A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-08 / 15. szám
HÉTVÉGE KISÖRDÖGÖK JOGI TANÁCSOK Televíziót nézünk együtt az unokámmal. Természettudományos film megy afrikai zebrákról. egy népes zebranyáj életének kedvező és kedvezőtlen körülményeiről, szokásairól, küzdelmeiről a fennmaradásért. Ebbe belefér a hímeknek a fajfenntartást, a kiválasztódást szolgáló nem durva, inkább rituális pártiarca és az új nemzedék nevelése is, majd az a nem kellemes látvány, amikor alkonyatkor a vacsoraszerzésre induló oroszlánok megtámadnak, megfognak és szétmarcangolnak néhány fiatal vagy elgyengült idősebb zebrát. Az unokám hangosan sajnálkozik, izgul, hogy az oroszlánokkal is szembeszálló bátor zebramamának sikerüljön megmenteni a kedves kis zebragyereket, de többnyire az éhes, makacs oroszlánok győznek. Próbálom megmagyarázni, hogy ez a természet törvénye. Nem az ökológiai egyensúly kifejezést használom — ezt a gyerek nem értené meg — hanem azt fejtegetem, hogy a népes állatállományból a természet rendje kiselejtezi a gyengéket, hogy a fennmaradó erősebbek biztosítsák az egészséges faj fennmaradását. Meg persze az éhes oroszlánokét is. A gyerek ezt megérti és megnyugszik. A film után a következő hét műsorából mutatnak be előzetesen részleteket. Hazudnék, ha azt imám, hogy mondjuk tíz filmből öt nem krimi, a továbbiak pedig többnyire alig leplezetten szex-filmek. A bemutatott részleteket úgy válogatták „étvágygerjesztőnek", hogy a legdurvább verekedések, lövöldözések, gyilkolások, illetőleg ágyjelenetek következtek egymás után. Figyelem a gyereket, hogyan reagál: a verekedéseket elörehajolva nézi. „Zutty” — mondja egy-egy durva ökölcsapás láttán. Az ágyjeieneteknél. csókolózásoknál hangosan nevet. Semmi különös — megszokta, hiszen a televízióban naponta ömlesztve kapja. Talán ezeket a dolgokat is odasorolja majd a zebra—oroszlán konfliktushoz, vagy a zebrahímek párharcához? Hogy ez is a természet rendjéhez tartozik? Szó sincs róla. A gyerek értelmes, látja az otthonában zajló mindennapokat, látja, hogy a durva erő, vagy akár a férfi—nő kapcsolat nyersmegélése nem törvényszerű velejárója az életnek. Az alaptermészete nem agreszszív, bár jónövésű és izmos, nem verekedés, és a gyengébbeket, kisebbeket, pláne a lányokat soha nem ütné meg. TUDÓSÍTÓNK ÍRJA Sfynos, sokan még ma is csak legyintenek, ha a cigányokról esik szó. A konkrét eredmények mégis arra engednek következtetni, hogy akarással, megfelelő hozzáállással fokozatosan ez a kérdés is megoldódik. Ha mindenütt sikerül elintézni, hogy a cigányok is rendezett körülmények között lakjanak, minden egészséges ember dolgozzon, a gyermekeik rendszeresen látogassák az iskolát akkor cigánykérdésről már nem beszélhetünk. Kézzelfoghatóan jó tapasztalataink vannak a Kassa (Košice) — vidéki járás Csécs (Čečejovce) községében. Csecsen mintegy harminc cigánycsalád él. A családok többsége megújította a régi vagy felépítette az új családi házát A helyi nemzeti bizottság megfelelő telket biztosít az építkezni szándékozóknak. így a cigányok lakáskultúrá-Igen ám, de mivel találkozik az otthonán kívül, a gyermeki világ „sűrűjében"? Gyermektársai, ki-ki a maga vérmérséklete szerint viselkedik. Amikor negyedikesként az osztályba került, a nála idősebbek és nagyobbak kis kakasokként megpróbálták az erejük fitogtatását. Csak a gyerek magabiztos, nyugodt, de nem hunyász magatartása szoktatott le egyeseket arról, hogy „kikezdegessenek" vele. Mégis, mi történt egyszer? A nagy októberi szocialista forradalom ünnepségeire készülve a pedagógusok kis iskolai zenekart szerveztek zenét tanuló gyerekekből és muzikális unokámra — aki egyébként zongorista — a zenekarban furulyázást osztottak. Soha eddig nem furulyázott — most két másik fiúcskával kellett együtt játszania. Történt, hogy a kottából begyakorolt darab főpróbájára az egyik kisfiú betegség miatt nem jött el, márpedig a kották nála voltak. A második számú kisfiú kijelentette, hogy ő kotta nélkül nem tud játszani. Az én unokám felajánlotta, hogy mivel ő kotta nélkül is tudja a dallamot, hajlandó egyedül is kisegíteni a zenekart. így is lett. A főpróba