMBAT 2 kapcsolatokról és a nemzetközi problémákról tárgyalt. Nagy fi­gyelmet szenteltek az Afganisz­tánnal kapcsolatos kérdéseknek. Frank Carlucci amerikai hadügy­miniszter háromnapos látogatás­ra Indiába érkezett. Delhiben a délkelet-ázsiai helyzetről, a kétől-VASÁRNAP 3 dalú kapcsolatokról, s nem utol­sósorban az Afganisztán körüli problémákról tárgyalt. Békemegállapodást írt alá Etiópia és Szomália. A két ország felújítja diplomáciai kapcsolatait, a hatá-HÉTFŐ 4 rokról pedig visszavonják a csapa­tokat. fedőét Qfajôľ-Nem tudom, szokott-e Ön reklamálni. Ha igen, hadd kérdezzem meg: miféle optimiz­mus alapján? Persze, a választ magam is tudom: a fogyasztói jogok érvényességébe vetett hit alapján. Régen, amikor magam is gyakorta szoktam reklamálni, amikor magam is hittem ebben a jogban, illetve eme jog gyakorlatában — mindenféle reklamációs vál­lalkozásokba vágtam a fejszémet Levált a vadonatúj cipőm talpa ? Visszamen­tem a boltba, visszaadtam a drága lábbelit, aztán két teljes hónapot vártam arra, amit előre is tudtam: a reklamáció jogtalan, mert nem rendeltetésszerűen viseltem a cipőt To­vábbi apellátának nincs helye! Lejárt a vaj fogyaszthatóságának ideje ? Se­baj! Hívtam a bolt üzletvezetőjét, figyelmeztet­tem eme szokványos széltolás veszélyeire, és ragaszkodtam a frissebb vajhoz. A boltvezető széttárt karokkal, arcán nem kevés szánalom­mal közölte velem, hogy frissebb vajjal sajnos nem szolgálhat. Ezekután vettem egy lejárt határidejű halkonzervet Megettem és két hét múltán derűs optimizmussal megünnepeltem a szerencsémet hogy a halkonzervtől nem kaptam sárgaságot. Tegnapelőtti volt a kenyér! Na és! Nem vettem meg. Igaz, nem is ettem aznap kenye­ret de valahogy mégsem tudtam megvigasz­talni magamat azzal a gasztronómiai elmélet­tel, miszerint a sok kenyérfogyasztás egész­ségtelen. A rossz kenyér árából összetakarékoskod­tam egy színes televízióra-valót Hahaha — úgy kell nekem! A színes televízió két hét alatt háromszor bekrepált A szervizben az ismerős szerelő azt mondta: ez van, legyek türelmes! Tartós türelmem során akadt volna vevőm a rossz televízióra, de sem bátorságom, sem lelkiismeretem nem vitt rá. hogy el is adjam, mert attól rettegtem, mi lesz, ha a vevőm annak ellenére is nálam reklamál, hogy a készüléket nem én gyártottam. Ültem tehát a sötét képernyő előtt és igen sötét gondolataim támadtak a legendás ter­melői becsületről. Időközben vettem egy drága konyhakést, hogy ne. kelljen folyton új konyhakéseket ven­nem a vacak konyhakések helyett. Csakhogy a drága konyhakés a nem rendeltetésszerű használat során — húst szeleteltem vele — egyszerűen eltörött, mint a fogpiszkáló. Apro­pó: fogpiszkáló! Nem tudom, Önök hogy van­nak vele, de én a fogpiszkálót általában farag­ni szoktam. Mitagadás, az esztendők során hozzászoktam, hogy a hazai fogpiszkáló csakis házi faragás után alkalmas a fógpiszkálásra. Időközben azt is megtanultam, hogy cipőt, inget, színes tévét, gépjárművet, fogpiszkálót, vízcsapot, téglát, vajat telefonszámlát, vonat­jegyet hajnyírást körömvágást, ruhatisztítást, csótányirtást mosógépet, hivatali modort és vörösbort nem érdemes reklamálni. Aszpikos sonkatekercset sem érdemes, mint ahogy ma­jonézt, altatót oktatást, egészségügyi szolgál­tatást, valutaigénylést újságkihordást, és egyéb postai szolgáltatást sem érdemes rekla­málni. Mert kinek hiányzik az a sok eredménytelen herce-hurca ? És minek ? Amikor én már attól is boldog tudok lenni, ha az ementáliból nem hiányzik a lyuk... Irak rakétatámadást intézett az irániak szent városa, Kum ellen. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelen­tése szerint legkevesebb 15 pol­gári személy az életét vesztette. A KEDD bagdadi katonai szóvivő közölte, ez válaszlépés volt a Kirkuk iraki R város elleni hétfői rakétatáma­dásra. 3

Next

/
Thumbnails
Contents