jól sikerült, a tanítók örültek. De hogyan reagált a játékból kimaradt másik fiúcska? A műsor után odament az unokámhoz, kikapta a kezéből a furulyát és kettétörte. A következő ünnepi előadáson az unokám a két kis kezével összeszoritott törött furulyán játszhatta csak el a dallamot, és bár gyengébben a kelleténél, mégis sikerült. Azt hiszem, bő kommeritárt nem kell ehhez fűzni. A kisfiú dühe féltékenységből és irigységből fakadt. Nyilván az alaptermészete is agreszszív, de nem kétséges, hogy ennek árnöveléséhez. csillapításához a szüleinek, a családi körülményeinek, saját gyermeki tapasztalatainak is köze van. A kisördögök nem válogatnak, örömmel belebújnak a még kicsiny gyermekekbe is, aránytalanul nagy keserűségeket, az első nagy csalódásokat okozva a még viaszpuha leikecskéket durván megkarcolják. Nem vagyok ítélőbíró, nem szeretnék felemelt mutatóujjal állni a szülők elé. Egyet azonban megkérdeznék: nem lenne-e jobb most odafigyelni a gyerekekre, észrevenni, eltanácsolni a bennük fel-felbukkanó kisördögöket? Hogy azután, később ne kelljen csodálkozva kérdezniük: miből lett a cserebogár? ... L Gály Olga ja a községben jó, hasonló a többi polgáréhoz Minden egészséges felnőtt cigány polgár munkaviszonyban van. Ez természetesen előnyösen hat az életmódjukra, növeli általános kulturáltságukat A cigányok gyermekei rendszeresen látogatják az iskolát. Az elmúlt iskolaévben csupán egy esetben volt kénytelen a pedagógus jelentést tenni a helyi nemzeti bizottságnak, hogy egy cigánygyerek bizonyos ideig nem járt iskolába. Csécsen a cigányok életével kapcsolatos alapvető kérdéseket sikerült megoldani. Szükséges azonban, hogy a helyi nemzeti bizottság, az illetékes szervek és szervezetek segítségével továbbra is állandóan törődjön minden polgár iskolán kívüli nevelésével. IVÁN SÁNDOR „Lakossági szolgáltatások" jeligével több olvasónk az iránt érdeklődik, hogy milyen új rendelkezések érvényesek a kisipari (javító, karbantartó stb.) vállalkozók számára. Kérésükre ismertetjük a Törvénytárban 1988. január 29-én közzétett 2/88. Tt. számú kormányrendeletet, amely ez év február 1-jén lépett hatályba az addig érvényes 1982. évi 158. számú kormányrendelet helyett. Az új rendelet lényeges újítása az, hogy a kérelmező a nemzeti bizottságtól engedélyt kaphat nemcsak kisipari, javító, karbantartó szolgáltatásokra, hanem áru eladására, ételek és italok készítésére és eladására is, mégpedig nemcsak az állampolgárok részére, hanem szocialista szervezetek számára is. A kiadott engedély pedig — az addigiektöl eltérően — nemcsak az engedélyt kiadó nemzeti bizottság körzetében, hanem területi korlátozás nélkül mindenütt érvényes. További újítás pedig az, hogy a kérvényező mindezeket a szolgáltatásokat nemcsak a saját helyiségében, hanem valamely szocialista szervezet üzletében (elárusítóhelyén), üeemrészlegében vagy berendezésében is nyújthatja, amelyet ez a külön előírásokban megszabott feltételek mellett szerződésileg neki e célra ideiglenes használatra átenged. Mindezekre a szolgáltatásokra engedélyt olyan feddhetetlen, 18 évnél idősebb személy kaphat, akinek megvan a kívánt szakképzettsége és egészségileg is alkalmas. A szakképzettség igazolásától a nemzeti bizottság eltekinthet akkor, ha a kérvényezőnek megfelelő gyakorlata és jártassága van az illető szolgáltatásokban. Az engedély tulajdonosa a szolgáltatásokat a családtagjai (házastársa, élettársa, szülei és gyermekei, akik már teljesítették iskolalátogatási kötelezettségüket), nyugdíjasok és olyan más személyek segítségével nyújthatja, akik ezt a tevékenységet főfoglalkozásuk mellett fogják folytatni. A nemzeti bizottság az engedélyt rendszerint időbeli koríátozás nélkül adja ki. Benne meghatározza a szolgáltatások fajtáját, helyét és ha ez célszerű az üzemeltetés idejét, vagy ha áru eladásáról, ételek és italok elkészítéséről van szó, akkor a nyitvatartás legrövidebb idejét, esetleg a zárórát is; végül ételek és italok és frissítők árusításánál a minőségi és árosztályba (kategóriába) való besorolást is. Feltünteti benne a besegítő családtagok, nyugdíjasok és más személyek nevét, akik a szolgáltatásoknál segíteni fognak. A vállalkozó az eladásra szánt árut és az ételek és italok elkészítéséhez szükséges anyagot attól a szocialista szervezettől veheti, amely neki az üzemrészlegét ideiglenes használatra átengedte, vagy valamely termelő, értékesítő vagy kereskedelmi szervezettől szerzi be. De felhasználhatja a saját kisegítő gazdaságának terményeit vagy a saját maga által gyűjtött erdei terményeket is. De ilyen terményeket vásárolhat is — az általánosan érvényes jogszabályokkal összhangban olyan személyektől is, akik mezőgazdasági kisüzemi termelést folytatnak, vagy erdei termények begyűjtésével foglalkoznak. Az olyan szocialista szervezet, amely szolgáltatásokat nyújt, üzemrészlegét ideiglenes használatra átadhatja annak a személynek, aki a fentiek értelmében a nemzeti bizottságtól bizonyos szolgáltatásokra engedélyt kapott. Erről Írásbeli szerződést készítenek, amelyben meghatározzák a szolgáltatások fajtáját, esetleg a terjedelmét, az üzemrészleg megjelölését, az ideiglenes használat Megoldjuk a cigánykérdést további feltételeit, a használatáért fizetendő ellenértéket beleértve az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek megtérítését is. — Megállapítják továbbá a használatra átengedett vagyon ellenőrzésének és a szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartás módját, és a használat megszűnésekor a vagyonjogi elszámolás feltételeit. Az engedély tulajdonosával ismertetni kell az általa nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat s ezeket neki át kell adni. Az ilyen szerződés megszűnik a kikötött idő leteltével, kölcsönös megegyezéssel vagy a szerződésben meghatározott okokból és határidőkben adott felmondással. A szolgáltatásokra kiadott engedélyt a nemzeti bizottság bevonhatja akkor, ha a jogosult nem teljesíti vagy megszegi az engedélyben megszabott feltételeket, vagy az általánosan érvényes előírásokat. Az engedélyt tulajdonosának a tevékenységéből eredő jövedelme után az érvényes adóelőírások szerint lakossági jövedelemadót kell fizetnie. A betegségi ellátásra és a nyugdíjbiztosításra a társadalombiztosításról szóló általános előírások érvényesek. Meg kell még jegyezni, hogy az előzőleg érvényben lévő rendelet alapján kiadott engedélyek az új rendelet értelmében kiadott engedélyeknek tekintendők, úgy, hogy azok tulajdonosának nem kell az engedélyt újra kérvényezniük. „Aki másnak vermet ás" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy lehet-e valakinek két lakása, illetve ez milyen következményekkel jár? Lehet-e az apának és fiának is külön lakása ? A lakásgazdálkodásra az 1964. évi 41. számú törvény és a lakáshasználatra a Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezései vonatkoznak. Ezek szerint külön lakása lehet minden önálló személynek, akinek nincs saját lakása. A lakásigényt a szociális ráutaltság (a családtagok száma stb.) szempontjából ítélik meg. A nemzeti bizottság a lakásigónylésnél és kiutalásnál megvizsgálja, hogy a kérvényezőnek nincs-e már saját lakása. Ugyanezt teszi a lakásszövetkezet vezetősége is, amikor tagjának — a szociális sorrend vagy a tagság tartama szerinti sorrend alapján — lakást utal ki. így az apának, mint családfőnek, akinek a feleségével közös lakáshasználati joga van, lehet lakása, s ha a fia vagy a lánya önállósul és családot alapít, s így megszűnik a lakástulajdonos családtagja lenni, szintén szerezhet a maga és a családja számára önálló (állami, szövetkezeti) lakást. A lakásigény szempontjából a lakás nagyságát illetően a családtagok száma jöhet tekintetbe olyan értelemben, hogy a lakás ne legyen túlméretezett. Ha valakinek két lakása van (pl. örökség vagy házasság útján szerez még egy lakást), akkor a lakáskezelő szervezet vagy a lakásszövetkezet indítványozhatja a bíróságnál, hogy szüntesse meg a lakáshasználati jogát. Ugyanezt teheti meg akkor is, ha valaki a lakását komoly ok híján egyáltalán nem, vagy csak néha használja. A lakás tulajdonosa lakását, vagy ennek egy részét csak a nemzeti bizottság engedélyével, vagy a lakásszövetkezet vezetőségének hozzájárulásával adhatja ki másnak használatra. Dr. B. G. 19
